A Jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying.

We alsó ask that you:

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web

at |http : //books . google . com/

OYARF-AS
A Jaszkunok Személyes És Bir-
tokviszonyainak Történelmi
Es Jogi Fejtegetése
1883

UARIARD
UBSMK

.-. {\

/

A JÁSZ KUNOK

SZEMÉLYES ÉS BIRTOKVISZONYAINAK

TÖRTÉNELMI £S JOGI FEJTEGETÉSL

IRTA

GYÁRFÁS ISTVÁN

KIK. TÁm.Al niKÓ, M. TUO.' AKAOÉMIAI LRVHKEZÖ TAG.

Különleni^omat a ^Magtjar Igaz6agügt|« XIX. éó XX. köteteiből.

BUDAPEST, 1883. -^tS^

PESTI KÖNYVNYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSASÁO. ^\, ^

Hold-utcta 7. 8zám.

#

A JÁSZKUNOK

SZEMÉLYES ÉS BIRTOKVISZONYAINAK

TiRTSNElMI ÉS JOGI FEJTEGETÉSE.

IRTA

GYÁRFÁS, ISTVÁN ^ItiAr^EÍ^

KIR. TÁBLAI bíró, M. TUD. AKADÉMIAI LEVELEZŐ TAG.

Különlenyomat a »Maggar Igazócigügt|< XIX. Í6 XX. kötet el bcL

BUDAPEST, 1383.

Hu,

KÖNYVNYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.
Hold-utexa 7. szám.

V

c

/♦

Arrt 17 1333

.. _J

A jászkunok személyes és birtokviszonyainak tCrté-
nelnü és jogi fejtegetése.

GYÁRPÁS ISTVÁN kir. táblai bíró, m. t. akadémiai lev. tagtól.

(A jászkunok kiváltságos jogainak fejlődése. Alászállása és törvénytelen
megszüntetése. Visszaszerzése vagy a visszaváltás (redemtio) létrejötte. —
A redemtio hatása a siemély- és birtokviszonyokra. — Kir. kisebb haszon-
vételek. — Redemtio nyilvántartása. — A redemtionalis jognak a fÖldbir
tokkal összekapcsolása. — A redemtionalis jogalapnak mind e mai napig
fenmaradása és gyakorlása.)

A jászkunok IV. Béla alatt 1239-ben a mongolok pusz-
tításai elöl 40 ezer családdal, tehát mintegy 200 ezernyi
lélekszámmal és igen nagy számú hadi foglyaikkal hazánkba
beköltözvén, itt a király őket a nádor biráskodása alá helyezte,
s bizonyos földeken nemesi tulajdoni joggal megtelepítette, s
mint III. László 1279. aug. 10. kelt oklevele igazolja, adomány-
ban nyerték a ki r á lyn éi udvarnokok és más szol-
gála't tevők, vagy örökös nélkül elhalt nemesek
földjeit minden kir. haszonvételekkel s kimon-
datott, hogy a régi magyar nemesek és a most
beköltözött kunok nemesei egyenlő szabadság
előjogainak örvendjenek, s mint a többi orszá-
gos — úgynevezett királyi szolgáló — nemesek,
ugy e kunok is a király személyes vezérlete
alatti hadsereghez tartoznak a nemesekre fenn-
álló büntetés terhe alatt csatlakozni.

Ez adománylevélben sem a kunok vagy nemzetségeik
névszerint, sem az adományozott birtokok helyrajzi névvel meg
nem jelöltettek, hanem a megnevezett folyók által határolt
területek általában a kunok hét nemzetségeinek adományoz-
tattak oly módon, hogy azokat magok között 'szállásföldekül
fel fogják osztani.

A jászkunok ezen személyes nemessége e régi idők-
ben gyakorlatba is vétetett nemcsak azzal, hogy a király had-
testéhez 40 ezerre is felmenő seregükkel személyesen
csatlakoztak, hanem az által is, hogy az országgyűlése-
ken személyesen resztvettek és hogy hadi érdemeikért,

1

külön a nemzetség tulajdonát képező örökös szállásföldeiktól,
más birtokokat a többi magyarnem, esekmódjára
adományul nyertek nemcsak az Árpádház i, de
az Anjou csal-ádbeli királyaink alatt is

Midón azonban I. Lajos királyunk a banderialis rendszert
feláliiiötta, s a személyes ingyen felkelést a zsoldos sereg
háttérbe kezdte szorítani, (mert 1291-töl kezdve már a magyar
nemesség is az ofszágon kivül saját költségén katonáskodni
nem tartozott) s a gazdag förangúak hatalma nagy mérvben
növekedett, sót törvényczikkben kimondatott, hogy valódi or
szagos nemesnek csak az tekintetik, kinek erre
nézve királyi oklevele van s hog^ adományban
birtokot csak nemes nyerhet: a jászkunok testületi-
leg, nemzetségileg nyert nemesi szabadsága ' a gyakorlatban
kezdett, alászálíani. Ezt látva többen a jászkunok közül, már
1352-töl kezdve személy ökre nézve nemesi levelet, jászkun
birtokaikra pedig lij adományt szereztek; nemzetségileg vagy
testületileg pedig régi nemesi szabadságaikat, s előjogaikat kir.
kiváltságlevelekkeJ s ezeknek gyakori megujitásával igyekez-
tek biztosítani s fenntartani.

Ezekből láthatjuk, hogy a jászkunok eredetileg szemé-
lyesen országos magyar nemesi előjogokkal birtak, de a me-
lyekből később csak azok maradtak fenn a gyakorlatban,
melyekre egyes királyainktól kiváltságlevelet nyertek; az
azonban, hogy ők személyökre nézve soha földesúri hatalom
alatt nem állottak, földesúri jobbágyok nem voltak, s szállás-
földjeiket földesúri teljes tulajdoni joggal biriák, soha senki
állal kétségbe nem vonatott.

. A személyes katonáskodás kötelezettsége s terhe helyett
Mátyás király alatt mint a magyar nemesség,
ugy ők is bizonyos adózást és szolgálatokat
teljesítettek birtokaiknak korona javadalmimi-
nőségénél fogva, a királyi u d var . f en t a.rtására;
ezenkívül az 1485: ll.t.-cz. a kunság feleit a nádor bíráskodását
megerősítvén, elrendelte, hogy, mint ez Lajos és más megelőző
királyok okleveleiben foglaltatik, e biráskodásért a nádornak
évenként 3000 arany tiszteletdíjt fizessenek, a mit az 1818
2. tcz., 2. §. szerint az absolut korszakig folyvást fizettek is.

Általában a jászkun kezdettől fogva rettegett vitéz, sza-
badságszerető- s a hazáért áldozatra kész nemzet volt, mely
a Bethlen, Rákóczy, Tököly alatt vivott harczokban a szabad-
ság zászlói alatt küzdött, a Rákóczy forradalom alatt saját
költségén s hazája fiaiból önálló jászezredet állitott ki, s mely-
nek legközelebb az 1848 — 9-iki szabadságharczokban önfel-
áldozó részvétele országszerte ismeretes.

A mi a7X)n terheket illeti, melyeket a személyes katonás-
kodás alászálltával a jászkunok mint a király, illetőleg korom

:^mm

— úgynevezett — jobbágyai viseltek, eze^n terhek következők li^

valának: ^ * ^ ' ''éM.^

Elébbi kimerítő adataink nem lévén, a korona és király 3|í^

jövedelmeinek 1453-ban készült összeírása szerint fizettek a ^^í^

jászkunok tízezer frtot, s a királyi udvartartáshoz kötelesek valá- ^ ?Í^,

nak évenként beszolgáltatni 1100 véka különféle terményeket, -í%^

s a királynak legalább jnégy szép ménlovat adni. Majd Fráter '^ISl

György kincstárnok e szolgáltatást még inkább felemelte, s
1534 után fizettek két ezer frtot, ezenkívül adtak ezer darab ^ V 1^

ökröt, tizezer köböl [modius, de ez tesz vékát is] gabo- - ^v§^

nát, s két ezer sajtot, mely teher alatt nagyon elszegényed-
tek. 1542 után a jászkunság az egri vár fentartására rendel-
tetvén, egy 1577-ik évi feljegyzés szerint fizettek censusba :
2616 frtot, adtak terményekben: 3014 vékát s vágómarhákat.
Egernek a török által 1596-ban elfoglalása után a kamarához
teljesítették a fizetést oly módon, hogy egy ez időből fenmaradt
kamarai feljegyzés szennt: census, téli várszolgálat, rovásadó,
termények, marhák, tegzespénz és tisztjeik fizetése mind kész-
pénzre változtatva tett 4735 frtot, ehhez járult még a nádori,
fizetés, 3000 arany.

A 16 éves riagy török háború viharai alatt a jászkun
községeknek nagy része elpusztult, lakosai elmenekültek, a
kik megmaradtak s lassanként visszatelepedtek is, részint
csekély számuk, részint egymástól távol elszórt helyzetüknél
fogva önálló politikai hatóság folytatására képesek nem lévén,
a XVII. század elején a Kiskunság Pest, a Jászság és Nagy-
kunság Heves megyéhez csatoltatott ugy közigazgatási mint
törvénykezési tekintetben; mely két megye a török által szék-
helyeiről kiűzetvén, Nógrád megyében Fülekön tartotta ideig-
lenes székhelyét. Ez állapotukban is a jászkunok nem mint a
jobbágyok, rovásós adót, hanem a megyei czímeres és curiá-
lis nemesekkel együtt fizettek taxát, mely a növekedő szük-
séghez képest reájuk is két, három, négy és ötszörös összeg-
ben vettetett ki, de e mellett megfizették szokott évi censu-
sokat is a kamarának, ezenkivül teljesitették a katonatartást
és más közszolgálatokat a többi megyei lakosokkal. E miatt
a jászkunok hol a nádornál, hol a kamaránál tettek panaszt,
s ez meg is kereste a megyét, ne terhelje őket túlságosan,
hogy a Censust is megfizetni képesek legyenek; mire a megye
többnyire azt válaszolta, hogy a nemesek is viselik a megyei
terheket, ? ezekénél kedvezőbb helyzetet a jászkunok se köve-
telhetnek magoknak. Ezt gróf Eszterházy Miklós nádor is
helybenhagyta, midőn e miatt nála tett panaszukra .1634-ben
igy válaszol : »hogy semmit ne fizessenek a jászkunok az vár^
megye köziben, az nem lehet; mert ilyen időben kiváltképpen
minden nemes embernek kell valamit adni,' s ezek is csak
nemes ember,ekés nincs több szabadságuk. Portát nem

1*

rónak — hiszen — közöttök, de. értékök szerint, nem látom,
miért ne IJvánhatnának tölök is valami keveset mind hadi
szükségre, s mind az koronaörök fizetésére.* Mindezek Pest
és Heves megye régi jegyzökönyveiből láthatók.

VolCíik azonban ez időben már a jászkunoknak a nádor
által kinevezett főkapitányaik, kik lölök beszedték a nádornak
járó díjat, a mivelés nélkül álló néptelen kufi pusztákat idege-
neknek, leginkább Nagykőrös, Kecskemét és Szeged szomszéd
népes városoknak bérbe kiadták, s a jászkunokat minden
ügyeikben védelmezték.

Ezek s^.erint a jászkunok kiváltságos állása a
hazai viszonyoknehézségei között is lehetőleg
fen t a r t a to tt, megvédetett, úgyhogy ők földes-
úri hatalom alá, jobbágyi állapotba ez ideig
soha nem jutottak.

A töröknek 1685-ben kiűzetése után a jászkunok kezdték
magukat a megyéktől függetlenül önálló . törvényhatósággá
szerve/.ni, de csakhamar bekövetkezett az, hogy a német vitézi
rendnek ehidattak.

E réí>i időből származó kiváltságos jogaik a jászkunoknak
következőkből állottak;

1. A megyéktől külön választott önálló törvényhatóság,
mely hajdan a jászkun székek, később a kerületek által gya-
koroltLitott, mint ezt igazolják kiváltságleveleik: 1407. 1412.
1469, 1478, 1490. 1622. 1625. 1646. 1682-ik évekből.

2. Személyes perelhetési jog, mely szerint önszemélyük-
ben bárkit süját birája elé perbe idézhettek; ők azonban csak
a nádor és saját kapitányaik előtt vonathattak perbe, s maguk
közötti pereik is ezen saját biróságaik illetősége alá tartoztak ;
eiTC votKUÍ<oznak: 1323. 1342. 1343. 1407. 1423. 1446. 1451. 1461.
1467, 1490, 1527. 1539. 1583. 1622. 1629. 1668 1673. 1682. évi
kiváltság leveleik, az 1485: 1 1. tcz. 1498 : 47. 48. tcz.

3. Hajdan egyénileg, később egyetemileg,községileg nemesi
előjogokkal birtak; ezt az H79. 1472. 1475-ik évi okleveleik, a
történelem lapjai s a következő nemesi kiváltságaik gyakorlata
igazolják.

4. FölJesuraság alatt nem állván, senkinek, se egyházínak,
se viláfíTnak tizedet, kilenczedet, nem fizettek, robotot vagy más
jobbagyi s úrbéri szolgálatokat nem teljesitettek; hanem első
megtelcpeJcsi helyül 1279-ben kir. adományban nyert földjeik-
nek mint nemesi birtokoknak mindenkor szabad rendelkezésű
tulajdonoscii valának, s azok jelenleg is ugy, hogy mindé n
j á sz k un községe részbenmegannyi nemesi köz-
birtokosságot képez; a jászkim kerületek a XVI. szá-
zadtól kezdve, niint a nádori méltósághoz csatolt koronái
javaik tekintettek; ezt igazolják: az 1279-ki adománylevéU
melyben a többi országos nemesekkel egyenlő

jöguaknak nyilvánittatnak, s ebből folyólag több ország-
gyűlésen fejenként részt vettek, a többi országos nemesekkel
a kir. zászlója alatt személyesen katonáskodtak, s ez úton
hadi érdemeikért birtokokat nyerlek a királyoktól adományba ;
ide vonatkoznak: 1266. 1423. 1425. 1428. 1458. 1469. 1473.
1491. 1492, 1503. 1505. 1527. 1622-ik évről fennlévő okleve-
leik, s az 1514: 3. tcz.

5. Harminczadokon, réveken, vámokon fizetésmentesek
voltak az 1407. 1412. 1478. 1490. 1625. 1646. és 1673-ik évi
kiváltságleveleik szerint.

6. II. Ulászló .1512-ik évi oklevelében a jászkunokat kegy-
úri s szabad lelkész választási joggal felruházta, nyiltan ki-
fejeztetvén ez oklevélben, hogy ők mindenkor és mind-
eddig éltek azon szabadsággal, miszerint egyedül magok
választottak maguknak leikészeket; s ez alapon a lelkész ki-
jelölési jognak katholikus egyházaikra nézve ma is gyakorlatá-
ban vannak.

7. Már az 1279-ik évi adománylevelükben jelzett kir.
kissebb haszonvételi jogoknak Í8 szabad s önálló
gy ako rlatá ba n voltak, mely azpnban az egyéni nemesi
jog elenyésztével nem egyénileg, hanem a közszükségek fede-
zésére a községekre szállott át. Így gróf Pálfy Pál nádornak
egy 1649. évben kiadott rendeletében a csap- és mészárszék-
jog a jászkun községek' régi kiváltságon alapuló tulajdonának
mondatik; hasonlóan I. Lipót 1668-ik" évi kiváltságlevelében,
valamint a szabadszállásiak 1669. évi hivatalos panaszlevelében
is. ugyanezen jogok mint a község tulajdonai említtetnek.
1617 körül azonban .találunk még némi nyomaira annak, hogy'
a bormérés egyénenként gyakoroltatott, a mészárszék és ha-
lászati jog pedig a községeknél volt.

A hazai történelem és törvénykönyvünk lapjai szerint ugyan
nem tagadhatni, hogy voltak hazánkban ol)^ törekvések, me-
lyek a kiváltságos jászkunokat a földesúri jobbágyság szolgá-
latába igyekeztek dönteni. így a pórlázadás leverése után
1514:23. t.-cz. szerint a philisteusok, kunok és a királynak
bárhol lakó többi jobbágyai, az országnak más jobbágyai és
parasztjai módjára minden census, adó és kilenczedek fizeté-
sére és szolgálatok teljesítésére köteleztettek. Hasonlóan az
1638:67. t.-cz. több megnevezett várospk, valamint a jászkunokr
nak is kiváltságait, a mennyiben ezek alapján a szökött jobbá-
gyoknak visszaadását és a megyékhez való adózást megtagad-
ják, megsemmisíti, s mindezeket, mint jobbágyi állapotra
vetetteket,' minden megyei adózásokra, kir. rovásos adókra,
ingyen munkákra és a hpzzájok szökött jobbágyok kiadására
törvényes büntetés terhe* alatt kötelezi. Azonban, hogy ezen
törvények soha életbe nem léptek, igazolják I. Lipótnak
1668. és 1696-ban kelt kiváltságlevelei, melyekben megérő-

siteite III. Ferdinánd 1646, II. Ferdinánd 1625. 1622-ben kelt
kiváltságleveleit, melyekben ismét Ulászló, Mátyás és Zsig-
mond királyoknak a jászkunok kiváltságos jogaira vonatkozó több
oklevelei nyertek' kir. megerősítést. De nem kell erre nézve
erösebb bizonyiték mint az , hogy midőn az l7l2-ik évi
országgyűlésen a jászkunságnak a német vitézi Rend részére
1703-ban a bécsi udvar által történt törvénytelen eladása, s ez
állapotból visszaváltásuk ügye egész hévvel mmt országos
sérelem tárgyaltatott, az ez iránt kinevezett országos 13 tagú
küldöttség, melybe az országgyűlés 4, az udvar gróf Volkra
Kristóf udvari tanácsos elnöklete alatt 8 tagot nevezett, szept
22-én kelt s minden pontjait törvényekkel támogatott jelentésé-
ben a 3-ik pontnál következőleg nyilatkozik:

„Hogy az egész kunság s igy a jászkunok koronái javak
és elidegenithetlenek, az Ul. Vll-ik végz. 2., 3. t.-cz. s hogy
az ország koronájától származó nádori hatósághoz vannak
csatolva, az Máty. V ik végz. 11. t.-cz. által ki van mutatva.
Ul. Vll-ik végz. 23. t.-cz. ugyan a jásekunokat más jobbá-
gyok és parasztok módjára minden censusok, adózások, kilen-
czed és szolgálatok teljesitésére rendelte s az 1638:67. t.cz.
(a kö '-terhek viselése és a szökevény jobbágyok visszaadásáról
erélyesen intézkedvén) Szathmár-németi és más Tciváltságos
városok módjára minden megyei adózások, királyi rovások,
ingyen munkák s a közibük menekült jobbágyok visszaadására
kötelezte ugyan: azonban világosan láthatni, hogy Ul. VÍI-ik
végz. 23. t.-cz. azért alkottatott, mivel ezt megelőzőleg az e
törvényben megjelölt terheknek alávetve nem voltak s mivel
Ulászlónak ezen törvénye gyakorlatba .nem lépett (a mint-
hogy ezt követöleg a iászkunok régi kiváltságai János, I. Fer-
dinánd, Rudolf és II. Ferdinánd s több királyok által 9 oklevél-
ben megerösitést nyertek), ugy látszik, ezért hozatott az 1638:
67. t.-cz. ; s hogy ez ismét végrehajtást nem nyert, az kitet-
szik a későbbi törvényekből; mert a^ 1647:26. 27. t.-czikkek
szerint a megyéhez tartozó taxáknak, valamint a harminczad-
nak fizetésénél nem mint parasztok tekintettek; sőt az 1655:
41. t.-cz. által — kivéve egyedül a jászkunok közötti szöke-
vény jobbágyoknak a nádor avagy ennek kapitánya által való
visszaadatását — egyébként a kunok (cumani et phiüstei)
kiváltságos mentességeiknek elébbi haszná-
lat ában tettl egesen meghagyattak és megerö-
sittették. Ezen gyakorlatuk s mentességeik pedig abból
állottak, hogy senkinek másnak, mint a nádornak, vagy ennek
hivatala üresedése alatt a magyar kamarának a három ezer
aranyon kivül semmi mást nem fizettek; ezenkívül a közter-
heket az ország részére teljesitették ; és hogy az igazságszol-
gáltatás és egyéb közigazgatási dolgokban a nádortól, ennek
kapitányától, s a nádori, hivatal üresedése alatt a m.-kamarától

és ennek azon időre, rendelt kapitányától függöttek. Innét figye-
lembe véve, hogy a Htk. elöb. 12-ik ez. szerint a törvény-
nyel ellenkező gyakorlat oly erejű, hogy magát az ellenkező
törvényt is megsemmisitf : nyilván következik, hogy mind az
ö elébbi gyakorlatuk, mind a következő ellenkező törvények —
Ul. Vll-ik végz. 23. és 1638:67. t.-cz. — ezen részben meg-
semmisittettek, s hogy a jászkunok elébbi mentes-
ségeikben, melyeknek használatában emiitett
törvénytelen eladaft á sukig megvoltak, az idé-
zett 1655:44. t.-cz. által megerősíttettek."

így nyilatkozott azon fizenhármas országos küldöttség,
melybe az országgyűlés csak 4 tagot küldött, nyolczat pedig
s az elnököt kinevezte a bécsi udvar, mely a német vitézi
vendnet való eladás törvényességét 17C9. máj. 28-a óta az
országgyűlés ismételt sérelmi felterjesztései ellenében oly erő-
sen vitatta, hogy ez ügynek az országos küldöttség általi tár-
gyalását is csak 1712. máj. 23-ki leirattal engedte meg. A jeles
törvénytudók s nagy részt udvari emberekből összealkotott
országos küldöttség fentebbi jelentésében törvényekre alapítva
kimondotta, hogy a jászkunok földesúri adózó jobbágyok soha
nem voltak, kimondotta, hogy régi kiváltságos jogaiknak leg-
utóbbi (1703.) törvénytelen eladatásukig használatában, gyakor-
latában megmaradtak.

A török kiűzése s az ezt követő hosszú hadjáratok azonban
a bécsi udvari kincstárt nemcsak kiürítették, hanem annyira
adósságokba sülyesztették, hogy már a hadsereget se vala
képes rendesen fizetni. A pénzügyi viszonyok rendezése végett
kinevezett udvari bizottság tehát, az új szerzeményi czímen
kierőszakolt fizetéseken kivül, több, a koronára szállott java-
kat, ezek között a visegrádi és hatvani nagy uradalmakat,
eladóvá tette.

A Jászkunság nem szállott ugyan bármi *czím alatt a
koronára, de gazdag szántóföldjei s téres legelői miatt srorsát
ki nem kerülhette, mert ezt mint korona jószágot a német
vitézi rend Kolloriics prímással társaságban megvenni szán-
dékozott, s hogy arra nézve némi tájékozást, nyerhessenek, az
udvari bizottság a jászkunságot községenkint, pusztánkint, sőt
egyénenként minden javadalmaival összeiratta, a kamarai szám-
vevőség által megbecsültette. Ezen összeírás és becslésnél a
kiváltságos jászkun birtokosok ugy tekintettek (mik joha sem
voltak), mint földesúri jobbágyok, az összeírásba felvétetett,
hogy minden községben jelenleg hány jobbágy (a mi pedig
nem volt) és zsellér van, mennyire tehető az ezek által éven-
ként fizrethetendő füstpénz, igás és gyalog napszám; az is
számításba jött, hogy a mostaniakon kivül azon községben vagy
pusztán még hány jobbágy élhet meg, s ezek mennyi földes-
úri jövedelmet adhatnak, fclbecsültetett a halászat, vadászat.

8

malom, bor, sermérés és mészárszékjog, s a terményekből
vehető földesúri d^zsma ; e becslés eredménye lett 683,462 frt.

Ennek alapján alku mellett az eladás 500 ezer írtért meg*
történt, s az erről 1702. márcz. 22-én kiállitott kir. levél minden
kir. örökös tulajdoni és fegyverjógot, valamint teljes földes-
úri jogot, különösen felemlítve a piacz, vásár, robot s egyéb
szokásos jobbágyi szolgáltatás, úrbéri dica, kilenczed, hegy-
vám, korcsma, mészárszék, halászat, vadászat, madarászat,
fajzás, rév- és vámjogokat (jól lehet a' Jászkunságon ezen jogok
bármelyikének is használatában soha egy magyar király sem
volt), a vevő vitézi rendre a kialkudott 500 ezer frtért örök
joggal, a fentebbi kamarai összeírásra hivatkozás mellett átruhá-
zott, ad'ott és ajándékozott; a vitézi rend máj. 22-én a Jász-
kunság birtokába nagy ünnepélyességgel beigtattatott, s a nádor
erélyes és ünnepélyes ellenmondása mellett is magát birtokba
behelyezte, a mennyiben a földesúri jobbágyi szolgálmányok
fejében 25 ezer frt évi haszonbérben a jászkunkerületekkel
Írásbeli szerződés mellett kiegyezett.

Ez eladási oklevél különös figyelmet é r dé-
rnél, mert az ebben, habárországos, tör vényvilá-
gos meg sértése mellett egyedül hatalom szóval,
eladott jogok ésbirtokok szolgáltak később a
visszaváltás — redemtio — tárgyául.

Ezen jogfosztással párosult törvénytelen eladása a jász-
kunságnak nem szüntethette meg jogi alapjában az annyi tör-
vények s kir. oklevelek által biztosított s megerősített kivált-
ságait a jászkunoknak, „hanem ezeket csak egy időre hatalom-
szóval felfüggesztette. Ok ez idő alatt 1703 — 1745-ig az úrbéri
terheket évi pénzhaszonbérrel váltották meg, azonban mig
más földesúri alattvalóknak parasztjobbágyi állapota országos
törvények által szentesítve vala, a jászkunok jobbágyi - sorsba
sülyesztése nem vala más, mint országos törvényszegés, s a
jogfosztó hatalom visszaélése.

'Ezért történt, hogy a Rákóczy által kitűzött szabad-
ság zászlója alatt annyi vér és vagyoni áldozattal tömegcsen
harczolt jászkunok szabadságának visszaállítása már az el-
adást követő 1703. évnek vége felé az országban elterjedt száz
sérelmi pontokban, valamint az 1703., 1704., 1705. és 1706-ik
évben a bécsi udvar és Rákóczy fejedelem között folyt béke-
értekezleteken mint országos sérelem folyvást sürgeitetett, sőt a
legközelebbi 1709-ik évi országgyűlésen az országos sérelmi
pontok, majd 1711-ben a szathmári béke pontjai közé felvé-
tetett, s az ezt követő 1712. 1715-ik évi országgyűléseken
ismét oly hévvel lett felkarolva, hogy végre a néniét rend
kénytelen volt örök adásvételi jogától elállani, az 1715:34. t.-
czikk elrendelte, hogy a jászkunok mint az ország törvényei
szerint clidegeniihetlen koronái javak a német fendtól a

9

király kincstárából és az ország közvagyoná-
ból visszaváltassanak; s a vételárnak 3 év alatti lefi-
zetésével elébbi kiváltságos szabadságaikba visszahelyeztes-
senek.

E törvény végrehajtását a következő országgyűlések a
nádor és a jászkunok kérelmei folytán erélyesen sürgették,
ez iránt hosszú tárgyalások folyt ik, különféle tervek merültek
fel és több felterjesztések tétettek, de mivel. ugy a királyi, ,
mint az országos pénztár kimerültségek miatt a német v. rend-
nek az 500 ezer frtot le nem fizethették, végre sem mutat-
kozott más mód, hanem a vételben a Széchenyi-alapitvány-
nál fogva különben is érdekelt pesti rokkantak házának ala-
pitványa a német vitézi rendet a vételárra nézve kielégítette s
a- jászkunság birtoka 1731. szept. í26-án kelt kir. oklevéllel
ezen alapítványra ruháztatott át ugyanazon földesúri jogokkal,
haszonvételekkel s^ jobbágyi terhekkel, melyek szerint azt a
német rend birta.

A jászkunoknak tehát csak urok változott, de állapotuk
jobbra nem fordult. A rokkantak alapítványa helyett a földes-
úri hatalmat egy udvari bizottság gyakorolta oly sanyargatás-
sal, hogy az évi censust az eddigi 25 ezer forintról felemelte
45 ezer frtra, vagyis a jobbágyi szolgálatok természetbeni ki-
szolgáltatása vakságául ennyit kellé nekik évi haszonbérül
fizetni.

Hogy e roppant tehertől valahára megszabaduljanak,
hosszadalmas országgyűlési és bizottsági tárgyalások után végre
is. kénytelenek valának a jászkunok megajánlani, hogy ok a
vételár kifizetésével készek magok magokat az alapít-
ványi uralom alól megváltani. Azonban ez ajánlatuk is sok
ideig elfogadást nem nyerhetett, mig nem a porosz háború kiütése-
kor, csak hogy engedtessék meg nekik önmagok erejével való
megváltás, megajánlották, hogy a már előbb adott 400 lova-
son kiyül újabban 1000 lovast saját költségükön felszerelve
kiállítanak, sőt az országos nemesekkel együttesen a szemé-
lyes felkelésben is részt vesznek. Sok kérvényezés, utánjárás,
költekezés és ajándékosztogatások után, a nádor közbenjárá-
sára végre ezt M. Terézia megengedvén, 1745. május 6-án
kelt kir. oklevéllel szabadságukat, kiváltságos jogaikat, szabad
birtokaikat 580,000 forint lefizetése mellett visszanyerték. Mel-
léklet I-ső szám.

Ezen váltsági* összeg igen nagy, az ennek lefizetésére
kitűzött idő pedig rövid lévén, a jászkun kerületeknek, hogy
vagyonílag tönkre ne jussanak, annak előteremtésére módot
kellé találni, rendszeres eljárást létesiteni s fizetési arány-
kulcsot felállítani, . mely szerint ez összeg egyes községekre
ezeknek vagyoni erejökhöz képest kivettessék. E végett a fő-
kapitány Almásy János hétszemélynök elnöklete alatt Jász-

10

berényben 1746. nt>v. 24-dikén kerületi közgyűlést tartottak,
melyben mindegyik jászkun község és puszta földjének értéke
megbecsültetett, elhatároztatott, hogy a 25 jászkun községek
között az 56 jászkun puszták miként osztassanak el, a mi
azonban véglegesen csak 1769-ben lett megállapitva, mint az
a következő becs- és osztálylevéiből kitetszik:

Megbecslése a jászkúnkerületi helységeknek és pusztáknak,

• mely Almásy János főkapitány elnöklete alatt 1746. november

24-én tartott közgyűlésen megállapittatott, s kimutatása azon

változásoknak, melyek a kerületek 1769-ik évi jegyzökönyvének

1010. s köv. lapjain látható feljegyzés szerint utóbb közbejöttek.

I. Jászberény.

1. Jászberény város becsültetett . • . 40,400 frtra,

2. Bódogháza puszta * > ... 8,000 »

3. Négyszállás > Vs-da > . . . 2,000 »

4. Kun Lajos » » ... 5,000 »
•5. Mise > » ... 6,000 »
6. Bene-puszta felerésze becsültetet t . 3,750 »

Összesen . . . 65,150 frua.
Bódogháza V* része A. Sz.-Györgyhöz . . .- 2,000 fttal elm ent,

marad . . . . 0d,150 frt.

II. Á ro k szállás.

1. Árokszállás község becsültetett . . 19,400 frtra,

2. Ágó puszta » > ... 8,000 »

3. Kerekegyháza fele » . . 5,000 >

Összesen . . . 32,400 frtra,
Árokszállás 5,000 forintért megváltván
Matkó kis-kún pusztát, ezt 1760-ban elcserélte
az egri káptalan Szent- András, pusztájáért,
igy tehát ide jön

4. Szent-Ándrás puszta becsültetett . . 5,000 frtra

Összesen . . . 37,400 frtra.

III. Apáthi.

1. Apáti község becsültetett 17,000 frtra

2. Kocsér puszta » 8,000 »

3. Kömpöcz puszta » .... 5,000 >

Összesen . . . 30,000 >

Apáti Kömpöcz pusztát 1760'ban el-
cserélte az egri káptalan Heves-Ivány puszta:
jáért, igv tehát akömpöczi 5,000 frt redemtiót

4. Heves-lvány puszta képviseli

n

IV. F é n s z.a r u.

1. Fénszaru község becsültetett . . • 0,000 frtra,

2. Kiskun-Kara puszta fele becsülteiett 4,000 frtra, má-
sik fele Alsó-Sz.-Györgyé ;

Összesen . . . 13,000 frtra.
V. Kisér.

l.^Kisér község becsültetett 12,600 frtra,

2.' Móriczgáttya kiskun puszta becsült. 2,500 »

Összesen • •""! 15,100 T"
Később Móriczgáttya Laczházának

adatván, lejön 2,500 frt,

Marad . . . . 12,600 frt.
Kapta azonban Móriczgáttya helyett

3. Pálos kiskun puszta felét . . • . 2,500 frtal, má-
sik fele Ladányé. '

Összesen . . . 15,100 frt.

VI. L a d á n y.

1. Ladány község becsültetett . . . . 11,300 frtra,

2. Bene kiskun puszta fele becsültetett 3,750 »

3. Pálos » » > . » 2,500 frtra, má-
sik fele Kiséré. _^-___

Összesen . . . 17,550 frtra.

VII. AlsóSzent-György.

1. Alsó-Szent György község becsültetett. : . . 12,900 frtra,

2. Kara kiskun puszta fele > .... 4,000 *

másik fele Fénszarué.

3. Kisszállás kiskúnpusza fele > .... 2,750 »

másik 'fele Félegyházáé. -«— ^__-^„

Összesen .... 19,650 frtra.

4. Boldogháza V* részével később szaporodott . 2,000 frtrol

Összesen .... 21,650 frtra

VIII. Jákóhalma.

1 . Jákóhalma község becsültetett 9,700 frtra,

2. Szt.-László kiskúnpuszta fele része becsült. . 2,250 >

másik fele Dósa, F.-Szt.-György és Mihály
telkénél 1 — Ve részben.

3. Négyszállás V^ da . 1,000 ^

Összesen .... 12,900 frtra.
IX. Dósa.

1. í)ósa község becsültetett 8,100 trtra,

í2. Szent-László V4 része becaültetett 1,125 >

Összesen .... 9,^25 frtri*

/

/

12

Később Szt.-Lászlúnak csak V^ részét kapván, lejön 375 frt,
Ve része Jákóhalmaé, V« r. F.-Szt- Györgyé,

V6 r. Mihályteleké.

Marad összesen

X. Gál vagy Felső-Szent-György

1. Felső-Szent-György község becsültetett . . .

2. Szent-László puszta Vi-e » . . . .

Összesen .... 5,125 trtra.
Később Szent- Lászlónak csak. Ve része hagyatván

meg nála, lejön t . • • 375 frt,

Ve része Jákóhalmaé, Ve r. Dósáé, Ve része

Mihályteleké.

* Marad összesen

8,850 frt.

4,000 frtra,
1,125 »

r.

XL Mihálytelke.

1. Mihálytelke község becsültetett

2. Szent-Lászlónak Ve részét később kapta . •

Ve része Jákóhalmánál, Ve r. Dósánál, Ve
F.-Szt.-Györgynél.

Lett összesen .

Jászkerület.

1. Jászberény 63,150

2. Árokszállás 37,400

3. Apáti 30,000

4. Fénszaru 13,000

ö.Kisér 15,100

6. Ladány 17,550

7. Alsó-Szent-György 21,650

8. Jákóhalma 12,950

9. Dósa 8,850

10. Felső-Szent-György 4,750

11. Mihálytelke 8,350

Jászkerület összesen . 232^,750

4,750 trt,

7,600 frtra,
750 frttal,

8,350 frt.

frt
»

frt.

Nagykúnkerület.

I. K a r c z a g.
1. Karczag város becsültetett . . . .
•2. Asszonyszállása puszta becsültetett

3. Magyarka » »

4. Boksa » »

5. Ködszállás » »

6. Orgonda-Szt.-Miklós puszta »

Összesen

. 17,800 frtra.

. 5,000 »

. 4,000 »

. 7,000 »

. 3,500 » •

. 4.000 »

. 41,300 írtra.

13

II. T u r k € V e.

1. Túrkeve község becsültetett 11,300 frtra,

2. Kiskaba puszta » 3,000 »

3. Móricz » » ....... 8,500 »

4. Pohamara > > 3,000 »

Összesen . • . í25,80O frtra.
5. Csorba pusztának Vi részéi később meg-
kapván, szaporodott 2,500 frttal,

Lett összesen . 28,300 frt.

iri. Kisúiszállás.

1. Kisújszállás község becsültetett 11,300 frtra,

2. Tóturgony puszta » . . • . 9,000 »

3. Marjalaka » » . . • 4,000 »

Összesen . . 24,300 frt.

4. Csorba pusztának V* részét később meg-

kapván, szaporodott 2,500 frttal

Lett összesen . 26.800 frt.

IV. Kunhegy es.

1. Kunhegyes község becsültete'tt 9,700 frtra,

2. Kolbász puszta > .... . 9,000 »

Összesen . . . 18,700 frtra.

V. Madaras.

1. Madaras község becsültetett ...... 9,700 frtra

2. kápolnás puszta > 7,000 .»

3. Fabiánka * » 4,000 >

Összesen . . . 20,700 frtra.

VI. Kún-Szent-Márton.

1. Kún-Szent-Márton község becsültetett . . 9,700 frtra

2. Csorba puszta fele része 5,000 »

3. Mesterszállása puszta becsültetett . . . 4,500 >

Összesen . . . 19,200 frtra.

Nagykúnkerület.

1. Karczag 41,300 frt

2. Turkevi 28,300 »

3. Kisújszállás 26,800 »

4. Kunhegyes 18,700 »

5. Madaras 20,700 »

G. Kún-Szent-Márton . . . . 19,200 >

Összesen 155,000 trt.

14

Kiskúnkcrület.

I. H a I a s.

1. Halas városa becsültetett 24,200 frtra^

2. Fejértó puszta » 8,000 »*

3. Füzes » > , 4,000 »

4. Balota » » 4,000 »

5. Zsana » » 3,200 »

6. Tajó pusztának fele része 1,500 »

másik fele előbb Majsáé volt,

7. Bodoglár puszta becsültetett ..... 4,500 »

Összesen . . . 49,400 frtra.
Később Tajó pusztának másik felerésze is

ide csatoltatván, szaporodott 1 ,500 írttal,

* Lelt összesen . 50,900 frtra.

II. F é 1 é g y h á z a.

1. Félegyháza község becsültetett 12,100 frtra,

2. Kisszállás puszta fele része becsülietett • 2,750 »

niásik fele Alsó-Szt.-Györgyé.

3. Galambos puszta becsültetett 5,000 frtra,

4. Ferenczszállása » 7,000 >

Összesen . . . 26,850 frtra.

5. Csólyos puszta később ide csatoltatván,

szaporodott 6,000 frttal,

Lett összesen . 32,850 frtra,

IIL Do rosma.

1. Dorosma község becsültetett ...... 4,800 frtra.

2. Aiokháza puszta » 3;000 »

3. Ülés puszta becsültetett 4,000 >

Összesen . . . ,11,800 frtra.

IV. M a j s a.

1. Majsa község becsültetett 4,000 frtra

2. Ágasegyháza puszta becsültetett .... 2,500 »

3. Kigyós puszta becs 1,500 »

4. Tajó puszta fele része becsültetelt . . . 1,500 ♦

másik fele Halasé.

5. Jakabszállás puszta Vijésze becs 2,250 »

Összesen . . . .11,750 frtra.
Később Tajó felerésze Halashoz adatván, fogy ott 1.500 frttai.

Marad összesen 10,250 frt.

3,000

4,500

2,000

21,600

1^

V. F ü 1 ö p s z á 1 1 á s.

1. Fülöpszállás községe becsültetett . • . . 9,700 frtra,

2. Kis-Balázs pusztának fele résíe becs. . . 2,000 »

3. Jakabszállás » . Vé »^ *, • • 2,250 >

Összesen . . 13,950 »

4. Kerekegyháza puszta Vs része később ide^

csatoltatván, szaporodott 3,333 frt 337a dr r^.

Lett összesen 17,283 frt33Vadr.
VI. Szabadszállás.

1. Szabadszállás községe becsüketett . . , . 12,100 trtra,

2. Bösztör pusztának fele része becs. •

3. Jakabszállásnak fele része becs. . . .

4. Kisbalázs pusztának fele része becs. ,

Összesen <
VIL'Kún-Szent-Miklós.

1. Kún-Szent-Miklós községe becsültetett 12,900 frtra.

2. Bösztör pusztának fele része » 3,000 »

3. Bábony puszta becsültetétt 9,000 »

4. Szánk » » 5,000 »

5. Orgovány » . » . . . , , '8,500 »

6. Kerekegyháza pusztának Ve r. becs. 1.666 frt667s drra

Összesen . . . 40,066 frt66Va drra

Bábony puszta becsértéke később . . . 1,500 frttal alább

szállíttatván .^

Maradt.. . . . 38,566 írt 40 kn

VIII. Laczháza.

1. Laczháza község becsültetett 3,600 frtrít,

2. Kató puszta becsültetett 2,000 »

3. Csókás » » 2,000 »

4. Jakabháza puszta » 300 >

5. Móriczgáttya puszta később Kisértől 2,500 frt 7,^00 »

helyett ide csatoltatott 2,000 frt ért.

Lett összesen . 9,900 frt,

Kisk únkerület.

1. Halas 50,900 frt

2. Félegylíáza 3á,850 »

3. Dorosma 11,800 »

4. Majsa 10,250 »

5. Fülöpszállás •. 17,283 > 3373 dr.

6. Szabadszállás 21,600 »

7. Kún-Szt.-Miklós ..... 38,566 ^ 6673 dr.

8. Laczháza . 9,900 > '

Összesen . 193,150 frt — dr.

16

Ezek szerint a redemtió főösszege következő :
1. Jászkerület . . 232,750 frt, Palugyaynál 19.1. 232,750 frt,
II. Nagykúnkerület 155,000 i » » 155,000 »

III. Kískúnkerü let . 193,150 » », * 193,150 >

580,900 frt, » » 580,900 irt.

Nagy Lajos számítása szerint:

225,250 frt
155,000 >
182,150 »

562,400 frt

Jakabszállás fele 4,500 frt

Pálos 5,000 »

Mérges , . 2,000 »

573,900 frt

Az én számitásom szerint a főösszeg 580,900 frt
Hozzájön Mérges .... . . .2,(J00 :»

Összesen 582,900 frt.

Különbség: Nagy L. . . . . 573,900 frt

+ 7,999 frt

(Hátra van még Páka redemtiója; hogy ez mennyi, meg-
tudhatni nem sikerült.)

Ezenkívül Jászberényben egy közös megváltási kerületi
pénztár állíttatott fel, melybe, tartoztak egyes községek a reájok
rótt megváltási összegeket befizetni.

Az így egyes községre s az ahhoz tartozott, vállalt vagy
csatolt pusztákra eső váltsági összeget mindegyik község sa-
ját lakosaira kivetette s a hány forintot fizetett be
minden egyes lakos a község váltsági össze-
gébe, ahhoz arányosított területű megváltott
szabad földet kapott szántó- és kaszálóföldül a köz-
ségi és erre kijelölt pusztai határokban, pz egyénileg ki
nem osztott, többi megváltott föld pedig kö-
zös birtokul, mint legelő fentartatott. A ki te-
hát a váltságba fizetett, az redemtus czímet nyeri, s
kapott egyéni használatra földet, sőt redem-
tió összege arányában része volt a közösben
osztatlan fentartott földben is; a ki pedig a
redemtióba semmit nem fizetett, az nem ka-
pott semmit, se földet, se jogot, lett irredem-
tus, sőt ha volt is előbb földje azt is elvesz-
tette s az 'annak adatott, ki helyette a váltsá-
got b ef íz ette.

17

A redemtio összegének egyes lakosokra kivetésének kulcsa
azonban nem volt szigorúan meghatározva és előírva s igy ez
nem is volt mindegyik községben egyenlő. Nagy lévén e te-
her, a községeknek* szabadságukban állott a váltsági összeg
előteremtése tekintetéből a helyi viszonyokhoz képest a leg-
könnyebb módot választani, melyen a váltságösszeget vagy az
erre felvett kölcsönöket törleszthessék.

így Halas városa, melyre vetett váltási összeg 50,900 frt,
az összes redemtionalis összegnek majdnem egy tized részét
tette, ezt kivetette adó forint után, más községek az akkor
egyénileg birt földek után, sőt Félegyháza ingóra, ingatlanra
vetette ki,? mely mint érdekes eset, közelebbi felvilágosítást
igényel.

Meghatároztatott, hogy egy sessio = kertföld = 140cat.
holdra esik a redemiióból 200 frt s ez arányban a fél és ne-
gyed sessióra, egy egész helyes háztelekre = kerthelyre
12 frt, aránylag a fél és negyed háztelekre, egy marha számra
80 dénár; volt pedig az összeirás szerint: egész kert=sessió
37, fél kert 68, hegyed kert S^Va, háztelek egész 37, íél 68,
negyed 89, kertetlen háztelek 61, marhaszám 3673, melyre a
fentebbi kulcs szerint az összes kivetés telt: 22915 frt 40 d.
tehát az egész 28,850 frt félegyházi redemtióból még hiány-
zott 5934 frt 60 d., m'ely összeget kölcsönpénzből kellett
fedezni.

Félegyháza pusztát 1743-ban Jászfén szaruról 219 család
szállotta meg, mely a redemtiókor birt 37 egész háztelket és
.37 egész sessiót, 68 fél háztelket és fél sessiót; 897* negyed
házielket és 89 negyed sessiót, összesen 607* egész telket,
ezenkívül 61 kertellen vagyis földnélküli háztelket, összesen
2557í lakhelyet, a 4678 családi szaporodás a megszállás után
újabb megtelepedésekből származhatott. Bár a fentebbiek sze-
rint a redemtio a sessió nevet viselt külső földbirtokon kivül
a földes és földnélküli háztelkekre, sőt marhaszámra is kivet-
tetett és beszedetett, azonban ebből magoknak ezen háztel-
keknek, értve azt, melyen a ház állott, redemtiós viszonyát
következtetni nem lehet, mert itt nem házról és udvarról, ha-
nem oly nagyobb kiterjedésű beltelekről van szó, melyre egy
egész sessíónál 12 forint vettetett ki, míg a külbirtoki egész
sessióra; mely 140 cat. holdat tett, 200 frt esett, melyből egy
holdnak váltság-ára 1 fr, 43 dénárra ment, s igy 12 fr. után
ez arányban egy egész helyes földes háztelekre 873 hold
jönne ki, sőt a föld nélküli háztelek 3 fr. rcdímálási ára is
legalább négy annyi értéket mutat.

Itt tehát azon kényszereljárással találkozunk, hogy a
félegyházi lakosoknak ez időben minden ingó- és ingatlan va-
^^yonára, marhára, háztelekre s külső földre a redemtio a fen-
tebbi kulcs szerint kivettetett, s a mennyit e kivetésből valaki

18

befizetett, annak az összes redimált belsó és külső határból
aránylag föld adatolt, s mivel a kerttelek több holdnyi na-
gyobb területet, nemcsak házat és udvart, hanem például szé-
rűskertet is képviselt, a kiállított egyéni rédetntiós. levélben ez
is kifejeztetett, illetőleg föld-illetőségébe beszámíttatott a nél-
kül azonban, hogy ebből redemtus ház és udvarra s így a
szűkebb értelmű beltelekre lehetne alaposan következtetni.-
Ezenkivül azt is látni fogjuk a félegyházi redemtiós levélből,
hogy a helység territóriuma alatt a félegyházi határban lévő
szántó- és kaszálóföldek s a nagyobb terjedelmű kerthely
értetik s ezen itt lévő fundus vagy birtok szolgált osztó ku!
csul az e fundust követő többi redimált pusztákhoz valc
aránylagos jogra nézve, mint ez itt Csólyos pusztára világo-
san ki is fejeztetik.

Ha tehát egy Félegyházát újólag megszálló lakosnak nem
volt is egyéb vagyona, mint kertetlen vagyis földnélküli ház
telke és a téres pusztákon nagy mérvú marhatenyésziés kö
vetkeztében például 58 darab marhaszáma s az ezek után a ki-
vetett .50 frtot befizette, 'e fizetés után neki egy negyedrész
sessió föld adatott s egyúttal megszerezte az osztatlan közös
többi határbeli részföldekhez való aránylagos tulajdonjogotis,
a nélkül azonban, hogy ha a negyed sessiót később eladta,
de eredetileg kertetlen vagyis földetlen háztelkét - vagy mar
háit megtartotta, ez utóbbiakban osztókulcscsal birna a többi
osztatlan földekre nézve.

Ugyanehhez hasonló értékre kivetés nyomait találiuk
Jászberény városa 1755-ben kiadott egyéni redemtiós levelei-
nek e szavaiban : „ezen városnak érdemes lakosa N. N. érté
kéhez képest megfizetvén a város cassájában . . . rfrokat
. . . azon sommá után a közönséges osztás szerint ju-
tott ő kegyelmének a kaszálóföldekből . . • kötél, a szántó-
földekből . . . kötél stb. Mindezek világosan mutatják, hogy
nem azon érték menyisége cs faja, nielyre a redemtió kivette
tett, hanem azon érték után befizetett redemtió összege volt
az aránylagos kulcs, mely szerint azon egyén ugy a redem-
tiókor, mint később a redimált összes földek kiosztásában
részesült.

Igazolják ezt az egyes félegyházi lakosok részére, kik a
reájok esett vagy vállalt redemtió összegét hét év alatt nagy
nehezen lefizették, 1762-ben kiállitott redemtionalis levelek,
melyeknek általános szövege nyomtatva volt; ezekben az mon-
datik, hogy N. N. ezen privilegiált helységünk lajtosa ugy^n
helységünk territóriumának,- ahoz tartozó
praediumoknak redemtiójában in summa (u. n. Öss2.)
effective befizetvén, kérelmére ezen fizetést áttestáljuk; ellen-
ben (helyesebben viszont ==econtrario), mi ö kelmének praede-
nótáit fizetéséhez képest helységünk territoriu-

19

mából s alább szervezendő praediumokból igaz proportio
szerint excindáltunk és assignáltunk : úgymint Félegyháza
helységünk határ jában közönséges osztályunk szerint
— a mint erről helységünk, protocollumja és osztályoknak
könyve circumstantialis bizonyságot tészen — egv egész
helyből álló szántó és kaszálló. földet s kerthelyet N. N. és
N. N, szomszédságokban,- ezen fundust a propórtione követő
Csólyos nevű kun pusztánkban levő jussával együtt."

Ezen, a helyi viszonyok sajátságából származott külön
bözö alapú kivetési kulcs használata le nem ronthatja azon
tényt, hogy a redemtiónak alapja a föld,* még pedig nem az,
melyen a ház és, udvar fekszik, hanem a külső földbirtok,
mert különben redemtus háznak, marhának stb. is kellett volna
lenni, ennek az egyéni redemtiós levélbe bejegyeztetni, sőt
napjainkig fenniaradni. Ezenkívül az is kimutatandó lenne,
hogy a redemtió utáni időben felmerült közterhek viselé$ébeii
a helyes és kertetlen, vagyis föld nélküli háztelek, sőt a
marhaszám is aránylagósan és folyvást részt vett, sőt midőn
jogélvezet, például új földosztás következett be, ismét arány-
lag mindebben ezek is - részesittettek, a mi azonban, niivel
meg nem^ történt, ki nem mutatható, valamint az sem, hogy
a redemtió nyilvántartási kön5'vekb^n, ha valaki eladta házát,
vagy udvara egy részét, az ez után járó redemtió a vevőre
átíratott volna, míg a külső földbirtok eladásánál ez mindenkor
eszközöltetett.

Elhullottak tehát azon marhák, elenyésztek később a gya-
korlati életben azon földes és földetlen házhelyek, melyekre
kezdetben a redemtió kivettetett, de megmaradt nap-
jainkig a redemtió egyedüli alapjául a külső föld
birtok.

Hogy a gyakorlati életben a földek váltsága alapjául Fél-
egyházán a tanyai birtokok szolgáltak, igazolja ezt az
1843. márczius 23-án kelf nádori végzés, melyben "kimondatik
hogy a földek váltságának alapját a tanyai birtokok képezték,
s a közös használatra kihagyott pusztarészek folyvást ugy
tekintetlek, mint a felosztott tanyabirtokokn^k járulékai, s
ehhez képest történtek az idő óta eddig minden ellenkező kö-
vetelés nélkül az erdőföld^ vagy nyilas osztályok, az örök föld
adásvételek, ebből következik azon, más jász^kun városokban
is fennálló alapszabály, hogy aki töke (tanya) birtokát
eladta,- vele eladta a közhasználatra hagyott
pusztákbani járulékos jogait is. i)

Hasonlóan Karczagon a redemtiófizetésről kiadott nyug-
tákban világosan ki van téve, hogy a váltság az illető rederrttor
által magára vállalt rúdföldek után fizettetett.*)

*) Nagy L. ,Jászkun birtokviszonvok" 253— i. 1.

«; ü. o. 216. 1. jegyz. ' 2*

20

Szinie ily módon fejteite meg a gyakorlat azon kérdést,
hogy a mely jkun községben a váltságösszeg
1 745-ben sezt követő években külön vettetett ki a
községi belhatárra és külön az e község-
hez tartozó egyik vagy másik pusztára, külön
szedetett be is és külön lett kitüntetve az első
fundi li bérben, hogy ki és menny ível járulta
k öz ség belhatára s mennyivel a puszta redimá-
lásához, ez eljárás mily birtokjogi viszonyt
eredményezett? Ennek sem lehetett s nem volt más
eredménye, mint az, hogy a ki egy bizonyos összeget bár-
melyik határrész vagy puszta meglelölésével lefizetett, az leg-
közelebb ugyan saját — legtöbb esetben hihetően ezerl pusz-
tában fekvő — kiosztott vagy felfogott földjét, de* ugyan-
ekkor a többi közös földeket is mint a megváltott egyéni
földbirtok aránylagos járulékait megváltotta, s ha utóbb bár-
melyik határrész vngy pusztán új fqldkiosztás tétetett, ebből
mindegyik redemtus, habár eredetileg nem ezen
puszta czímén fizette is be redemtióját, mégis
redemtiója vagy tőkeföldje arányában része-
sült. Példa erre Kisújszállás, Kun-Szt.-Márton s újabban
Jászkisér, melyekben akár a belhatár, akár a hozzájok tartozó
pusztákon történt közös földelosztás, a birtokkíadás nem a
belhatárra vagy egyik vagy másik pusztára külön kivetett
s befizetett redemtíonális összeg, hanem a belhatár és
összes pusztákra esett összes redemtió öszege
arányában történ t.s)

De a jog és osztó igazság elvével is ellenkeznék az,
hogy a ki egy megnevezett puszta vagy határrész redemtió-
jába fizetett, az az ugyanazon község területéhez tartozó
más határrész vagy puszta közös tulajdonából ki legyen zárva.
Mert lehető volna igy oly eset, hogy valamely jászkun köz-
ségnek két lakosa közül egyik a belhatárban vált földet
50 frttal, másik szinte 50 frttal egy e községhez tartozó pusz-
tán; a belhatár sokkal nagyobb terjedelmű, a puszta kisebb,
s igy a belhatárban levő több közös legelön az egyik több
marhát tarthat, sőt az itteni közös nádas vagy erdőből is vesz
jövedelmet, s midőn végre a közös földek mindkettőn kiosz-
tatnak, a belhatárban kap az egyik 25, a másik a pusztán
esak 10 holdat; ma/d a teherviselés a hosszú franczia háborúk
alatt egyes lakosokra kivettetik, mivel az ily időközi javadalmi
arányt kimutatni nem lehet és szabályellenes is volna, a két
lakos egyenlő redemtió-összeg után egyenlő arányban lenne

») Jászkun birt. visz. Nagy L. 2C3-4. 1.

^1

köteles a terheket viselni, a mi a nem egyenlő jogéi vezet
irányában ugyanazon község lakosai között nagy jogtalanságra
vezetne. ' • '

Az ekkénti megváltásból fejlódött ki a jászkun közsé-
gekben a redemtus, irredemtus és inquilinus lakosok közöiti
különbség, mely az 1799. évben kiadott VL stat. 4. . §-ban
világosan feltüntetve van.

Az 1745. máj. 6-án kelt ki váltságí évéinek 5-ík
pontja és zárszavai szerint a visszaváltásnak x^leii-
gedhetlen feltételei, melyeknek teljesiiésére a jászkunok
magokat előlegesen Írásban és egyetemlegesen kötelezték,
ezek valának : ezer lovas katona kiállitása, most és. jövendőre
is az országos felkelésben való részvétel, 515 ezer frtnyi
zálogösszeg lefizetése, és a nádor részére évenkint 3000 arany
megadása. Ezen elengedhetlen feltételek teljesítése mellett
nyerték vissza ősr személyes kiváltságaikat, s engedte át nekik
a királyné minden városaikat, faluikat, pusztáikat, melyek az
5-ik pontban néyszerint is előszámláltatnak, s engedélyezett
nekik -pallosjogot. Mindezen személy- és bircokjogok élvezete
tehát egyes jászkun lakosokra is ugyanezen elengedhetlen fel-
tételek teljesitése mellett szállottak.

Teljesítették pedig ezeket oly módon, hogy az ezer lovas
katonát a községek a reájok kivetett számban a birtokosok
költségén kiállitották, a felkelési kötelességet s ennek költségei
fedezését Most és mindenkor a redemtusok viselték, — az 515 ezer
frtra menő redemtió összegét készpénzül lefizették, végre a nádori
háromezer arany fizetését a megváltolt, de ily közczélokra
közösben fenhagyott némely földbirtokoknak jövedelmébcii
telj eskették.

A kik tehát ezen elengedhetlen feltételek^ ezen nagy
terhek teljesitéséhez a jászkunsági lakosok közül kisebb-
nagyobb arányban hozzájárultak: azok s kizárólag csak egye-
dül azok szerezték meg maguknak e kiváltságlevélben enge-
délyezett ugy személyi, mint birtokjogokat. E személyi
jogok összessége abból állott, hogy saját és a nádor birás-
kodáskodása alatt állottak, hogy réven vámon nem fizettek,
hogy tisztjeiket szabadon választották, lakosokat magok közzé
befogadhattak, egyházvédnökségi és pallosjogot gyakorolhat-
tak, s mivel ezen személyjogok megbecslés és arányfelállitás
tárgyát nem képezhették, ezek mindegyik redemtus-lakost :i
kiv. lev. 7-ik pontja szerint egyenlően illettek; ellenben a föl-
dekben az 5-ik pont szerint, és a kir. kisebb haszonvételek-
ben csak azon lakos és csak azon arányban részesült; a kik
és a ihely arányban a községre kivetett váltságösszveghez )á-

22

ruliak; a kir. kisebb haszonvételek élvezése azonban régi
szokás szerint a gyakorlatban a községekre ruháztatott, 'mig a
földek égy része egyes lakosoknak az összes váltságöszeg lefize-
téséhez járulásuk arányában egyéni használatukba a redetntiós
levelek erejével átadattak örök joggal; más része a földeknek
a munkás kéz hiánya s a jövedelmező kiterjedt baromtenyész-
tés tekintetéből mint közlegelők, puszták, a redemtusok közös
tulajdonaiként felosztatlan állapotban hagyattak.

Ezekből láth'ató, hogy a fentebbi elengedhetlen feltételek
mindegyikét egyedül a földek váltási árát kifizetők, vagyis a
redemtusok teljesitvén, az egyedül ezen feltétel teljesitéséböl
folyó jogok s nyert birtokok is kizárólag csak ezeket illették,
s illethetik.

Az osztatlan állapotban maradt, közös földek, legelők,
puszták, nádasok tehát az egyénileg megváltott s átadott föld-
birtoknak lévén járulékai, ezekkel egyenlő jogi természetet
nyertek, mert minden denárfizetés a közös váltsági Összegbe,
aímak, ki azt fizette, az egyéni használatába adott földön kivül
a közösben maradt többi összes földekhez is aránylagos jogot
adott. így Halason a határban lévő osztatlan hagyott terjedel-
mes nádasok termése több, mint egy századig évenkint nád-
vágás idejekor egyedül a redemtus lakosok között redemtio
összegük arányában osztatott ki.

Hogy a , redemtionális összeg mily súlyos teher volt a
jászkunokra, 'megláthatjuk az 1746. márczius 29-én tartott
jkun kerületi közgyűlés azon intézkedéséből : „hogy a szegény
nép, a ki redemtióját nem fizetheti, marháját és más barmát
a helység birái illendő árán bevenni tartozr\ak ; ezenkivül ter-
mésének, úgymint búzájának, árpájának, borának és más -effé-
léknek hetedét vagy. nyolczadát beszedjék és pénzzé fordítván,
a redemtióban acceptálják. Az olyanok pedig, a kiknek tehet-
ségök volna a fizetésre, mindazonáltal még is semmiben nem
igyekeznek adósságokat lefizetni, az olyanok ellen districtuális
kapitány uraiméknak teljes hatalom adattatott, hogy kemé-
nyebben bánhasson vélük, a helység magistratusa pedig a föld-
nek haszonvételétől thindaddig eltiltsa, mignem fizetni akarnak."

Hasonló szigorú intézkedést tett a Majsán 1746. ápril
16-án tartott kiskun-kerületi gyűlés a következőkben: tapasz-
taltatik, hogy némely helységek a redemtio lefizetésében sem-
mire nem igyekeznek, kire nézve serio parancsoltatik, hogy
az olyatén nyakas emberek, a kik fizetni nem akarnak, nevek
szerint beadattassanak, máskülönben a pusztáktól megfosz-
tattatnak, és azoknak adatik, kik az árát le fogják tenni!

23

Ez intézkedésnek szigorú végrehajtására példát találunk
Halason, az itteni „redem'tio felvetésének módja 1746. esztendő-
ben ponionale quantum után instituálván proportiót, tudni-
illik minden portióbeli forintra tizenegy frt redemtio repartiál-
tatott, s ai ennek alapján készített fundi liberben köv.etkezö s
több ehhez hasonló lételeket olvastunk: 304 fszám. Borbély
György, portíonale quantum de ao 174V« •' 14 frt 75 dénár,
a proportione cuius obvenit redemtio: lü2 frt 25 d. jegyzet:
anno 1752. cassáltatott, mivel nem fizethetett, a kik azután
az ilyen földeket a birtoktalanok közül átvállalták, s az utánnok
járó redemtio öszveget lefizették, azok neo-redemtusoknak
neveztetlek, s külön jegyzékbe vétettek. Ugyanerről emlékezik
a jkun VI. stat. 4. §. is, melynek szószerinti szövege következő:

Mivel pedig két féle rendű emberek lakják ezeket a
Districtusokat, kil^kozzül a főbbek azok, kik azon alkalmatos-
sággal, raídön a Districtusok 1745-ik esztendőben kegyelmes
Királyt meg-egyezés mellett magokat az Invalidus Katonák
Pesti Háza Uradalma alól Ötszáz ezer forintoknak le-tételével
és ezer Lovas katonáknak kiállításával ki váltották, ezen
summának és a mellesleg való költségeknek ki-fízetésében
részt vettek, és akkor tehetségekhez képpest magoknak és a
maradékoknak számára kéaz pénzen földeket szerzettek, és
igy a kegyelmesen megerősíttetett Privilégiumok is főképpen
ő reájok tartoznak ; s Distrlctusbéli redemptus Lakosoknak
neveztetnek; a másbéliek pedig az ugy nevezettek irredem-
tusok, a kik ismét kétfélék, úgymint egy felől azok, a kik a
redemtio alkalmatosságával bizonyos földeket felfogtak és az
ezer Lovas katonák kí-állitásában is segitettek, de mivel a
reájok esett summának lefizetésében késedelmeztek, az akkori
Nádor-Ispánynak rendelése szerint a fel-fogott földeket (mivel
azoknak ki-rendelt váltás szerént való árát le nem fizették)
elvesztették, mellyek oszrán másoknak olyanoknak adattak, a
kik az árát letették. - A másik rendbéli Irredemtusok azok.
•a kik sem redemtio idején, sem azólta magoknak földet nem
szerzettek, vagy pedig azután Zsellérképpen jöttek lakni a
Districtusokba, a kik azért Zselléreknek, Inquilinusoknak hivat-
tatnak. Midőn tehát valamely Fundust Irredemtus lakosnak
adnának el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemtus akarja
meg- venni, elsősége légyen az Irreddemtus felett, és az Irre-
demtus is elébb megvehesse, mintáz Inquilinus. — Ha továbbá
több Redemtusok akarnák azon fundust megvenni, és sem
szomszéd, sem más elsőségü lakos nem jelentené magát, vagy
. pedig Redemtus vevők nem találkozván, több első rendű
Irredemtusok jelentenék magokat, a Helybéli Tanáts Ítéleté-
ben fog állani, hogy a legjobb szolgálatú,. és legérdemesebb-
nek itéllye a megvételben való elsőséget.

Midőn azután valamely jászkun község a reá az 1745.
november 25-ki közgyűlésben kimunkált becslés alapján kive-
tett Ö55;íes redemtionális tartozását részint egyes lakosoktól
beszedés, részint felvett kölcsönből összeszerezte, ezt beszól-
ííítltatta ü hatósági székhelyen Jászberényben felállított kerületi
kÖ;!pontí redemiíós pénztárba, s a közgyűlés e teljes befize-
tésről a község részére bizonyítványt — redemtiós le-
velet -- állított ki, melyben előadta, hogy a királyné az 515
ezer fn váltási összeg valóságos lefizetése, "s a jkunok költsé-
gén ezer lovas katonának kiállítása mellett, a megerősítő
kiváltságlevelében elősorolt földeket a jászkunok birtokába
bocsátotta, s ennek folytán N. N. község a közgyü4ési becslés
és kivetés alapján saját territóriumáért . . . frtot .... pusztáért
.... frtot, . . . pusztáért # . . . frtot stb. öszvesen .... frtot . .
, , . frtot tevő törvényes kamataival a redemtiós pénztárba
befizetett: ennélfogva fentjelölt . . . pusztákat minden törvényes
beneficiumaival és tartozékaival a kiváltságlevél szerinti birtok-
lásul a közgyűlés átadja, s nevezett község lakosait ezeknek
birtokában meghagyja és megerősíti. Melléklet II. sz.

A mi már a „territórium" kifejezés gyakorlati jelentését
illeti: Liz 1745-ik évi kiváltságlevél fentemiitett 5-ik pontja sze-
rint a királyné a jászkunoknak a megválthatásra engedelmet
ád, s lefizetvén s teljesítvén a váltsági feltételeket, felhatal
mázza őket, hogy szabadon használhassák, élvezhessék, azon-
bíin el ne idegenithessék a hármas kerületekhez jogosan és
régóta tartozó, s általok vagy a rokkanták alapítványa által
birt territórium jaikat és prae.diumjaikát; jelesen,
s itt névszerint mint territóriumokat számlálja elő : Berény,
Karczag és Halas városokat, s megnevezett 22 falukat; ezen-
kívül ezen praediumokat : Boldogháza stb. 56 megnevezett
pusztákat.

Ezt igazolja az 1745. nov. 24- én tartott kerületi közgyű-
lésen megállapított becslési okirat is, mely igy .kezdődik:
Aestimatio locorum et praedioi;um; itt a territórium
helyett a locus szó áll, mindkét gyűjtő név alatt a jászkun
városok és faluk, a praedium alatt pedig a mindegyik város
vagy faluhoz tartozó külön névvel , megjelölt puszták sorol-
tatnak elő; s a becslésnél mindenkor az illető város vagy
falu nevét viselő terület van mint legnagyobb kiterjedésű és
értéküj a legmagasabb értékre becsülve ; igy Jászberény
65150 frt összes vakságában a város nevét viselő terület maga
40,400, a hozzátartozó öt puszta pedig csak 24,750 frtra. Kar-
czagon a város 17,800, az oda tartozó 5 nagy puszta 23,500
forintra, Halason a város 24,200, az oda tartozó nagy 6 puszta
26,700 frtra van becsülve.

Hogy pedig a község ne%'ét viselő nagy terület becs-
értékét nem a község belterületén ez időben kevés költség-
gel épített lakóházak és melléképületek, s ha ugyan voltak,
keritett udvarok és kertek énekének is számlálásba vétele
emelte ily magasra, ezt igazolja Majsa és Félegyháza becsüie.
Ezen két kis kunközség a váltság elótt csak kétévveU 1743-ban
lett mint elébb századok óta puszták, újonnan megszállva,
jelesen Félegyházán 219 család telepedett me^; s igy ily rövid
idö alatt e fában szűkölködő vidéken valami sok és értékes
épületek csinálására sem idejök, sem alkalmok s talán módjok
sem vala, a minthogy Félegyházán minden gyors emelkedése
mellett ^em vala 17Í4-ben több 3i7 háznál, mégis Félegyházá-
nak összes 33^850 frtra menó váltságösszegében, a puszták
nélkül maga Féleg^'háza 1^,100, Majsa 10,:350 frtból maga
4000 frt értékre becsültetett.

Okozta a territóriumnak ezen magos becsértékét a terület
nagyságán, kivül a földeknek a községhez közel fekvése, s
ebből kifolyó mívelési könnj'ebbség és a nagyobb személy- és
vagyonbátorságnak is figyelembe vétele.

Igazolják a territórium fentebbi értelmezésének helyességét
a nyomtatott szövegű redemtionális levelek is, melyek mind-
egyik jászkun lakosnak, ki a reáesett váltságösszeget a* köz-
ségháznál teljesen lefizette, az illető község pecsétje, föbiró
és jegyző aláirása alatt kiadattak. Ezekben a számszerint ki-
tett összeg hiány nélkül lefizetése bizonyittatik, azután, fel-
hozva például egy Halason 1762. jan. 2-án kelt ily
levelet — igy folytatja: „ellenben mi őkelmének praede-
notáli fizetéséhez képest városunk territóriumából s
alább nevezendő praediumokb ól excindáltunk ésassig-
nMtunk igaz proportío szerint kaszáló rétet és szántó-
földeket,* ugy mint : kaszáló rétet vagyis szállást elsőt: alsó
szállásokon város földén 90 frtra (itt feljegyeztetik a föld-
nek széle, hossza, szomszédok), másodikat Sajtos hegyen alól
város földén 79 frtra (széle, hossza, szomszédok), szántó-
földeket: 1 -szőr Fejértón belső osztályban . . . külső osztály-
ban ... . 2-szor Bodoglári pusztán.... 3-szor nyomási

szántóföldet majsai útban Mely praemiitált mód szerint

kimutatott kaszálórét és szántóföld portióknak dominiumában
introducálván, azokat minden hozzátartozandó beneficiumokkal,
mind városunk territóriumában, ug3'nevezett pusztákban
azon jqssal, mely minekünk privilégiumunk szerint engedtetett,
repetáit N. N. lakosunknak, házastársának és maradékainak
szabadosan usuálni és örökösen birni által adtuk". Itt a terri-
tórium magyarul világosan: „város földjé"-nek neveztetik.

26

Nézzük meg most ehhez az 1745. évi köz-becslevelei,
mely igy szól: oppidum Halas 24200 fi., Fejértó 8000...
Bodoglár 4500 ö. ; kétségtelenül áll előttünk, hogy a terri-
tórium a község nevét viselő határrészt, a
praediumok pedig az ehhez tartozó pusztákat jelentik.

Hasonlóan a jászberényi 1755. évben kiadott magán
redemtiós levelek igy szólanak: „ezen városra és ahhoz tar-
tozandó .... pusztákra háromlott 65150 irtokból N. N. ezen
város érdemes lakosa értékéhez képest megfizetvén a

város cassájában frtokat és .... pénzeket . . . . azon

sommá után a közönséges osztás szerint jutott ö kegyelmé-
nek a kaszálló kertekből .... kötél, a szántóföldekből

kötél*.

Ezzel egyez a Jászapátín kiosztott redemtiónális levél
melynek latin nyelvű nyomtatványában ez áll: „.. . inhabitator
ejusdem oppidi in redemtionem quidem t er ri to rii Jászapá
tiensis, et ad idem oppidium pertinentis praedii Kocsér d/efí
fi. rhen . . ., alterius verő, pro praedio Kömpöcz cambiati, Heves
ivány nominati, indusa adhuc in anno 1746. persoluta reden>
tionali aestimatione, fl. rhen .. . adeoque in summa fl. rhen...
solverit .... eundem in territoriis praefati oppidi et dictorum
praediorum secundum aequam et rectam ad vires depositae
.... summae proportionem in reale excisarum inibi portionum
in territorio videhcet nosiro et praedio Kocsér .... in praedio
verp Heveslvány . . . domínium introducentes, easdem in dicto
oppidó et praefatis praediis portiones, cum omnibus ad easdem
spectantibus . . . a p p e r t i n e n t iis et b e n e H c i i s . . . pro
piaefato .... damus et concedimus liberamque attribuimus
utendi, fruendi, perpetuoque possidendi facultaiem'. . . .

A kaszálló vagy szálláskert elnevezés Halason is szo-
kásban volt s az Í755-ki fundi liber szerint „kaszálló vagy
szálláskert adatott redemtio szerint egy forintra egy öl széles,
300 öl hosszú föld. Melléklet III. sz.

Az itt közlött redemtiónális levelek mutatják, hogy bár
valamely község a reá kivetett összes redemtio egész öszzegét
a kerületi váltsági főpénztárba részint saját erejéből, részint
kölcsönvett pénzekből az erre kitűzött rövid idő alatt befizette
is, s bár egyes lakosoknak a megváltás végett magokra vállalí
föld ideiglenesen használatába adatott is : azonban az örök-
tulajdont megállapító redemtiós levél egyesek részére csak
akkor állíttatott ki, midőn az illető a felvállalt vagy reá vetett
váltsági összeget a községi pénztárban teljesen befizette.

Ezen redemtiónális levelekből látható, hogy az illető
lakosok szoros értelemben Vett belső fundus a, jelesen:
háza, udvara e levelekbensehol fel nem emlitte-

m j^.j ' v' — ^

^_J..-^i''^'- -■ -

27 ^

tik, e belsőségekért senki külön váltságösszeget nem fizetett;
hogy e beltelek se jpgélvezetnél, mint legeltetés, új föld kiosz-
tás, se .közteherviselésnél soha mint aránylagos osztókulcs nem
szerepelt; a nyilvántartási könyvek szerint, ha e belsőségek
és szőlők eladattak, utánok a vevőre semmi redemtio át nem ,
Íratott, s mert ezekhez ily redemtiónalis összeg kapcsolva
nem volt, át nem is irathatott s birtokosnak csak a redimált
külső földdel bíró lakos tekinteteit s neveztetett, mely földnek
eladása alkalmával a vele járó redemtiónalis összeg a vevő
nevére a nyilvántartási könyvben átvezettetett.

Ezek szerint az 1840: XXX. t.-czikk ezen kifejezései
alatt: birtokos, birtok, nem ily beltelket, hanem egyedül külső
redimáh földbirtokot kell és lehet csak helyesen érteni. Ebben
láthatjuk a nagy kü lö m b séget a nemesi és a jászkun
közbirtokossági aránykulcsra nézve, mert a nemesi
közbirtokossági haszonvételeknél az aránykulcs rendesen a
nemesi udvartelek, mely rendszerint 2 — 3 házhelynek vétet-
hetik, s az udvarteleknek e telek utáni tartózmányokkal, külső •
földekkel kell ellátva^ lennie, s midőn az ezen arányosságot
szabályozó 1836: XIL t.-cz. az 1840: XXX. t.-cz. által a jász-
kunkerületekre is kiterjesztetett, a házhelyekről, udvartelekről
említés se tétetik, hanem a jászkun birtok természetével s
szerzési alapjával egyezőleg a 3. §.. szerint a tagositás kulcsául
szolgál kinek-kinek mostani — vagyis az arányosítás és
összesítés idejében levő — birtoka, helyesen külső földbirtoka
váltságának mennyisége, vagyis a külbirtok redemtio ja;
ezt köretőleg, mivel a Hajdú kerületben nincs váltság, erre
hézve az 1840: XXXI. t.-cz. 3. §. kinek-kinek összesitéskori '.
birtokát állapítja még osztó kulcsul.

Láttjk fentebb^ hogy a Jászkunságon ez aránykulcs
már a redemtiókor megalakult, mert a hány forinttal járult
valaki azon község egész váltságösszegéhez : azon arányban
lett részese a megváltott földbirtoknak és jogoknak s e jog
ula/doni megszerzéséről az illető részére állíttatott ki a
'ed emtiós levél, s az ez által rendezett jogviszonyt a gyakor-
at, bár ez országos törvényben világos kifejezést nem nyert,
najd egy századig aránykulcsul használta, ugy hogy az 1840:
KXX. t.-cz. csak e százados gyakorlatot szentesitette s fog-
alta törvénybe. Sőt a nemesi közbirtokosságra nézve is már
ílébb ugyanez elv iFogadtatott el az 1836: XIL t.-cz. 5. §-ban,
nely szerint ott, hol a nemesi házhelyek száma ki nem derit-
leto, az aránykulcsául azon közgyakorlat vétessék, mely a
ir. haszonvételek vagyis jogélvezetre, és a közös teherviselésre
lézve részvételi szabályul meg van állapítva. Ugyanezen gya-
orlat volt, mint láttuk, majd egy századig a Jászkunságon is
zokásban.

28

Fentebb láttuk, hogy a jászkunok 1702-ig, mely kiváltsá-
gos jogokkal birtak, láttuk, hogy mindezen jogok eltörlése
mellett 170á-ben a nvitézi rendnek, s 1731-ben a rokkantak
pesti alapitványának mily jobbágyi tartozások terhé-
vel adattak el; midőn tehát magokat 1745-ben önköltségü-
kön megváltották, ez eljárás jogi alapjában nem oly termé-
szetű vala, mint a szentesitett s százados törvényeken alapuló
földes uri jobbágyok állapota, s ebből származó úrbéri örök-
váltság ; mert a megváltás által a jászkunok csak az országos
törvény ellenére hatalomszóval reájok erőszakolt jobbágyi
terhek alóli mentességet s egyszersmind régi kiváltságos jogaik-
nak tölök elvont élvezetét szerezték vissza. Ezenkivül a földes
uri jobbágyi viszony az úrbéri * örökváltság tárgyalásakor az
országyülés által törvényen nem alapulónak nem nyilvánitta
tott; ellenben a jászkunoknak jobbágyi szolgaságba sülyeszto
eladatását több országgyűlések tárgyalásaikban, felterjesztéseik-
ben, mint országos sérelmet, törvénybe ütközőnek, sőt sem-
misnek kimondták. Megjegyzendő azonban, hogy e jászkun
kiváltságos jogok nem személyhez, hanem birtokhoz valának
kapcsolva; nemes, sz. k. városi polgár vagy földesúri jobbágy,
ha valamely jkun községbe letelepedett, s ennek tanácsa áltai
lakossági joggal felruháztatván, jövevény, zsellér lenni meg-
szűnt; s ezután jászkun birtokot szerzett, azonnal a jászkun
kiváltságos jogoknak részesévé lett; viszont, ha egy községbeli
jászkun lakos redemtiós birtokát eladta, akár ott maradt, akár
elköltözött, a fennálló jogszabályok szerint mindezen jogoktól
elesett. (Melleklet IV. sz.) Csak egy-két jászkun község-
ben, mint Szabadszálláson és Halason jött némi nemesi büszke-
ség s önérzetből szokásba és nézetett el, hogy némely redem-
tus birtokos, ha eladta is redemtus földjét, de az ezzel
együtt volt redemtióját megtartotta azért, hogy redemps
czíme megmaradjon és a nem redemtus vagy zsellérek
sorába ne jusson : az ily föld nélküli üres, puszta vagy
száraz redemtus lakosok a nevükön jegyzőkönyvileg meg-
tartott redemtus* forintok után élveztek is bizonyos közös
haszonvéreit, pl. a közös osztatlan legelőket legeltetési
jogot, s a ha.tárbeli nagy kiterjedésű nádasokbői évenlunta
redemtio frt arányában kiosztani szokott nádlási illetőséget,
s ugyanezek később 1861-ben a legelő egyéni felosztásakor
aránylag legelő-illetményt is kaptak ; mig a redemtióval nem
biróíc ingyen sem legeltetés, sem nádlásjogban nem részesül-
tek, holott közülök némelyik házakkal, tőkepénzzel, sok marhá-
val, birkával birván, azon földnélküli, ' száraz vagy puszta
redemtus lakosnál sokkal gazdagabb volt.

Megforditva, ha egy redemtus lakos eladta házát, szőlőjét,
de földjét megtartotta, redemiusnak tekintetett továbbra is, s
valamint minden, közös haszonvételekben ugy a teherviselés-

29

)en Í9 aránylagosan részesült; a minthogy sok redemtus
anyás gazdák tanyáikon lakva, a városban házzal évtizedekig,
lémelyek soha nem bírtak.

A magyar földesúrnak kiváló érdekében állott, hogy
obbágya beltelekkel s házzal birván, ott a községben lakjék;
nert igy kapott tőle füstpénzt, hosszú fuvart, ölfa- és nád-
ágást, méhraj, borjú, bárány, apró majorsági hasznot, dézsmát
i terményekből, fonást a kenderföldektöl, kazánpénzt, s a mi
leki életszüksége volt: ingyen igát és kézi robotot, melylyel
najorsági sok földjeit megmiveltethette; ott lakó jobbágyával
)orait kimérette ; ezen jövedelmek élvezhetése volt fő indoka
mnak, hogy a földesúr külsó jobbágytelket belsőség nélkül
lem adott, hogy elszökött jobbágyait messze földről vissza-
hurczoltatta, sőt költséges perrel is visszakövetelte; ezért van
telve törvénytárunk az ily jobbágyok visszakövetelésére vonat-
kozó eljárási szabályokkal, melyeknek a szökevény jobbágyo-
kat befogadó jkunok ellen szigorú alkalmazását a földes urak
érdekében az országgyűlések oly erélyesen követelték.

Ellenben a jászkunságban se földesúr, se jobbágy nem
volt;'s a szökött jobbágyok és más beköltözöttek szives befo-
gadásának egyedüli fő indoka az vala, hogy a jászkun lakos
helyben fizetésért minél több munkás kezet kapjon, hogy
ezekkel terjedelmes pusztáiból minél .nagyo|pb területet vehet- .
vén mívelés alá, a reá túlságosan nehezedő terhek elviselésére
képes legyen. Nem adott tehát a jkun község a beköltözöttek-
nek ingyen se bel- se kültelket, de nem követelt, s követelni
jogosítva nem is volt a Kunságban se a község, se egyes
lakos a beköltözöttektől jobbágyi tizedet, robotot, füstpénzt,
ingyen fuvart, úrbéri szolgálatokat, s épen ezen viszony és
jobbágyi szolgálatoktóli mentesség volt annak alapja, hogy a
földesúri terhek alatt nyögő jobbágyok, ha megszökhettek,
a jászkunságon nagy számmal és szívesen letelepedtek; de a
Jász-Kunságból bármennyi lakos költözött volna is el
más vidékre, azt a kerület, község vagy egyeseknek vissza-
hurczolni, perrel vissza követelni e czímen joguk nem vala,
ugy hogy e részben a kerületek csak a teherviselés elől kiköl-
tözést igyekeztek az 1799. évi 7-ik statútum tilalma által kor-
látozni. Itt tehát a földesúri és jobbágyi viszonytól teljesen
eltérő intézménynyel már a legrégibb idő óta találkozunk
annyira, hogy még Mátyás király idejében a Kunságon meg-
szállott tót jobbágyok a szabad kunok példájára, saját kapitá-
nyuk szabad választhatási jogával is felruháztattak.

Ezek szerint a Jászkunság valamely községében szerez-
hetett magán egyén 10 — 20 házat, beltelket, kertet, és semmi
külsőséget; viszont külső határbeli birtokot: szántó, kaszálló
földet ezer hold számra vehetett .a nélkül, hogy a község
belter^ületén csak egy kis háza, kertje, udvara is lett volna,

30

mert ezek nélkül tanyás gazdaságot a községtől mértföldnyi
távolságban folytathatott; mindemellett azonban a közter-
hek viseléséhez a szokásos arányban hozzá járulni tartozott.

Ebből látni való, hogy a jászkunság földesúri jobbágyi
birtok s magok ^ jászkunok földesúri jobbágyok soha nem
lévén, itt belsőséget külső birtok nélkül, viszont külsőt is
belsőség nélkül szerezni, birni lehetett és szabad volt; a
redemtiónak nem a bel hanem a külső, kiosztott szántóföld,
kaszálló és közös legelő-birtok volt alapja.

Ezek szerint tévesnek és a százados gyakorlattal ellen-
kezőnek s ez által megczáfoltnak kell kijelentünk azon elvet,
hogy a jászkunság tagositási kulcsát megállapitó 1840: XXX.
t.-cz. 3. §-ban e kifejezés alatt birtok, nemcsak a külső földek,
hanem a belső birtok is értendő, s igy jelenleg felosztási
kulcsul mind a kül- mind a belbirtok váltságának mennyisébe
veendő, mert — • úgymond — megszállott helységekben, külö-
nösen a megváltás idejekor, midőn még a tagos kihasitás
eszméje fel sem merült, külső birtok belsőség nélkül
nemislétezhetett.

Ha valahol erre alkalmazható azon igazság : a pos'se ai
esse, non valet consequentia ; és hogy itt az 1836: XII. t.-cz.
7. § nak analógiájából kiindulni nem lehet, mert ez analógiát
százados tények gyakorlata megczáfolja.

Hogy a jászkunságon egyedül magához a bel birtokhoz
redemtióból származó sem jog, javadalom vagy haszonélvezet,
sem ezzel kapcsolatos közteherviselés soha és sehol egybe
kötve és gyakorlatban nem volt: ez az eddigiekből s a követ-
kezőkből kiderül. Tény, hogy a jászkun speciális viszonyok
megengedik, hogy külsőséget belsőség nélkül lehessen birni,
sőt erre a gazdálkodási rendszer a lakosság egy részét mint-
egy kényszeritette. Mert a régi redemtionális levelek, s későbbi
földosztályok igazolják, hogy ' a községtől 2—3 óra járásnyi
távol fekvő pusztákon is osztattak szántó és kaszálló földek*
ezek mívelése, megőrzése, s a közös pusztákon kiterjedt barom-
tartás a tanyákon való egész évi kinlakást tette szükségessé;
mi természetesebb tehát, mint — a mire még ma is számta-
lan példát találunk, — hogy több szép birtokú tanyás gazdák
a községekben belsőséggel : házzal nem birnak, hanem — a nni
reájok nézve kevesebb költséget kivan — a községbe haza-
jövetelük esetére szálló helyet mások hálánál bérelnek. így
tehát külső birtok belsőség nélkül nem csak létezhetett, hanem
ma is valósággal létezik.

Ezért van, hogy ily községekben a hivatalos összeirások
nem csak házsor szerint a községben, hanem az itt házzal
nem birokra nézve távol pusztai tanyákon is eszközpltetnek.

Mások azon alapból indultak ki, hogy mivel a megváltás
a községi egész határra, sőt némely községben határozottan

^- ■'^"

31

kifejezve: a beltelekre is kiterjesztetett: tehát a beltelek is:
ház, udvar, kert területe aránylagos osztókulcsot képvisel az
egész határbeli közös külső földekre nézve is. De ezen állítás
is ellenkezik a százados gyakorlattal; mert ha ez igy állana:
miért nem adatott ennek az egyedül beltelekkel biró lakos-
nak későbbi földosztályoknál aránylagos rész a közös kül-
birtokból? miért nem volt nyilvántartás tárgya eladásoknál —
mint a külbirtokokra nézve — a beltelek és szőlő redemtiója?
azért, mert ezek egyikéhez sem volt soha a gyakorlatban
redemtio kapcsolva, e nélkül pedig a közös területekhez soha
senkinek joga nem volt.

Nézzük meg, mi volt a Jászkunságban a gyakorlat az
ily beltelek, házi fundusok, kerthelyek osztásánál s szerzésé-
nél. A népesség szaporodván, az addigi lakhelyek elégtelennek
mutatkoztak, s a lakosok új házhelyek osztása végett kérvé-
nyekkel ostromolták a községi tanácsot. Redemtusokra nézve
nem volt nehézség, ha az illető kimutatta, hogy több feleséges
fia lévén, egy telken már meg' nem férhetnek. Irredemtus
azonban már 1804-ben csak akkor kaphatott házhelyet, ha az
apjáról nem volt reménybeli örökösödése, ha legalább 12 évig
mint zsellér- már a községben lakván, jóviselet és közterhek
hordásával magát érdemessé tette, vagy ha annyi igajószággal
birt, mely a községi és előfogati szolgálatra alkalmas volt,
vagy ha 10—12 évig katonáskodott. Ez esetekben a házhely
□ öle irredemtusnak 4 és fél krért. redemtusnak 3 krért, sót
ezek kétszeregéért is osztatott. (Melléklet V. sz.)

Hogy lehetett volna egy beltelek vagy házhelynek a vál-
táskor bir^ása, vagy későbbi osztáskor megszerzése alapja
redemtusi jogok nyerésének, midőn egy 1807. évi nádori leirat
a redemtusi jog feltételéül nyilván kiköti, hogy az illető azon
községben legalább a legkisebb redimálás szerinti földmennyi-
séget szerezzen, sőt e mennyiség 1823-ban 25 frtos redemiiót
érö töke földbeli birtokra emeltetik, — midőn a földetlen
gazdák már 1794-ben a közös legelőn tartott birkáiktól, vala-
mint szölőjöktől a község pénztárába bizonyos évi taxa fize-
tésére köteleztettek, s hogy e fizetésektől a puszta háztelke-
sek mentesittettek volna : arra példát nem találunk, hanem
ezektől csak a redemtus földbirtokosok valának szentesek.

Tudjuk, hogy hazánkban a Htk. Előbesz. 11. czím 5. és
12. §. szerint oly esetben, hol a törvény hiányzik, a szokás
törvény erej.ével bír, sőt hogy a törvényynel ellenkező közön-
séges szokás magánál e törvénynél nagyobb erővel van fel-
ruházva. Arra nézve, hogy a Jászkunságon ugy a jogélvezet
mint a teherviselésnél csak a külső földbirtok vagy egyszers-
mind a beltelek is szolgáljon aránykulcsul, a redemtio létre-
jötte 1745-től 1840-ig Írott törvény nem rendelkezik, s erre
nézve az 1751: 25. t.-czikkben is, mely a jásVkunokat vissza-

82

nyert kiváltságos jogaikban s birtokaikban átalános kifejezé-
sekkel megerősíti, s azon szabályrendeletben, melyet az ország
gyűlés átvizsgálván, némi változtatásokkal helybehagyott-, szinte
semmi intézkedés egy szóval se foglaltatik, s e szerint e rész-
ben az írott törvény hiányát a szokásnak, gyakorlatnak kell
vala egész törvényes erővel pótolni : a szokás pedig mindenkor
és egyedül csak a külső földbirtokot, és soha nem a beltelket
vette és használta aránykulcsul ; a mint hogy ezt 1824-ben a
kerületek közgyűlése a redemtióval egyidejű, azóta folyvást
fennálló és törvénynyé vált alkotmányos rendtartásnak nyilván
kijelentette. (XIII. sz. melléklet.)

Avagy talán e törvényerejű százados szokást az 1840:
XXX. t.-cz. megváltoztatta? ezt állítani igen, de alaposan
bebizonyítani soha nem lehet. Mert ezen törvényben a bel-
telek nemhogy aránykulcsul, de sehogy sincsen említve ; hanem
van szó egyedül : birtokról, ezen birtok váltságának mennyi-
ségéről s oly birtokos lakosokról, kik a tagositandó határban
birnak ; minthogy az aránykulcs törvényerejű százados szokás
szerint egyedül külső földbirtokon s ehhez kapcsolt redemtión
alapult", lehet-e csak valószínűséggel is azt állítani, hogy e
százados szokást ez új törvény eltörölte, s a beltelket is arány-
kulcsul — a birtok szóban befoglalva — elfogadta s megálla-
pitotta volna ? Hiszen ez esetben az lenne mindenekelőtt iga-
zolandó, hogy a belteleknek a százados szokás idejében volt
redemtiója, mely egv bizonyos öszvegben birtokváltozáskor a
nyilvántartási jegyzőkönyvben az új birtokosra, ugy mint a
külső földbirtoknál, átíratott, hogy a beltelek redemtiója után
aránylag már a régibb időbeli gyakori földosztáskor, a közös
földbirtokból osztályrész — ugy "mint a külső földbirtoknál -
adatott, mind erre nézve azonban semmi bízonyiték elő nem
állítható.

Vagy azt kellene e törvény létrejöttekor folyt s eléj
hosszú országgyűlési tárgyalásokból kimutatni, hogy ezekben
a beltelekröl is folyt vita s *igy az országgyűlés a „birtok'
kifejezés alatt nem csak a külső földbirtokot, hanem a beltel-
ket is kívánta érteni. Azonban az 1840-ki országgyűlés erre
vonatkozó tárgyalásaiban sincs sehol a beltelek, belbirtokról
egy betűvel is említés; itt a törvényhozás az 1836: XII t.-czik-
ket terjesztette ki a jászkun kerületekre is az e törvényben
meghatározott módosítással, s a mint az 1836: XII. t.-czikk
ben világosan elrendelte aránykulcsul a régi .házhelj^eket
esetleg a régi teherviselési közgyakorlatot, vagy minden
illetőnek egész birtoka mennyiségéi: bizton lehet állítani, hogy
ha*az 1840: XXX. t.-czikkben a „birtok" kifejezés alatt a bei-
birtokot, tehát udvartelket, házhelyet is kívánt volna érteni
azt itt is, mint elébb amott, határozottan kifejezni' el nem
mulasztotta volna. Sőt az 1814-ik évi aug. 24-ki . országos

33

ülés kifejezi, hogy' nem személyhez, hanem birtokhoz vannak
köive a redemtionális kiváltságok ; — kifejezi azt is, hogy a
jcászkun magánviszonyok kirekesztöleg a földbirtokos gazdá-
kat illetik; ez ellenében ki kellene mutatni, hogy a csak bei-
telekkel birok is élvezték a redemtionális kiváltságokat, és
hogy e kifejezés alatt: földbirtokos, törvény szerint b*eltelek
vagy házbirtokos is értendő ; a mi azonban soha ki nem mu-
tatható.

Ezek szerint a Jászkunságban a redemtionális *összeg
volt azon arányosító kulcs, mely szerint a jászkun kerület, mint
törvényhatóság ugy a jogélvezetet, mint a teherviselést egyes
községekre elosztotta" s kivetette; s ebből kifolyólag ugyanez
volt kulcsa a községekben e^yes községi redemtus lakosokra
nézve is ugy a jog és földbirtok élvezésének, mint a teher
viselésének: E jogviszony szükségkép azt eredményezte, hogy
az egyes lakos az őseitől reá maradt, s ezek által a redemtio
lefizetésekor nyert redemtio-levelet, mint valami nemességi
oklevelet, fiúról fiúra gondosan megőrizte, hogy ezzel 'az ere-
deti váltság összege mennyiségét szükség esetében, p. osztály-
kor hitelesen kimutathassa; ezenkivül az egyes lakosokat illető
redemtio összegek az e czélra a községháznál hitelesen
vezetett redemtiós könyvben féltékeny gondossággal
nyilvántartattak és tartatnak mind maíglan.

Az ily redemtiós-könyvbe tized és házsorszám szerint
beíratott mindegyik redemtus lakos neve, utánna forint és
dénár rovatba a birtokában levő redemtio összege, mely azután
ha vétel, zálog, örökösödés, osztály, per, csere, hagyomány
stb. utján változást szenvedett, a vonatkozó összeg az egyik-
nek redemtio összegéből mint fogyás leíratott, a másik neve
után pedig mint szaporulat, hozzájegyeztetett; zavar lehető
elkerülése végett a felek az e könyvek vezetésével megbízott
városi tisztviselő előtt személyesen tartoztak megjelenni.

Álljon itt például néhány tétel Halas város 1803. I804-ik
évi redemtiós könyvéből:

35 (házsorszám) Szentpéteri István redemtiója

van . 101 frt 25 d.

Kaszás Mihálytól jött (mint szaporulat) . 16 „ —

Van összeg ... 117 frt 25 d.

m. Bikit János 21 frt 66 d.

íd numerum 846. Bikit Sándornak megy (fo-
gyás) 6 „ 66 „

id n. 820. Bende Istvánnak megy (fogyás) 15 „ —

Fogyás ... 21 frt 66 d.
Ily esetben nem maradván az illető nevén egy denárnyi redem-

3

34

tio sem, ennek neve keresztülhuzás által á redemtusok sorá-
ból kitöröltetett.)

820. Bende István 10 frt.

a nro 777. Bikit Jánostól jött 1803-ban (sza-
porulat) 15 ..

84Q- Bikit Sándor- 21 „ 66 d.

a nro 777. Bikit Jánostól jött (szaporulat) . . 6 frt 66 d.

(Melléklet VL sz.)

A redemtiót megelőző időben a Jászkunságon a közter-
hek, sőt a német rendnek fizetni kellett 25 ezer frt évi census
is a községekre dicajuk arányában vettetett ki; a redemtio
után azonban a redemtionális összeg, vagy — a mi ezzql egy
értelmű — a redemtiós külső földbirtok volt mindég kulcsa
azon község és pusztái földbirtokához való jognak, de ugyanez
szolgált aránykulcsul 1848-ig, sőt némely esetekében ezután
is a közterhek egyes jászkun községekre való kivetésénél.

Lássunk erre példákat a redemiiója nagyságával a jász-
kun községek között második helyet elfoglaló Hala^ városából:
hol mindjárt 1747-ben kinek-kinek redemtionális összegéhez
képest osztatott szántóföld : a fehértói pusztán, 1753-ban a
város territóriumát képező Nyomáson, 1765-ben Eresztő pusz-
tán, ugyanekkor veteményföldek, 1766-ban új osztály Fejértón,
1768-ban Bodoglár, Tajó, Eresztő, Balota s Göböl járás megváltott
pusztákon; 1791-ben új osztály a belső és külső határban, osz-
tatott IfcOl-ben futó homok erdővel beültetésre, osztattak ti
évenkint több mint egy századig a határbeli nagy közös náda-
soknak termései stb. (Melléklet VII. sz.)

Hasonlóan 1787. és 1790-ben csak redemtus lakosnak
engedtetett meg, hogy saját termésű borát 3 hónap alatt
szabadon mérhesse, s 1813-ban, hogy taxafizetés nélkül boltot
nyithasson; 1799-ben egy szilas erdő kivágatván, a fa a lako-
sok között birtokaránylag osztatott el ; mert a redemtiót fizeti
járult a német rendnek szinte eladva volt bormérés s bolt-
nyitás jogának s azon földnek, mely a szilas erdőt nevelte.
visszaszerzéséhez.

Tekintsük meg a közteherviselést. A franczfa háborii
alatt 1800-ban esett Halas városára 50,900 frt redemiiója után
67 ujoncz, 75 ló s ezeknek felszerelési költsége 7635 frt szinte
redemtio szerint, hasonlóan a többi jászkun községekre is
redemtiójuk arányában. (Melléklet VIII. sz.) 1803-ban a meg-
ajánlott katonákból jutott a városra redemtiója után 9 katonii.
180t-ben hasonlóan 9 katona; az 1805-ki felkelési költségekből
a redemtusoknak minden forint nádjussokra (redemtio) kivet-
tetett 15 kr, ezenkívül széna és zab; 1809-ben Halasra birtoka
után esett 27 katona, — 1811-ben az országos belbátorságí
seregből minden ezer frt reiemtióra jutott egy lovas és e^}
gyalog, — 1812 ben „a redemtionális summa clavisa* szerint

35

18 katona, 4 ló; ezen igen terhes kivetés ellen 1814-ben Halas
városa folyamodott a kerületekhez, hogy a katonai repartitio
ne a redemtióra, hanem a népességre vettessék ki ; azonban
siker nélkül, mert a redemtio után kivetett 83 katona kímélet
és változás nélkül a városon hagyatott.

Voltak azonban a redemtusokonkivül a jászkun községek-
ben nagy számmal iredemtusok és zsellérnek is; mert a
lakosaiban megfogyatkozott jászkun községeknek a XVIII. szá-
zad első felében nagy kiterjedésű földjeik mívelhetése végett
munkás kéz szaporítására igen nagy szükségük volt. Ezért
kész szivvel fogadták, söt földesúri visszakövetelés esetén
erélyesen védelmezték is a más- községből jött s náluk lete-
lepedő vidékieket; kik azonban, ha házat szereztek is, de a
redemtióhoz fizetéssel nem járultak, irredemtus, birtoktalan és
zselléreknek tekintettek és neveztettek, s a redemtusok jogai-
ban soha nem részesültek ; igy földosztálykor a redemtusok-
kal egyenlő jogon földet nem kaptak, boltot taxa nélkül nem
nyithattak, bort, ha maguk termése volt is, nem mérhettek,
Érdekökben állott azonban a községeknek, hogy a megélhe-
tésre e zselléreknek lehetőleg módot nyújtsanak, többek között
az által is, hogy ezek földosztáskor magoknak pénzért kis
veteményföldeket, válthassanak; igy 1798-ban Halas váiosa a
községi jövedelemnek szaporítása végett veteményföldeket
redemtus vagy irrede'mtusnak különbség nélkül ölét 3 és
másfél krért osztott ki; .ez azonban inkább adásvétel szinét
viseli.

Mivel azonban az 1745. évi kiváltságlevél 6 ik pontjában
megengedtetett a jászkun községeknek, hogy bárhonnét szaba-
don költözhető jövevényeket magok közzé befogadhassanak,
és ezeket többi lakosaik módja szerint a közterhek viselése
és teljesiiésére szorithassák : ezeket tehát a községek a terhek
viselésére is kötelezték. Igy 1800-ban Halason a katonák fel-
szerelésére, 1805-ben katonakiállitási költségre a zsellérek
minden adóforintjuk után 12, illetve 3 krt fizettek; 1814-ben
á Halasra esett 83 újoncz kiálliiása a birtokosok redemtiójára
s az irredemtusok adóquantumára 2o palétán felosztatott;
ezenkívül a községek a közösből felfogott földeken a községi
jövedelem fedezése végett gazdálkodást űzvén, a földek fel-
szántása a redemtusokra, a kaszállás, aratási munka pedig a
zsellérekre vettetett ki.

Ezen közteherviselésben való részvétel azonban a köz-
ségi együttlét, a község igazgatása s igy közérdekben történ-
vén, redemtionális jog megszerzésére egymagában elegendő
nem volt annyira, hogy bármily hosszú ideig lakott egy zsel-
lér valamely jászkun községben, s bármily hiven teljesítette is
a zsellérekre esett közterheket: még sem birt a községben
redemtus-birtok megszerezhetésére képességgel mindaddig,

3*

36 •

mig ót ez iránt tett kérelmeire a tanács a 'községi lakosok
közé végzésileg valósággal be nem vette.

Mivel pedig a községi legelőkön az irredemtusok, zsellé
rek aránytalanul so'k marhatartás által visszaéléseket követtek
el: a kerületi közgyűlés 1794. szept. 2-án elrendelte, hogy
kerületekben levő földetlen vagy irredemtus emberek, kii
juhokat tartanak, minden darabtól terragium név alatt a köz-
ségi pénzártba 12 krt fizessenek, s ezenkivül a pascuatio
classisába felvétetvén, a jószágaikra kivetendő quantumot fizes-
sék; 1795. ápril 13-án pedig a kerület gyűlés megú iiotia
azon régibb végzését, hogy minden földetlen lakos minJen
10 D^ szöbojétöl a beneficialis cassába évetiként egy drt fizes-
sen, l819ben pedig kimondatott, hogy az irredemtus lakosok
a nagyobb jószágoktól 24, az apróbbaktól 8 krt, s 350 D ölet
tevő egy kapa szőlőtől 20 krt fizessenek. (Melléklet IX. sz.)

Mindezek ellenére a visszaélések meg nem szűnvén, a
legeltetési jogot a községek is szabályozták, s Halason a zsel
lérekre nézve már 1808-ban a legelő használásáért úgynevezett
„fűbér" fizetése elrendeltetett, mig a legelöket a redemtus
lakosok ingyen használhatták.

Szinte csak redemtusok részére adatott 1848. előtt oly
útlevél, melynek alapján az illető az országos törvénnyel
engedélyezett hid, rév, vám és helypénz fizetési mentességet
élvezte, mint ezt az 1753. april. 15. kelt nádori leirat 7-it
pontja világosan kifejezi következőkben: „a helységek lakosai
elegendő passualissal járjanak, mert avámoktól való ment
ség és privilégium a zsellérekre ésazokra, akik
nem redimáltak, nem értetődnek".

A kir. kissebb haszonvételeket — beneficia
regalia — a mi illeti: a jászkunok a régi időben IV. Bé!
és III. Lászlótól nyert adományozás erejénél fogva személyes
nemesek valának, s nemesi birtokokat nyertek ; s igy kétségei
nem szenved, hogy minden nemesi előjogoknak *s kiváltságok
nak más országos nemesek módjára részesei valának; hogy
azonban ez időben a kir. kissebb haszonvételeket mi modor.
gyakorolták: erre nézve semmi történelmi adat vagy oklevél
nem létezik.

A későbbi idők folyamában a jászkunoknak egyéni nemesi
előjogai elenyészvén, ekir. k. haszonvételek gj^ako r-
lása a kiváltságos nemes jászkun községekre szállott át. így
16i9-ben gróf Pálfy Pál nádor egy előfordult peres kérdés
alkalmából kiadott rendeletében nyilvánitja, hogy Jászberény
és Fénszaru jász városokban régtül fogvást és minden-
kor, ember emlékezete óta, mindez m'ai napig és
most is a csap- és mészárszéktulajdon csak a város által
biratott ; majd I. Lipót 161)8. jun. 17: a jászkunok régi kivált-
ságleveleit azon záradékkal erősítette meg, hogy a korcsma-

37

)g — H:int eddig a legrégibb idö óta ugy jövőre is — Jász-
erény városánál iharadjon.

Alidon i70f-ben a jászkun kerületek a német vitézi rend-
ek eladattak^ az örökadásvételi kir. oklevélben a kir. kissebb
aszonvételek névszennt elősorolva a Rendre mint földesúrra
űháztattak át, mely azoknak részint közvetjen kezelés, részint
községeknek haszonbérbe adása által tettleges használatába
ipett, s. e viszony nyert folytatást 1731-ben is, midőn a
erüietek a rokkantak pesti alapítványára szállottak át.

A midőn tehát a jászkunok magokat visszaváltották, az
15 ezer frt pénzösszeg lefizetése s egyéb elvállalt kötelezett-
égek feltétlen teljesitése áhal nemcsak személyüket a jobbágyi
ötelék, földbirtokaikat a földesúri hatalom' alól, hanem a kir.
issebb haszonvételek minden nemeit is ujolag magoknak
isszaszerezték; ugy azonban, hogy földjeikre nézve az egyéni
ulajdon és használati jogot gyakorolták, a kir. kissebb haszon-
ételek pedig,, mint már fentebb jeleztük, százados szokás
zerint a községek használatába mentek át. Ezen kir. kissebb
laszonvételek, mint a nemesi udvartelkékhez kir. adomáriyo-
ás által csatolt hasznok, regale beneficiumoknak is neveziet-
én, a jászkun községek pénztárai, melyekbe az ezek haszna-
arából járó jövedelem befolyt, sőt ezek bevételeinek legfőbb
észét képezte, beneficialis pénztár nevet nyertek és
iseltek több mint egy századig.

Ezen beneficialis cassák jövedelme az illető község köz-
jzükségeire fordittattak, s midőn a redemtio megtörtént, s a
íirályné m:^gbizásából a nádor a jászkunkerületek és községek
zervezése iránt többféle szabályrendeleteket adott ki, az 1795.
lov. 28 kinak XVI., 1751. okt. 5-nek XV. és 1753. ápr. 15-nek
^^III- pontjaiban ezen beneficiumokról a községi pénztárba
olyó lövedclemről világosan emliiés tétetik.

De még világosabban említtetnek ezen beneficiumok
izon nyugtákban, melyeket a váltságösszeg befizetéséről egyes
íözségek részére a kerületi közgyűlés 1755-ben kiállitbit,
'Zekben nyiltan kitétetik, hogy az illető község a reá rótt
tgész összeget a váltsági pénztárba befizetvén, a község terü-
lte s hozzácsatolt puszták annak minden törvényes bene-
iciumokkal s tartozékaikkal örökösen átadatnak.

A községek e beneficiumok használatát oly kizárólagos
^Sgal gyakorolták, hogy csak 1787-ben II. József császár
endeletére engedték meg, hogy a községbeli minden birtokos
^l^os sajátszőlleje termését apróbb mértékben mér-
hesse; hogy e jogot kizárólag csak redemtus birtokos gyako-
olhassa, azt az 1795-ik évi ápril 13-án tartott jászkun kerületi
közgyűlés is kimondotta; e szabadság azonban már 1792-ben
'Sak három hónapra szoríttatott; s ugyanez egy 1797-ki leirat-
ul is fentartatott.

38

A mészárszék és halászati jog kizárólag a- község
által gyakoroltatott. • '

Hasonló szigorral gyakorolták a községek a boltnyi-
tási jogot is, a mi több kellemetlenségre adván okot, 1813-ban
a ker. közgyűlés elhatározta, hogy minden ' b i r t o k o s lakos-
nak joga van saját házánál taxafizetés nélkül keresltedó boltot
nyitni j a birtoktalan vagyis nem redemtus lakosok azonban a
bolt nyithatási jogért 3 osztályba vett 20, 40, 50 frt taxát
kötelesek, a beneficialis cassába fizetni. (Mell éklet X. sz)

Hasonló volt az eljárás új malom felállitásánál.

A vadászatot a régibb időben minden redemtus birto-
kos a község egész területén gyakorolhatta; a nem redemtu-
sok vagy birtoktalahok azonban ettől eltiltattak.

A vásár és piaczi helypénzre nézve a régibb
időben a helybeli redemtus birtokosok semmit nem fizettek;!
nem redemtusok azonban fizetésre köteleztettek a megállapitoií
tarifFa szerint.

A kir. kisebb haszonvételek közül a korcsma- és mészár-
székjogot a községek kezdetben közvetlen magok gyakorolták,
ezek vettek bort, más szeszes italokat s vágómarhát, melyeket
azután egyes kiméröknek osztottak ki eladás végett. E jog-
gyakorlat közvetlen kezelésére állíttattak fel a községekben:
a székbirák és borbirák; Félegyházán 1807-ben ketiö-ketto.
100, 200 és 70 frt fizetéssel. A mészárszék közvetlen kezelése
azonban sok nehézséggel járván, e jog nem sok idő muhs
haszonbérbe adatott ki, a székbiró teendője csak a vágómarhák
járlatai vizsgálatára szorítkozott; borbirák azonban több köz-
ségben még 1848 után is hivataloskodtak.

A most emiitett beneficialis cassák másik jelentékeny jövedel-
mét képezte a községek majorkodása.vagy gaz dasága.
A nádor a közigazgatás rendszeres vezetése és a redemtio
fizetéssel túlterhelt bírtokosságon való könnyítés szempontjá-
ból mindjárt a redemtio után ismételve sürgette a községek
gazdálkodásának felállitását, sőt a felterjesztése folytán 1746.
május 4. kelt kir. rendelettel köteleztettek a jászkun községek
„a községi oeconomiára és a szegénységnek hasznára propor-
tio szerint egy jó darab piagát excindálni". (Melléklet XL
sz.) A lakosság számához aránylag nagy kiterjedésű határral
biró jászkun községek ezt teljesitették is, s minden községben
több száz holdat tevő jó szántó és kaszálló föld hasittatottki,
s adatott át a birtokosság által a községnek, mely az úgy-
nevezett második biró és gazda kezelése alatt azon rendes
gazdaságot állitott fel. A szántásvetésen kivül a nggyobb köz-
ségek magok tartottak külön gulyát, ménest, birkanyájat. E
gazdálkooásra a község maga igen keveset költött, mert ai
szántásvetés, széna kaszállás és gyűjtés, a termények össze-
hordása, a község összes, redemtus és irredemtus lakosai által!

39

ngyen, az aratás és nyomtatás pedig részes munkások álta^
:eljesitteteit. Valamennyi igás jószággal bíró redemtus, irredem-
tus lakos, szakaszokra felosztva, egy nap elvégezte ugy ősszel,
mint tavaszszal a szántást, vetést; az összes kasia fogható
lakosság egy nap elvégezte a széna kaszálást, s utóbb a gyűj-
tést is.

A földbirtokos tehát adta a községnek a regálék jövedel-
mét, a földet, s a munkát, a bírtoktalanok pedig csak a mun-
kát, s e 3—4 napi munkával a birtoktalanok is azt nyerték,
hogy sem kerületi házi adót, sem községi pótlékot nem fizet-
tek, éppen ugy, piint a birtokosok. E csekély munkán kivül
az irredemtusok sem a község, sem más irányában semmi
munka teljesítésre kötelezve nem voltak, s a fentjelzett 3—4
napi munkát önérdekükben azért tették, hogy a megyei házi
és községi adótól mentesek legyenek.

Ellenben az urbarialis zsellérek 18, illetve 12 napi mun-
kát szolgáltak földesuruknak, ezenkívül a többi jobbágyokkal -
fizették a megyei házi és községi adót.

Mind ezen kir. kissebb haszonvételek, valamint az osz-
tatlan közös földbirtolí használatára vonatkozó intézkedés a
redentus birtokosság jogköréhez tartozott- oly
módon, mint ez- hazánkban a nemesi közbirtokosokból álló*
községekben is szokásban volt. A jászkun közbirtokosság
azonban még a régibb időben a politikai községgel egy és
ugyanazon testület volt. A községek igazgatását a föbiró el-
nöklete alaft több kevesebb tagokból álló tanács vezette a
jegyzői személyzettel, 1799-ki uj szabályzat alapján a tanács
mellett volt még a kis tanács határozatlak számú tagok-
ból (Halason 12 tagból), melynek hatásköre főleg a község
íoniosabb' gazdasági ügyeire terjedt ki. A tanács és kis tanács
együttes gyűlése politika sessio nevet viselt, melyen a
kerületi tisztek is jelen voltak, sőt az elnökséget vitték. Mind-
két tanács s az egész tisztikar régebben egyedül csak jómódú
helybeli birtokosokból állott, a nép választási jogának még
ekkor hire sem volt, mindkét tanács egy kerületi tiszt elnök-
lete alatt önmaga egészítette ki magát, s kis tanácsba bevá-
lasztani a jómódú birtokosra nézve megtiszteltetés volt. A
tisztikar csekély fizetésért szolgált, a tanácsnokokkal pedig
semmi fizetésük nem volt, hanem e helyett 1780 óta közter-
hektől! mentességet élveztek. E két tanácsi testület intézkedett
a közös birtokok használása módjáról, ez osztott a népesség
szaporodásával a község szélein házhelyeket rendesen bizo-
nyos taxafizetés mellett, ingyen házhelyek csak jutalmazásul
adattak, p. q kik a községre kivetett számhoz katonának be-
állottak, ezeknek szolgálatuk végére ingyen házhely ajánltatott
nagyobb buzditás végett, adatott ingyen házhely régebben
Szolgáló községi tisztviselőknek is.

40

E két tanács intézkedett a községnek a közös földekből
alakított majorkodásáról, e czélra több föld kiszakitásáról, ü)
szántó, kaszáló, eVdö és szölöfpld osztásról, a községi tiszt-
viselők, szolgák fizetéséről^ az egyházak védnökségi jogával
járó ügyekről.

E régi időben csak egy pénztára volt a községnek ; ebbe
folytak be minden jövedelmek, s mind ezek forrása majdnem
egyedül a kir. kissebb haszonvételek és a községi gazdálkodás
volt, e pénztár beneficialis cassa nevet viselt.

1840 utáni években a nép kezdett magának jogot köve-
telni az elöljárók s kis tanács választásában, s midőn ez az
1848 : 24. s 25. t-cz. által érvényre jutott, nehogy a taná-
csok helyébe lépett képviselőgyülés tagjaivá választott nem
redemtus s nem birtokos egyének a redemtus jogok és birto-
kokról való intézkedésekbe jogtalanul beavatkozzanak, a köz-
birtokossági képviseletről való gondoskodás szüksége felmerült,
•lassanként ezek megalakulása kezdődött, s hol községi pótadó
is vettetett ki, hogy ennek ürügye alatt ismét a birtokossági
jogokba illetéktelenek ne avatkozzanak, lassanként a közbirto-
kossági és külön községi pénztárak eSzméje felmerült, több
helyen életbelépett, s a közbirtokosság jövedelme a község
bevételeitől elválasztatott, sőt némely helyeken nem csekély
súrlódások mellett a* közbirtokossági pénztár a községiióJ
független önálló kezelés alá vétetett.

Ezek szerint minden jászkun személyi — birtok — és
kir. kisebb haszonvételi jog használatának a redemtiós birtok
volt az alapja; mindezt csak azok élvezhették, a kik — vagy
a kiknek ősei a redemtióba fizettek, vagy később e redemtus
jogot földvétel által maguknak megszerezték.

Ezen redemtusi minőség — mint láttuk — némely sze-
mélyi és polit. előjogoknak is (mint a ius praemonendi — a
községügyeiben való részvétel stb.) — alapja volt; — azonban
a közjogokban, az administratióban való részvét — szóval a
polit. jogok tekintetében fenállott ezen különbségeket gyöke-
resen megváltoztatta — úgyszólván nivellirozta az 1848-iki
törvényhozás — majd az erre következett absolut rendszer a
közjog terén tabula rását csinál; a redemtió pedig mint magán-
jogi fogalom és az egyéni birtokjogok rendszerének' alapja
mmdezen változások közepette magánjogi jelentőségében sér-
tetlenül fenmaradt, meghagyatott — sőt mint az általános )ogi
bizonytalanság — vagyis a polit. viszonyok változásai között
egyedüli biztos jogalap ebbeli minőségében mindinkább meg-
szilárdult s már ekkor kezdtek feltűnni körvonalai azon át-
alakulásnak, mely egyrészt a község mint politikai vagy ad-
ministrationális (hatósági) fogalom és másrészt a birtokosság
-T- mint külön (redemtionalis) vagyoni jogokkal biró zárt
testület között egyes nagyobb községekben megindult s több-

41

kevesebb krízis mellett részint már befejeződött, részint még
folyamaiban vagy keletkezőben van — némely kisebb helye-
ken azonban még az ősi állapot maradván .fenn. — Ezen ősi

— vagyis a redemtió idejétől jóformán 1848-ig tartó állapot-
nak alapvonását az képezte, miszerint — ámbár a redemt.
birtokosság eleitől fogva mindenütt külön j'ogi sze'mélynck —
önálló zárt testületnek volt tekintendő — a mennyiben tagjai
csakis a red. földbirtokosok voltak — mégis külön önálló
szervezete és képviselete nem volt, hanem ügyeit autonomice
igazgatta és képviselte mindenütt a község elöljárósága-, kép-
viselete; a melynek tagjai természetesen maguk is red. föld-
birtokosok voltak s ezek által is jutottak tisztségükhöz — s
ezen familiáris állapot mellett a közjövedelmek is mind a
beneficiális cassákba menvén: különbség nélkül fordíttattak a
közszükségletek fedezésére — s nem jutott kifejezésre annak
tudása, hogy a red. birtokosság — mint külön birtokjogok
alanya — s önálló vagyonjogi személyiség (mint reál-község)

— az administrativ községtől, melynek tagja volt tnrmészete-
sen minden a köz;ségben lakó adózó, irredemtus és zsel-
lér is: külön jogi személyi létet folytasson. — Azonban az
1848-iki s ezt követő alakulások nyomában ez is bekövetkezett

— s erre főkép a következő körülmények gyakoroltak döntő
befolyást, u. rrt. : Először is az absolut korm.ány működésének
megkezdésével általánosan elterjedt azon hit, hogy a kény-
uralom központi kormánya centralisticus és politikai czélzat
ból szándékozik a községek összes közvagyonát saját adminis-*
trationalis és egyéb czéljaira lefoglalni, értékesíteni; s e
confiscaiió elől egyedüli védelmet csakis a vagyonok magán-
jogi jellege nyújthatván : szükséges és tanácsos^ hogy az eddig
községi — vagyis közczélokra szolgált közvagyonok kizárólag
a red. birtokosságok magánvagyonának qualificáltassanak —
s a birtokosság kezelése és birtokába tényleg is azonnal vissza-'
adassanak; — a mi .számos ~ és pedig a nagyobb községek-
ben keresztül is vitetett: ugy, hogy midőn a telekköny-
vek behozatala is elrendeltetett : ezen közvagyonok legnagyobb
részt — és pedig a jelzett opportunitási indok hatása alatt
nem nagy kritikával vizsgálva azok sajátképi jogi természetét :
csakugyan a red. birtokosságok nevére — ezek kizárólagos
tulajdonaképen — írattak és vétettek fel a telekkönyvekbe;
majd ehhe? járulván még a lakosságnak, különösen a redem-
tióval nem bíró beköltözőknek, az irredentus és zselléreknek,
cselédeknek stb. szaporodása s ezzel párhuzamosan az orszá-
gos adók és közterheknek folytonos emelkedése, mindenek-
felett pedig az addig osztatlanul kezelt közjavak, legelők,
pusztáknak divatossá vált és felülről is favorizált felosztása
(tagosítása) s ezek incidenséből a red. vagyonjogi viszonyok
tüzetes megállapításának mind élénkebbé s fontosabbá váló

42

szüksége s nagy gyakorlati hordereje: 'mindezek azt eredmé-
nyezték, hogy a rcd. birtokosok már nagyobb féltékenységgel
örködvén vagyoni és birtokjogaik felett: az ebből folyó érdek-
közösség érzetének kifolyásaképen mindinkább zárttá és elkü-
lönitett önálló jogi személyiséggel biró vagyoni testületté fej-
lődött a redi birtokosság, mely ekkép tudatára jővén annak,
hogy közte és a reJemtióval nem biró vagyis a birtokossági
közjavakbani részesedésre nem jogosított többi községi lakot
közt nemcsak külömbség — hanem valóságos érdekellenek
létezik: lassankint és több helyütt előállott a birtokosést
külön szervezetének szüksége s önálló képviseleténsá
és autonóm birtokjogi életének kérdése — ugy hogy — elkü-
lönittetvén a birtokosságí javak a községiektől: amazok keze-
lését is immár maguk közül — vagyis red, birtokosokból álló
válaszmányokra kezdték bizrii — szóval szervezték a red.
bírtokosságokat s több városban szakitottak azon régi jászkun
gyakorlattal is, miszerint a birtokosságot mint testületet a
polit. község feje (föbiró — később polgármester) hivatalból
képviselte: hanem e helyett választottak maguk* közül önálló
birtokossági elnököt, pénztárnokot stb. alkottak szabályokat,
szóval külön szervezték az addig szervezetlen, illetőleg a
községgel közös szervezettel biíó birtokosságot.

Visszatérve már most az általános és különösen polit.
■fejlődés történetének menetére — constatáljuk, hogy a jász-
kunoknak elősorolt személyes kiváltságai és redemtionalis
birtokjog viszonyai a későbbi vagyis a redimálást követő idő-
ben sem szenvedtek változást,- azok a gyakorlati életben mind-
inkább kifejlődtek, sót újabb törvények s kir.. oklevelekkel
megerősíttettek.

Az 1745 ki kiváltságlevél 9. pontja értelmében vett királyi
rendeletre a nádor a politikai hatósági jogaikba visszaálliiott
kerületeknek politikai, igazságszolgáltatási, adózási és gazdá-
szati ügyeire szabályrendeletet — regulatio — készített, me-
lyet a királyné 1745. nov. 22. kir. oklevél alakjában kiadott,
mdy az 1751-ki országgyűlésen némi változtatásokkal a 25.
t.-cz.-ben törvényes erőre emeltetett. E törvény áltál a jász-
kunoknak a redemtionalis összeg lefizetése által szerzett szemé;
lyes kiváltságai és birtokjogai megerősíttetnek, jövőre bármi
eladásuk megtiltatik, s rendeltetik, hogy a nádor részére, ki
jövőre a jászkunok főispánja és főbirája czimet. viszel, a jás2-
kunok évenként a 3000 aranyat, vagy ezzel egyenértékű 12,600
frtot megfizessék, a regulatio pedig kir. megerősítéssel ellátva
nekik a nádor által kiadassék.

174G. márczius 19. kelt kiváltságlevéllel Mária Terézia a
jászkun kerületek új pecsétet adományozottá

Ezt követte egy 1754. márczius 28.. kelt kir. rendelet,
mély szerint a jászkunok a királyi kincstárba egyszer minden-

«-—

43

korra 'három ezer aranyoknak lefizetése mellett az országgyű-
lési taxák viseleiétpl felmenttettek; — egy másik 1761. febr.
27-én kelt kir. rendelettel pedig a jászkun birtokosok, kik
hiteles útlevéllel utaznak, rév és vám fizetéstói szabadoknak
nyilvánittatjak.

E közben a redimálás keresztülvitele mind rendszeresebb
alakot s végeredményében szilárd alapot nyert; a pusztáknak
mely községekhez csatolása véglegesen szabályoztatott, a mi
azt eredményezte, hogy a jászkun kepületi közgyűlés fninden
egyes községnek a hozzácsatolt pusztákkal együtt, jredemtionalis
összegét 1769-ben véglegesen nuegállapitotta, ezt közgyűlési
jegyzőkönyvben megörökítette, s az ebben foglalt egyes köz-
ségi redemtionalis összeg szolgált és szolgál az újabb időben
is a jászkun községek között ugy. a jogélvezet, mint a teher
viselés felosztásánál arány kulcsul. Melléklet XII. sz.

Hogy a közteherviselésnél mily szorosan fentartatott a
redemtionalis kulcs, igazolja a fenmaradt következő adójegy-
zék :^privilegiált Kun-Laczháza helységében találtatott redem-
tus és irredemtus pipásoknak lajstroma, mely redemtusok a
crucif. 15. irredemtusok pedig a crucif* 24. fizettek in anno
1765.ben^ . .

Ezután .majd két évtizedig a jászkunok politikai hatósá-
giH< önálló szabad fejlődésének örvendhettek. Mária Terézia
1780. nov. 29-én meghalván, másnap nov. 30-án kelt leiratá-
ban József császár tudatta Albert herczeg helytartóval, Tiogy
a jászkunokat a nekik adott kiváltságaikban megtartja; a mi
azonban nem igy történt, mert az általa felállított új kormány-
rendszer következtében a Nagy-Kunság a nagyváradi, a 'Jász-
ság és Kiskunság pedig a pesti kerület hatósága alá rendelte-
tett, mig nem 1790. márczius 30. ismét régi jogaikba vissza-
állíttattak.

Majd mognyilt az 1790— 1 -ki országgyűlés, melyen alko-
tottS. t.-cz. végpontja a jászkunokat a nádor hatóságaalá vissza*
rendeli, s a 25. t.-cz. szerint a régi királyoktól nyert törvényes
jogaikba s kiváltságos szabadságaikba visszahelyeztetnek, sót
a 29. t.-cz. felruházta őket hadi szükségekre tett sokszoros
szolgálataikra Való tekintetből azon joggal, hogy az ország-
gyűlésre, ennek alsó táblájánál szék- és szavazattal biró két
követet küldhessenek, s eként az országos törvényhozásban
résztvehessenek. ' • '

József főherczeg 1796. nov. 12. nádorrá választatása
^itán mint a jászkunok főbirája ezek belügyeivel behatóbban
tnegösmerkedvén, belátta' annak szükségét, hogy a jászkun
törvénykezési eljárás, főleg az örökösödési ügyek egyöntetű
szabályozást kivannak. Ennek eredménye lett, hogy 1799.
jan. 8. fóbirói hatalmánál fogva kiadta a jászkun statú-
tumokat, melyek a jászkun tényleges viszonyok s történelmi

41

fejlődés és a redemtionalis jogok alapján a magánjogi tíszo-
nyokra nézve törvény .erejével biró állandó szabályokat hoztak
létre. Ezek között legfontosabb az örökösödésről szóló 4. 5.
és a birtok adásvételéről alkott 6. szabályok, melyek a
já,szkun biriokjogot illetőleg részben'pia is ér-
vényben vannak; s tagadni nem lehet, hogy ezek mély
belátással, s a jászkun birtokok jogi természetének teljes
ösoneretévef szerkesztvék.

Nemcsak a múlt .évtizedekben, de napjainkban is lehet
hallani felemlítését azon jogtalanságnak, mely a. jászkun ősi
javakbani örökösödésnél nyilatkozik az által, hogy a fiúk az
ősi ingatlan javakból leánytestvéreiket a váltság összeg arány-
lagos részével készpénzben elégítik ki, mert ?zen javak csak
fiágat illetnek.

E jogtalanság azonban elenyészik, ha a többi magyar
birtokokkal párhuzamba állítjuk a jászkun javakat. Verböczy
Htk. I. R. 21. ez. szerint az oly magyar nemesi birtokok, me-
lyek részint szolgálatokért, részint pénzért is szereztetnek,
tekintettel a szerzés alapját képező, s csak fiág által teljesíteti
szolgálatokra, csak fiágat illetnek, s ezekből a fiiík a leányo-
kat a szerzés pótlékául tekintendő pénzből aránylag kifizetik.
Ez eljárás teljesen hasonlít a jászkun ősi ingatlan javakra
nézve kimondott szabályhoz, mert mindegyik egyenlő szerzési
alapokon nyugszik.

Az 1745. május 6. kelt kiváltságlevélben a, királyné a
jászkunoknak birtokaikat ezer lovas katona kiállitása és fel-
kelési kötelesség elvállalása, tehát fiág által tehető hadi szol-
gálatok, ezenkívül ötszáztizenötpzer frt váltság összeg lefize-
tése mellett adta és ajándékozta; s mint a nemesi hasonló
szerzésű vagyonoknál, ugy a jászkun birtokokra nézve is állani
kell a hazai törvény azon intézkedésének, hogy a részint szol-
gálat, részint pénzért szerzett vagyonok a fiágat illetik, s
ezekből a leánj'ok csak a szerzési pénzösszeg aránylagos része
által — a mi a jászkun birtokoknál a redemtio fizettetnek ki.

A VI. stat. 2. §-ban említett elővételi jog szinte a redem-
tus lakosok jogai védelmét czélozzá; a VIII. stat. 4. §. azon
fontos szabályt tartalmazza, hogy mivel egyes jószkun község
a privilégiumok ereje szerint együttvéve földesuraságot kép-
visel, a kebelében végrendelet és maradék nélkül kihalt lakos
javai azon 'községre szálljanak; s ennek jövedelmeihez csatol-
tassanak.

A jászkunoknak felkelési kötelessége az 1800. 1801. 1802.
1804. 1805. és 1808. évben hozott törvények által igénybe
vétetett. 1800-ban a jászkun és hajdú kerület egy egészen új
ezredet, nádor ezred név alatt saját költségén teljesen felsze-
relve állított ki; jászkunságra esett 800 ujoncz a községekre
rendemtio aránylag vettetett ki ; az ezred felszerelésére

pedig, a már régebben alakított felkelési p é n z't á r b a
befizetés végett, az e czélra már elébb évenként minden forint
redemtiora esó egy dénáron felül még 9-frt lett kivetne.
1802-ben a 12 ezer ujonczból.a jászkun kerületekre esett 180,
mely a községekre ezek redemtiója arányában vettetett ki,
hasonló eljárás mellett az 1805. évi 600 felkelő lovas, s az
1808. évi 183. ujoncz szinte redemtio aránylag 'osztatott el.
így folyt ez eljárás, valameddig és valahányszor a kerületekre
ujonezállitás, felkelés vagy hadi segély lett kivetve.

Ezután békésebb idők következvén ; a rédemtionalis jogok
mind rends^zeresebb alakot nyertek. A jászkun ker. közgyűlés
1823-ban határozatilag kimondotta, hogy bár az 1745-ki re-
demtiókor „a kerületeknek 1795-ben is megújított végzése
szerint is csak azok számíttattak a Valóságos redemtusok
közé, a kik a földek elosztása alkalmatosságával a legalsó
dassis szerint meghatározott quantitásig földeket váltván; azo,-
kért eleget tettek s a bormérés is csak ezeknek engedtetett
meg", de mivel e legkisebb váltsági összeg a kö^ségekben igen
különböző : az e részben szükséges egyenlőség végett kimon-
datik, „hogy ezentúl csak azok tartassanak redemtusoknak,
következésképen csak azok élhessenek a redemtusokat illető
jussokkal, a kik, külömben irredemtusok lévén, a községek
haláraiban 25 frtos redemtiót érő tőkeföldbeli birtokot szerez-
nnk. Törzsökös redemiusoknak successori pedig, habár cseké-
lyebb földbjrtokjok legyen is, mindenkor redemtusoknak tar-
tassanak."

Ugyanezen elv 1824. és 1838. években kerületi közgyű-
lési határozatokkal nemcsak bővebben felvilágosittatott és maga
teljes érvényében fentartatott, hanem az is kijelentetett, hogy
ezaredemtióval egyidejű, azóta folyvást fen-
álló és t ö r vén ny é vá It a Ik o t m á ny os rendtartás
vagy szabályrendelet. Melléklet XIII. sz.

Ezen törvényerejű szabályrendelet a redemtusi jogok
alapjául mindenkor földet, földbirtokot, földbirtokost emlit,
nem pedig: házat, beltelket va^y belbirtokot; s ez maga elég
súlylyal bir azon elv teljes lerontására, mintha a belbirtok is
a közös területek felosztásánál aranykulcsul szolgálhatna.

Majd az 1836: 22. t.-cz. megengedte, hogy a kerületek a
hazai kormányszékekkel s testvér törvényhatóságokkal a leve-
lezést a kerületek neve és 1746 ki pecsété alatt gyakorol-
hassák.

Még fontosabb törvények hozattak az 1840. évi ország-
gyűlésen. A 28. t.-cz. által az 1836: 33. t.-cz.-nek a nemesek
és kir. városok polgáraira szóló azon rendelete, hogy ezek, ha
mindjárt kereskedést vagy mesterséget gyakorolnának is, a
helypénztöl mentek és szabadok legyenek, a jászkun kerüle-

4fi

tek birtokos lakosaira is kiteries;;tetett. Az eddigiek alapján
önként következik, hogy birtok alatt csak redemtus birtoli
értendő, s igy e kedvezmény csak a redemtus földbirtokosok?
nak adatott.

így értette azt az ugyanez évi 30. t.-ez. a jászkun kerüi
letek községeiben behozandó összesítésre! s ai-ányosságróí
melynek megalkotása ez országgyűlésen hossz^as tanácskozás
és többszörös izenetek váltása után sikerült. E törvény ált
a nemesi közbirtokosságokban a határbeli haszonvételekr
nézve gyakorlatból behozandó, arányosságról szóló 1836: XI
t.-cz. a jászkun kerületekre is némi módosítással kiterjes2t«
tett; az 1. §-ban kimondatott, hogy ez ügvben a kérelmezés
jog a birtokos lakosokat illeti, ezután ugy ezen, mint
2. §. az eljárást szabja meg; a 3. §. igy szól: a tagositás ku
csául szolgál kinek-kinek mostani birtoka váltságána
mennyisége, végre a 4. §. szerint a költségeket minden
birtokosok birtokuk arányában viselni köteleseifi
Az erról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor kimondatott ai
országgyűlésen, hogy a jászkunok birtoka a megváltásban gyö-
kerezik, birtokuk akkor keletkezett, mikor magokat megváltottál^
következőképen a váltság mennyisége a legbiztosabb, légmej
határozottabb kulcs.

Hogjr üt is a birtok alatt csak redemtus birtok értendj
a fentebbiek szerint önként következik. Az pedig, hogy itt nefl
bel, hanem redemtus külbirtok, földbirtokról van szó, kitel
szik abbói, hogy e törvényben : tagositandó határról, enne
feléről, ötödéről van emlités téve, ez pedig belbirtókra péli
házra, udvarra, kertre, szőlőre stb. nem vonatkozhatik.

Az idők folyama alatt a jászkunság belkormányzatábai
több visszaélések merültek fel, s midőn hazánkban 1830. körii
a szabadabb eszmék mind hangosabbak lőnek, azoknak me^
szüntetése végett a Jászkunságban is mozgalmak keletkezte
melyeket az 1836 ban tett közgyűlési intézkedések sem elfő
tani, sem lecsendesíteni nem tudván, az 1843. évi országgyü
lésen a jászkun kerületek belrendezése tárgyában törvényjavaí
lat készíttetett, mely hosszú vitákra s a két ház között töb
izenet váltásra adott alkalmat Ezen úgynevezett coordin
t ionalis munkálat 67. §-ban kimondatott, hogy >a kö2
legelő használata iránt az alatt, míg a törvény rendszerint
utján arányosítás vagy tagosztály be nem hozatik, az illető
községek előterjesztése és előleges vizsgálat után a szabály
fog rendelkezni ; de a közös használatból senkit, a ki fekvő
értékkel bír, kirekeszteni nem lehet,"

Mielőtt azonban e javaslat törvénnyé válhatott volna, az
országgyülé's eloszlott; a jászkunok váltsági százados ünnepe
1845. május 20. nagy fénynyel megtartatott, s a coordínatioria-
lis mozgalmak végre az 1848-ki törvények szabadelvűségében

47

nyertek kifejezést, melyek szerint a« 5. t.-czikkben a jászkun-
ság az eddig helylyel iffen, de figyelembe nem vett szavazattal
biró két követ helyett nét országgyűlési, a többiekkel egyenlő
szavazattal biró követ küldésére feljogosittatótt ; a 15. t.-czikkel
az ősiség az egész országra, s igy a jászkun kerületekre nézve
is eltöröltetett, s ezzel a leányoknak az ősi váltságos földekből
a redemtió csekély aránylagos összegével kifizethetése megszün-
tetett; a 28. t.-czikkben a nádor a jászltunok grófsága gyakor-
latáról, a királynak az országból távolléte .idejére lemondott,
a nádori főkapitányság főispáni rangra s hatóságra emeltetett,
s hogy a nádor ezen kerületekre nézve törvényes jogait az
illető felelős ministerium utján gyakorolja, azonban a jászkun
kerületek által a nádornak fizetni szokott tiszteletdíj eddigi
állapotában továbbra is fentartatott, végre a 24. t.-cz. a köz-
ségi a 25. t.-cz. pedig a kerületi tisztviselők és közgyűlési
képviselőknek választásáról, a közgyűlésekről és a közigazga-
tásról intézkedik, a 15. szakasz kimondván, hogy a redemtió-
ból eredő magánjogi viszonyok és haszonvételek a törvény
további rendeletéig .ezennel világosan fentartatnak. E szerint
az e törvények által kimondott egyenlőség alapján, ugy a
nemesi, mint a jászkunok személyes kiváltságai eltöröltettek,
azonban a redemtión alapuló magán birtokjogi viszonyok érin-^
tétlen maradtak.

A jászkunoknak a forradalomban tanúsított tevékeny
részvetők után a bekövetkezett absolut uralom a centralisatió
és német törvények behozatalával súlyosbitotta a különben is
terhes belviszonyokat. Az 1852-ik évi ősiségi és 1853. évi
telekkönyvi nyilt parancsok az ősiség eltörlésének következ-
ményeit s a birtok biztonságát szabályozták, s a jászkun bir-
tokosságnak községenként, az osztatlan közö"s redemtiós föld-
birtokaiknak a megnyitott telekkönyvekben a birtokosság nevére
telekkönyvezéséről kellé gondoskodni 5 a mi tagadhatlan^ a
birtokjogi viszonyok nyilvántartására jótékony hatással volt.

Már a forradalom előtti években merültek fel egyes esz-
mék a jászknn közös puszták egyéni felosztása iránt; az
absolut korszakban azonban e terjedelmes pusztákon lévő
közös legelők terhes adó alá vettetvén, ezt a községek egyes
birtokosokra redemtiójuk arányában vetettékki, a mi ismét a le-
geltetési arány szoros mégállapitásának szükségét eredményezte,
melynek azonban fentartása és ellenőrzése sok nehézséggel
iárt, a gyakori visszaélések még több panaszra adtak alkalmat;
2 helyzet mindinkább érlelte a közös legelők egyéni felosz-
lására való törekvést, melyet a 111 ezer holdnyi naptárral biró
^alas városa elhatározván, 1854-ben a tagosítás és legelő fel-
)sztás kérdését a redemtus birtokosság szavazata alá bocsá-
otta, kimondván, hogy nem a személy, sem a birtok, hanem
i mindenki nevén hitelesen álló redemtió összege fog a sza-

48

vázasnál számiitJtni; enntk eredménye lett, hogy az 50,944 frt
községi redemiióból általános felosztájsre szavazott: 33,702 frt,
részletes felosztásra (értve hogy ne az egész közös határ,
hanem ennek csak egy része osztassék fel). 11,693, nem sza-
vazott 5544 frt redemtió. (Melléklet XIV. sz.). Ez eredmény
kö.vetkeztében sokan úgynevezett száraz vagy földetlen redem-
tiókat vásároltak össze, s midőn a tényleges felosztás ide/e
közelgett. 1858-ban küldöttség neveztetett az egyesek redem-
tiójának hiteles megállayitására s a vitás kérdések eldöntésére,
s énnek munkálata szolgált a kiosztás aránykulcsául. Mel-
léklet VX. sz.).

Érdekkel bir felemlíteni, hogy a jászkun ketület az 1745.
évi kiváltságlevél értelmében az országos felkelésekben részt-
venni tartozván, e kötelességét több izben hazafias lelkesedés-
sel teljesítette is ; hogy azonban egy felkelő sereg kiállításának
nagy költsége egyszerre túl ne terhelje a községeket, már a
múlt század közepén egy felkelési pénztárt alkottak, melybe
a községek redemtiójuk arányában évenként ötezer fíror
fizettek. Ezenkívül még a megváltáskor -közösen fenhagyott
Páka és Mérges puszták jövedelme kerületi gazdasági pénz-
tárba folyt be, s ebből fedeztettek a tisztviselők naj>i díjai,
előfogatai és más a közteher könnyítésére czélzó kiadások.
Midőn azonban a közviszonyok az absolut korszakban nagy
átalakuláson mentek át, a községek közhatározata folytán
Páka és Mérges puszták 1855. évi július 7. Karczagon tartott
közgyűlés elé terjesztett mérnöki terv szerint, a községek kö-
zött, ezek redemtiója arányában természetben felosztattak;
'mindegyik községi közbirtokosság a neki át adott részt átvette,
s mint a redemtus közbirtokosság vagyonát kezelte, haszonbér-
let utján jövedelmeztette, utóbb több jászkun községi közbir-
tokosság saját részét eladta, vagy jövedelmét bizonyos czélra
alapítványul kijelölte stb.

Később a felkelési pénztár is felosztás alá kerülvén, ebből
mindegyik község osztályrésze szinte redemtiója arányában
állapíttatott meg.

Majd midőn a kerületi közgyűlés 1861-ben 93,699 frt házi
ádó kivetését rendelte el, ezen évi ápril 16. tartott közgyűlés
ez adónak egyes községekre felosztása aránykulcsául, hivatko-
zással a felkelési pénztár és Páka puszta elosztási . alapjára,
szinte az 1769-ki egyes községi redemtiónalis összeget fogadta
el. Melléklet XVI. sz.

Az absolut korszak megszűntével az 1861-ben összeült
.országbírói értekezlet a jászkun kerületi bíróságokat elébbi
hatáskörükkel visszaállította.

A redemtióból eredő magánjogi viszonyokra nézve leg-
újabban a községek rendezéséről szóló 1871 : 18. t.-cz. rendel-
kezett, midőn a községi háztartásról szóló VIII. fejezetnél a

49

108. §-ban kimondja, hogy az 1818: 25. — a jászkUn kerüle-
tekről, ezek közigazgatásáról rendelkező t.-cz. 15. §-ban érin*.
tett — a redemtióból eredő magánjoyí viszonyokra és •haszon-
vételekre nézve ugy intézkedik, hogy ezek, a mennyiben
törvényesen jelenleg fenállanak, azon törvény értelmében
továbbá is érintetlen fenmaradnak.

Az 1876. év igen nagy változást idézett elő a jászkunok
politikai életében. Az ez évi országgyűlésen alkotott 33. t.-cz.
1. §. a 17. 18. 19. pontok szerint a jászkun kerületek önálló
törvényhatósági lételét megszüntette, a jász- és nagykun kerü-
let Szolnok megyével egyesittetett, a kiskun kerületből 7 köz-
ség Pest-Pilist-Solt, a 8-ik Dorozsma, Csongrád megyéhez csa-
toltatott. E területi kiigazítás folytán egyesitett törvényható-
ságok vagyonáról rendelkező II. fejezet értelmében, a jászkun
kerületi közös vagyonok s pénztárak egy vegyes küldöttség
által a három testvér kerület között 1878. decz. 9. egyesség
utján felosztattak ; mindez azonban a redemtióból eredő magán
jogi viszonyokat sértetlen hagyta, sőt az ünnepélyes egyes-
ségnél, ugy a Dorozsmát a jászberényi széképületből illető
rész e város redémtiója arányában adatott ki, valamint a közös
pákai és felkelési pénztáraknak az egyes kerületek közt az
1876: XXXIII. t.-cz. 6. s köv. §§-ai értelmében eszközölt fel-
osztásánál a mindegyik kerület összesített redemtiónalis összege
szolgált aránylagos osztó kulcsul azon alapon, hogy Páka
puszta a három kerület közösen redimált birtoka volt, a fel-
kelési pénztár is egyes községekre redemtiójuk arányában ki-
vetett összegekből alakalt.

Végre a Szolnokon épitett új tnegyeház költségei viselése
a jász és nagykun községekre szinte ezen egyes községek
redémtiója arányában vettetett ki

Legutóbb midőn a jászközségek 1882. ápril 16. a fentebbi
felosztás útján nyert közös vagyonok iránti intézkedés végett
küldöttségileg értekezletre összejöttek, elhatároztatott, hogy
ha idővel a jászberényi volt kerületi székház iránt intézkedni
szükséges leend, „a közös czél felett a redemtió kulcsból
folyó dikák többsége szerint döntenek."

Ezek szerint az 1745-ki megváltásból szár-
ít az 6, s 126 évesgyakorlattalmegerősitett, jász-
kunföldbir tokra vonatkozó magánjogi viszo-
nyok mai napig alapelveiben változatlanul fen-
nmaradtak.

Megerősitette pedige birtokjogi viszony o-
í^at a hosszú gyakorlat, számos kerületi rend-
szabály, és nádori leirat, utóbb az 1840: XXX. t.-cz.
olymódon, hogy a j ászkun ke rületekb en, s ezek-
nek e gyes községeiben a tehervi selé sn e k, s. mind
^ niai napig a redemtióból származó birtok-

4

80

iogok használatának aránykulcsa a redemtió
összege vagy (a mi ezzel egy jele n tésü) az ennek
arányában bírt tókeföld vala, s ennek alapján
történtek a redemtió óta akár egyessé g, akár
perrel a közös földeknek egyéni felosztásai.

lv£ellélslete:^
I-8Ő szám.

Mi Mária Terézia isten kegyelméből Magyar-, Cseh-, Dalmát- stb.
országok királynéja stb. adjuk emlékezetül jelen levelünknek rendiben
mindazoknak, a kiket illet, hogy a mi okos és előrelátó hiveink Horváth
Endre, Nánásy János és Varró István, mint a jász, s mindkét nagy és kis-
kunság királyi koronái kerületeinknek s azokban fekvő minden helysé-
geknek küldöttei, s a mi királyi személyes jelenlétünk törvénykezésiekben
helytartója, valóságos belső tanácsos, őszintén szjeretett hívünk, tekintetes
és nagyságos gyaraki gróf Grassalkovich Antal előtt múlt febr. hó 28án
törvényesen rendelt teljhatalmazottjai, a magok és a többi Összes jászok,
kunok vagy phillsteusoknak nevében és személyében felmutattak és elő-
terjesztettek nekünk, dicső emlékű elődeink, Magyarország több hajdani
királyainak, az ő bizonyos mentességeik, szabadságaik és kiváltságaikról
szóló, különféle régi és ősi kiváltságleveleket: könyörögvén alázatosan
az iránt, hogy kegyelmesen tekintetbe véve mind őseiknek s ezen kerü-
letekben hajdan volt elődeiknek, különféle alkalmak és körülmények
• között, igen gyakran vérök ontásával, Magyarország dicső királyai és az
ország szent. koronája iránt tett hűséges és hasznos szolgálatait; mindaz
ő saját különböző alkalmakkor a királyért, országért, közügyért, és a mi
felségünknek is hiven és hasznosan teljesített szolgálataikat és érdemeiket;
jelesen pedig, midőn a tatároknak a múlt török háborúban Magyarorszá-
gunkba történt utolsó berohanása s a tiszántúli vidéfc elboritása és ellenséges
pusztítása alkalmával, emiitett kerületek mostani lakosai és lakói jelentékeny
számmal önszántukból fegyvert ragadva, azon' vidék lakosait szörnyű rabságba
hurczoló, helységeket hamuba döntő, s ezen részeket tüzzel-vassal ellensé-
gesen pusztító emiitett tatárokat hűségesen üldözve, több rabokat azok
kezéből kiszabadítva az országból kiverni segítettek, — . azután pedig a
közbékét és csendességet megzavarni akaró és fellázzadt Péró követőinek
elnyomása, valamint Poroszország királyának törekvései ellen a mi szilé-
ziai táborunkba, fegyverrel és minden más katonai felszereléssel jól ellá-
tott négyszáz lovasnak elküldése, s a Békés megyében, a Haller-ezred,
tisztjei ellen fellázadt csapatjának elnyomásával teljesített, s jövendőben
is erejökhÖz képest hasonló hűséggel és serénységgel teljesítendő szolgá-
lataikat, az ő fent előterjesztett ősi királyi kiváltságaikat, a mennyiben az
ország törvényeivel nem ellenkeznek, kívonatilag kegyelmesen megerösi-
tcni, s a kerületekhez régóta tartozó minden falukat és pusztákat e kerü-

51

letek lakosai használatában kegyelmesen átengedni; a pallosjog gyakorr
lása iránt pedig kegyes engedelmiinfeet ugyanezen kiváltságlevélbe tüze-
tesen beigtattatni méltóztatnánk.

Mi ennélfogva figyelve és tekintve mind némely hiveinknek aláza-
tos ajánlását, mind a fentemlirett jászok s mindkét Kunság lakosainak s
lakóinak Felségünknél e végett tett alázatos esedezését, mind pedig leg-
inkább azért, hogy az emiitett három kerület és ezeknek lakosai a mostani
igen terhes hadi szükségünkben is, saját kiadásuk és költségükön, fegy-
verrel és más katonai szerelvényekkel jól ellátott ezer lovasnak a mi szol-
gálatunkra adását és állítását, s jövőre is, az országnok köz és részletes
felkelése esetében erejükhöz és lehetőséghez képest részükről leendő
felkelést, és ezenkívül saját magok megváltása végett a mi rokkant kato-
náink pesti házának, mely e három kerületet eddig birta, ötszázezer, s a
javitási kiadások és' más költségekre tizenöt ezer rh. forint lefizetését, és
az okét aránylagosan illető országos közadózáson kivQl, nádori fizetés
gyanánt, a mi most a mi királyi kincstárunkból fizettetik, évenként aiég
tizenkétezerhatszáz rh. forintot tevő háromezer aranynak, a mi királyi
kamarai kincstárunkba időről időre rendesen lefizetését megígérték, sőt
írásban fentneve^ett meghatalmazottjaik állal e folyó évi épril hó 20-án
magokat erősen és egyetemlegesen ugy kötelezték és kötötték le, hogy e
kerületek testülete azon helységekért is, melyek a fentebbi feltételekhez
járulni nem akarnak, jótállani tartozik; — emiitett Horváth Endre. Ná-
násy János és Vacró Istvánnak a magok, és a többi Összes jászok és kunok
nevében tett kérése, a fentebbi módon kegyelmesen elfogadtatván és meg-
hallgattatván, ezen kerületeknek fent előterjesztett ősi kiváltságleveleiket,
a mennyiben az ország törvényeivel nem ellenkeznek, s az ő mostani
áilapotjokra és hasznokra szolgálhatnak, az alább beigtatott pontokban
kegyelmesen megerősítendőknek; ezenfelül különös és új királyi kegyel-
münkből, bőkezűségünkből, emiitett három kerület lakosainak és lakói ré-
szére a pallosjognak is, külön mindegyik kerületben, az alább jelzett mó-
don szabad gyakorlását kegyelmesen hozzáadandónak s megengedendőnek
találtuk. Mely kiváltságos pontok megerősítésének sora és tartalma követ-
kező, jelesen :

1. Hogy az emiitett három kerület lakosait és lakóit, a tüzetesen
élienök indított ügyekben, általában senki a bírák vagy az ország tör-
vényszolgáltatói közül, akár egyháziak, akár világiak, más, mint az ország
nádorai mint kunok birája, és annak kapitánya, s az ő kÖzibÖk rendelt
kapitányaik és bíráik, bárkinek kérvényére s bármi Ügyekben, kivéve
egyedül a jog szerint az egyházi törvényszékre tartozókat, ezenkívül az •
1635: XIX. t.-cz. foglalt határpereket, vagy a mely ügyek általok, vagy
közzülök valaki által a kerületeken kívül eső dolgokra és javakra nézve,
vagy a kerületeken kívül elkövetett büntettek iránt, ha a tett helyén
elfogatnak, indíttatnak,* ne ítélhessen és őket bírósága elibe állásra ne
kényszerithesse.

2. Ezen jászok és kunok az országon belül, személyök, árúik és
bármi velők levő tárgyaik után semmiféle révvámfizetésre ne kényszerít^

52

tessenek és szoríttassanak; azonban a királyi harminczadot minJen be- és
kivittek után megfizetni tartoznak. '

3. Hogy az ország egy bírája vagy törvénytevője által is akár saját,
akár idegen adósságért, vagy bármi más követelésekért személyokben
vagy vagyonúkban be ne fogassanak, le ne tartóztassanak, vagy azok bíró-
sága elé, a mennyiben a kerületeken kivül nem birtokosok, állani ne
kényszeríttessenek, hanem okét, a fentebbiek szerint, kapitányaik és bíráik
elött tartozzanak perbe fogni.

4. Hogy a fö vagy nádori kapitányt maga az ország nádora nevezze
ki ; ennek elnöklete alatt pedig magok a lakosok és lakók saját kapitá-
nyaikat, táblabiráikat és más szükséges kerületi tisztjeiket; a bírákat és
a községek többi szolgáit pedig magok a községek lakosai és lakói maguk
közüU vagy másunnét is, ha közülök egy vagy más hivatalra alkalmasak .
és képesek nem találtatnának, szabadon választhassák. És mivel:

5. Különös kegyelmünkból és kegyelmességünkbol a kerületek emii-
tett- lakosainak főleg azt is kegyesei) megengedtük, hogy magokat a mi
pesti rokkant katonáink házától, letévén a fentebbi módon a leteendőket,
megválthassák : annálfogva e megváltás megtörténvén, s megfizetvén jovore
is mindazokat,melyeket a mi adónk Összege fejében, és ezenkívül a nádori fize-
tésbe a mi királyi kamarai kincstárunkba, mint elóbb említtetett, teljesiteni
tartoznak, azon három kerülethez jogosan és régóta tartozó községeik -
territórium — és pusztáikat; jelesen pedig: Jászberény, Karczagújszállás
és Halas V á roso ka t, továbbá: Árokszállás, Apáthi,. Fénszaru, Fölső
vagy Gal-Szent-György; Dósa, Jákóhalma, Mihályteleke, Alsó-Szent-György,
Ladány, Kísér, Madarász, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkevi, Kun-Szeti'-
Márton, Phílipszállása, Szabadszállása, Kun-Szenf»Míklós, Laczkháza, Do-
rosraa, Félegyháza és Mayssa falukat; ezenkívül:' Boldoghá^a, Agó,
Négyszállás, Szent-András, Asszonyszállás, Magjarka, Bó'.tsa, Ködszállás,
Orgonda-Szent-Miklós, Kápolnás, Fabianka, Kolbász, Kis és Tóo-Turgony,
Marjalaka, Kís-Kaba, Móricz, Pohamara, Csorba. Mesterszállása, Bodoglár,
Tajó, Kís-Balás, BÖsztör, Bábony, Kató, Csókás, Lajos, Mise, Kocsér, Kara,
Szent-László, Móriczgáttya, Szánk, Orgováíiy, Kisszállása, Galambos,
Ferenczszállása, Jakabszállása.^ Bene, Csólyos, Ágasegyháza, Pálka, Köm-
pöcz, Matkó, Kerekegyháza, Atokháza, ahhoz tartozó Szállással Seregé-
lyessel, Pálos, Ülés, Zsana vagy Kökut, Mérges, Kígyós, Fejértó, Füzes,
Balota és Jakabháza pusztákat, a mennyiben ezek vagy ö általok, vagy
a mi mondott rokkant katonáink háza által eddi^ valósággal bírattak,
élni és használni, azonban nem. elidegeníteni bírjanak hatalommal.

, Továbbá:

6. Nevezett jász- és kunkerületeknek, s ezek községeinek az is sza-
bad lészen, hogy bármely szabad költözködésü és állapotú, e szerint semmi
földes urnák le nem kötelezett, s bárhonnét jÖvó jövevényeket magok
közzé bevehessenek, s azokat a kÖz és községi terheknek 5 nálok való
teljesítésére más lakosaik módjára kényszerithessék : azonban a befogadott
s a földes urak által visszakövetelt jobbágyokat, figyelembe tartván a
törvény szerint megfigyelendöket, s kimutatván a- törvények értelmében

53

kimutatandókar, a törvényes büntetések alatt, a TÍsszakdTeteloknek vissza
adni tartozzanaE. És ekként :

7. Említett jász és kunkerűletek összes lakosai és lakói, ezen kerü-
leteknek elébb emiitett kozos kÍTáltságai és jaTadalmaira ^- beneÉda —
nézve egyenlő állapotnak legyenek, s egyenlő mentességeket és elö'ogo-
kat élvezzenek . Végre :

'8. Ezen kerületekben fekvő helyek r katholikos közönségein ^íl ^z
egyház véd nÖkségi jogot is ktegyelmesen o'.y módon engedj ak m^ ; r.o^
valamely lelkészségük megűresedése esetében arra alkalmas, kepe^ é&
jóéletü s er&olcsfl lelkészt az ö rendes megyés puspokjaknek, vagy tnüek
a lelkiekben való helyettesének, lelkészokül felterjeszteni — praest -^^sdi
— jogak legyen, azonban a felterjesztett iránt kellő tisztelettel é^ ~ e csO-
lettel .viseltetni, annak szokott jövedelmeit néki kiszolgáltatni, s eg ci ^t
egyházak védnökeit illető kötelezettségeket szokás szerint teljesitcui rar*
toznak. Mindezeken felül

9. Különös űj kegyeim Qnkbol és kegyességünkből a fent elöioroís
szabadságokhoz és előjogokhoz azt b hozzá adjak és kegyel meser ni«^*
engedjük, hogy ax annyiszor említett jászok és kanok mind három kera-
letei magok között a pallos jogot is^ azonban a nádori főkapitány emLi.;fre
és igazgatása alatt, s alkalmazván az o kerületi kapitányaikat és ~Í3»j-
biráikat, s összehiván másokat is közölök* vagy másunnét is — ha ^zak-
ség — törvénytadó és igazsá ^szerető férüakat, a jog és igazság sai-r.rf
a megyei és más arra kiváltsá^o.t Lsztikar módja szerint, szabadon gyak<^
Tolhassák ; fenmaradván azoaoan ogy fenyiro, mint polgári QgyeíkbtrtL,
a mennyiben az ország törvényei szerint felebbezhetoi, az azon iJ'btii
ország nádorához, mint a kunok lőrvénycs és kiváltságolt birájihrií, ^
nádori hivatal üressége esetében pcdí^ a kir. helytartóhoz, Tagy emek
nem létében a mi kir. kariánkhoz birtokon b^lül vagy kivüí a felez ^ii%.
Azonban ennek és ezen három kerületek más törvénykezési, kó^ -:i^3-
tási, tartományi és házi ügyeinek további szabályozása tekintetéből iiló-
közben, és mig ezek állapota és kG'eIeze*t$égérc nézve az ország klí-ct-
kezo gyűlésén másként fog intézkedést tétetni, az ország nádo^-li^ak.
kegyelmesen meghagyjuk, hogy ez magoknak a kerületeknek is mtg-ftíi-
gaiásával. javaslatot áo.^-^zzr,^ ki, $ ezt saját véleményével Felségü^ k íiót
kegyelmes jóvábagyásaak és legroDb intézkedésünk végett miocicSi^
terjessze feL

Legvégül azon gyakran említett jászok és kanok iránt való t&lii^'íi
kegyes királyi kegyel niürA- ól és kegyelmesiégjnkbol azt is keg^sriCíi
megeDged)ük, hogy ezen három kerületek, s ezeknek lakosai ét Ukái.
fent elősorolt vagy jóvcndo-en is eng-dendo menresjégeíkkcl, szalidii-
gaikkal és kiváltságaikkal a náio-i bírósághoz éi hatósághoz csatol :aA*^i 4 k,
•tartományi ügyeikben pcdis; a mi kir H"ó Tanácsanktót is függ^es;:.

Az annyiszor ealí'et: iáitok éi két kuniig kerületeinek tebár üct;,
részint mint fentehb etn :rete*T, azoknak o^í kir, kiváltságaiból kivonr.rétfííit
azokhoz általunk ó; kalór.ői kegye! niürik-.ol é* keg^/eimesiégaakbó; - "^if j
adott és engedett kíváltiigi poar'áít* a fent e.ó^rolt kötelezettségek £ i tci-

H

jesitésekelengedhetlen feltétele al a tt, azoknak minden tartalma,
záradékai és czikkelyeir'e nézve elfogadjuk, megerősítjük, adjuk és helyben
hagyjuk, s az emiitett három kerületek mostani és jövendőbeli lakosai és
lakói részére ÖrÖkÖs jogérvénynyel nyilvánítjuk, adjuk és megerősítjük,
mások joga épségben maradván. Kelt .... Bécsben. . . . Máj. 6. 1745. . . .
Maria Terézia s. k. Gróf Batthyáni Lajos s. k. KoUer Ferencz s. k,
, 1745.. máj. 24.. Kiráiyfalvai kastélyunkban ezen O Szent Felsége

legkegyelmesebb aszonyunk által bentneveze^t kerüleknek kegyelmesen
kiadott kiváltság levél nekünk átadatott és előterjesztetett, s általunk kellő
jobbágyi hűséggel s alázatos tisztelettel fogadtatott. Gróf Pálfy János s. k,
(E kiváltságlevél kiadásáért a jászkunok a m. k- udv. korlátnokság
díjszedő hivatalánál 1745. máj. 22. kiadási díjul 2083 frtot fizettek le.)

Il-ik szám.

Nos Supremus et Vice Palatinales, necron Districtuales Capi,tanei,
Assessores, Jurassores; locorumque Districtibus Jazygum et Cumaniae
utriusque ingremiatorum Deputati memóriáé comendanius; quod postea-
quam SS. Regia Mattas DD. nostra naturaliter clementissima n o n n u 1 1 a
praedia in ejusdem litteris Confirmatorio-Piivilegialibus exjjressata,
erga eífective factam quingentorum millium titulo Red^mtionis nos-
trae, titulo verő Rebonificationis aedificiorum in gremio horumce
Disttictuum per Domum Invalidorum Militum Pesthien-
s e m factorum quindecim millium florenorum Rhen. persolutionem. s t a-
t u 1 1 o n e m insuper mille militum equis et aliis tnilitaribus requi-
sitis, expepsis nostris,.probe instructorum, benigne pro usu nostrorum
incolarum et inhabitatorum contulisset : inter alia loca Oppidum nos-
trum Halas praelibati minoris Cumaniae Metropolis, siquidem pro
territorio suo erga praeviam aestimationem et repartitionem per
nos elaboratam 24,200; pro integris verő p'raediis Xajó 3,000, pro
Kőkút seu Zana 3,200, pro B a 1 o t h a 4,000, pro F ü z e s aeque -4,000,
pro B o d o g 1 ár 4,500, pro Fehértó denique 8,000, in totó autem 50,^00
flór. rhen. summám, una cum legali interusurio flór. rhen. 7396 d. 74i/s
constituente, ad Cassam nostram Redempti onalem eíTective
persolvisset, eadem praespeCificata sex integra praedia cum omni-
bus legalibus beneficiis et pertinfentiis perpetuo possidenda,
in tantum in quantum. nobis — uti profertur — per SSmam S. Mattem
Regiam collata habentur, damus et concedimus, inque usu eorundem
dictae Metropoleos Incolas et Inhabitatores relinquirhus et stabilimus-
Harum nostrarum, qulbus authenticum nostrum sigillum est impressum
vigore et testimonio litterarum mediante. Dabantur ex Generáli nostra
Congregatibne die 13-a m. Novembris anno 1755. in Oppido nostro Jász-
berény celebrata. Extrád, per Greg. Dósa Jur. praelibatörum Districtuum
VNotar. p. h.

Halas városi Itárban lévő eredetiről.

55:

Ill-ik 82ám.

Nos N. N. Judex. <fc Senatus Privilegiati Oppidi Jász-Apáthyensis.
Damus pro memória Praesentijim per vigorem significantes,* quíbus ex-
pedit Universis. Q.uód posieaquam confirmatis Inclytorum Districtuum
Jázygum, & Cumanorum Privilegiis, in Jurium quoqué suorum Realem,
& Perpetuam Firmitaiem restabiliti fuissent, summámque Redemptionalem
iidem Districtus ad ingremiata Loca» & Praedia repartiri fecissent

Inhabitator Ejusdem Oppidi, ia Redemptionem quidem
Territorii Jász-Apáthyensis, &ad Idem Oppidum per-
tinentis Praedii Kőcser dicti Florenos Rhenenses
Cruciferos Alterius veró pro Praedio KömpÖcz Cambiati

Heves- Ivány, nominati, indusa adhuc in Anno 1746. persoluta Rcderaptio-
nali Aestimatione Florenos Rhen Xr. Adeóque in

Summa Florenos Rhen Xr solverit, & eífectivé

deposuérit; Petens Nos debita cum requisitione, quatenus Eidem

Literas super deposita Eadem Summa Testimoniales extradare velle-
mus. Cujus Nos justa, & aequitati consona petitioné admissa. .testaraur
repetitum praespecificatam Summám ad Cassam hu'us Oppidi

rité deposuisse, adeóque eundem in Territoriis praefati Oppidi, & dicto-
rum Praedíorum secundúm aequam, & rectam ad Vires depositae praede-
notatae per Eundem Summae proportionem in Reale excisarum inibi
Portionum, in Territorio videlicet Nostro, & Praedio Kocsér
in Praedio veró Heves-lvány

Dominium introducentes, easdem in dicto Oppido, & praefatis
Praediis Portiones. cum omnibus ad Easdem spectantibus, & pertinerc
deben^ibus Appertinentiis, & Beneficiis, omni Jure Privilegialiter etiam
Nobis concesso, pro praefato & Consorte Ejusdem, ^uccesso-

ribusque Eorundem Universis damus, & concedimus, liberámque attribui-
mus utendi, fruendi perpetuóque possidendi Facultatem. Harum Nostrarum
vigore, & Testimonio Literarum mediante. Datnm in Oppido Jász- Apáthy
Die Mensis Anno 17

Mi Privilegiáltt, Nemes Nagy Kunsági Districtusban Lév5 Tur-Kevi
Helység* F6 Birája és Tanátsa, Testimonio Praesentium recognoscáljujc
és mindeneknek valakiknek illik, mostaniaknak és következendoknek
tudtokra adjuk. Hogy minekutánna a' Nemes Jász, Nagy- és Kis-Kun Distric-
tusok, a' mostan Ditsöségesen Országló Felséges Mária Theresia, Magyar,
Cseh és más Országoknak Ditsöséges Ktrály Aszszonya, Kegyelmes enge-
delmébbU az Felséges Udvari Commisslónak Birodalma alól, Ezer Magyar
Lovas Katonák' fel-allitásával ; Ötszáz-Ezer Rhenesi Forintoknak hiba
és fogyatkozás nélkül-való le-fizetésével, ugy azon Felséges Com missió
által a' Distríctusokban tétetett Épületeknek rebonificatiójában fizetni

56

kellett terhes Summának le-tételével magokat Ör5kösképen meg- váltották,
volna és régi Szent Királyoktól adatott Privilegiumok-szerént-való Sza-
badságokra viszsza tétettek-vólná ; Azok kÖzÖtt ezen mi Nemes Heiysé.
günk-is, Negyvenkél Lovas Katonák' fel-áHitásában, az emiitett Epülete-
kért kellő Summában; ugy nem külömbben a' Rcdemptiónak terhes
Quottájábanris ; Úgymint: nevezetesen a'

Territóriumért. Tizenegy-Ezer Háromszáz Nrő 11300.

^ Moritz egész Pusztáért. Nyóltz-Ezer Ötszáz „ n 8500.

' Egész Kis-Kabáért. Három-Ezer , „ 3CO0.

Egész Pohamaráért. Hárooi-Ezer , « ^ 3000.

Negyed-rész Csorbáért. Két-Ezer Öt-száz » „ áoOO

In Summa Huszon-nyóltz-Ezer, Három-száz 28300.

Rhenesi Forintokát hiba és fogyatkozás-nélkül le-fizetvén Contribuált és
igy azon Privilegiális Szabadságba bé-lépett. Ugy követke^endöképeo
nevezett Hefyságünk Lakossai között Nemzetes Hajdú Benedek urunk is
azon Privilegiális örökös Szabadságban magát ingremiálta. 's meg-örokö-
sitette, a' midőn a Praediumokon való Földeiért 484 Rhen-Fkat,. a Ház és
kert Telekért 52 frkat 52— Xkat. In-summa 536 frkat 52— Xkt minden hiba és
fof yatkozás-nélkül le-fizetvén, magárrak mind a' Territóriumon
mind piedig a megnevezett Pusztákon örökös Fundust
váltott; Melly meg-irt Summának a' meg-irt mód-szerént hiba és
fogyatkozás nélkül lett megfizetéséről nevezett Lakosunkat Quietáljuk,
absolváljuk, és absolutusnak declaráljuk, és hogy azon Fundatioját minden-
koron -szabadon és minden megháboritás-nélkül fiurul fiúra birhassa, ezen
Helységünk' szokott Petsétjével megerósittettetett Testimoniális és abso-
lutionális Levelünkkel Legitimáljuk. Dátum in Prívilegiata Cumanicaü
Possessione Tur-Kevi Anno Millesiraő Septingentesimő Q.uinquagesimó
Primo Üie 12-a Mensis Se{5tembris. (P. H )

Hogy ezen másolat, a felmutatott eredetivel minden tételben szóról
szóra megegyez, hivatalos hitelességgel igazolom.

Túrkevin, 1883. ápril 28-án.

Kiss Lajos s. k.,
városi föjegyro.

Mi N. N. Privilegiált Kiskun-Halas Városa Főbírája és Tanáttsa
közönségesen, adgyuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik, e' levelünk-
nek rendiben: hogy minekutánna Felséges Apostoli Koronás Királyné
Asszonyunk Mária Theresia különös királyi kegyelméből, ezen nemes
Jász és Nagy s Kiskun Districtusoknak régi privilegyumit még ezeíött ezer
hétszáz negyvenötödik esztendőben résszerint kegyelmesen confirmálni.
résszerént pedig újabb királyi kegyelmekkel tetézni méltóztatott volna,
és azon nemes Districtusok királyi aerariumban fizetett redemptionalis
summát ingremiált helységekre és praediumokra repartiálták .volna, azon
alkalmatossággal Nztes Vlö Kis Illyés István Ur ezen nemes városnak
lakosa, ugyan Városunk Territóriumának, és ahhoz tartozó Praediumok-

57

nak Redemptiójában in summa 169 frt 40 dr. idest százhatvankilencz
rhén irtokat s negyven pénzeket efifective befizetvén, illendőképen kért
bennünket, hogy azon redemptióban invesdált sommáról Testimonialist
adnánk; com autem justa petenti haud denegandus esset assensus, hogy
fentirt Kis Illés István Uram az emiitett summát városunk Cassájában hiba
nélkül bizonyosan megfizette, attestályuk ; ellenben mi ö Kegyelmének
praedenotalt fizetés éh ez képest Városunk territóriumá-
ból, s alább nevezendő praediumokbul igaz proportio
szerint exscindáltunk és assignáltunk kaszálló-rétet • és szántóföldeket;
ugymtnt :kaszálló rétet vagy is szállást : elsót alsószállásokon V á-
ro sföl dé n . 90 frtra, melynek széle 90, hossza 300 öl, szomszédja:
napnyugatról Kun Istvánné, napkeletről ; Ty. Nagy Pál ; naásodikat Sajtos
hegyén alól Városföldén 79 frtra, széle 79, hossza 300 öl, szomszédja
napkeletről Csatári Miklós, napnyugotról Gecze János. Szántófölde-
ket: 1. Fejértón helsö osztályban 65 öl szélest, 250 bosszút, napkeleti
szomszéd: Csatári Miklós, napnyugoti Paprika András,. Is m é t: küls6
osztályban, 26 Öl szélest, 250 hosszút, szomszédja napnyugotról Krankó
János, napkeletről : Musa István. 2. Bodoglári pusztán^ napkelet Krankó
János, napnyugotról Műsa István szomszédságában, kinek széle 110, hossza
200 öl. 3. Nyomási szántóföldet Majsai útban, melynek széle 54, hossza
180 Öl, fels& szomszéd Krankó János, alsó Lusa István.

Mely praemistált mód szerint kimutatott kaszáló rét és
szántó f.Öld portióknak dominiumában introducálván, azokat
minden hozzátartozandó beneficiumokkal, mind városunk territó-
riumában, úgynevezett pusztákban, azon jussal, mely minekünk privilé-
giumunk szerént engedtetett, repetáit Kis Illés István lakosunknak, házas-
társának és maradékinak szabadosan usuálni és örökösen birni
általadtuk, engedtük ezen Testimonialisunknak erejével. Költ Kis-Kun
Halas városában die 2-a mensis Januarii anno 176^. Tari István fóbiró.
Extrádat, per Joannem D. KÖrÖssi suprafati oppidi Jur. Notar. p. h.

a.

Mi N. N. Privilégyiált Kis-Kun-Fel-Egyháza Helysége Fö Bírája és
Tanácsa Közönségesen adgyuk tudtára Mindeneknek, A kiknek illik, Le-
velünknek Rendiben :

Hogy minekutánna Felséges Apostoli Koronás Királyné Aszszonyunk
Mária Theresia különös királyi kegyelméből, ezen Nemes Jász és Kis-Kun
Districtusokak régi Privilégyiumait még ez előtt Ezer Hét-száz Negyven-
ötödik Esztendőben rész-szerént Kegyelmesen confirmálni, részszerént
pedig újabb Királyi Kegyelnaekkel tetézni méltóztatott volna, és azon
nemes Districtusok Királyi AErariumban fizetett Redemptionális Summát
ingrémiált Helységekre és Praediumokra repartiálták volna ; . . . C z a k 6
Gergely ... ezen Privilégyiált Helségünk Lakosa, ugyan Helségünk
Territóriumának ahoz-tartozó Praediumoknak Redemptiójában in Summa
30ifl. 7á dr. idest hároraszáznégy flkat s Hetven Két pén-
zeket effecti ve bé- fizetvén illendőképen kért bennünket, 'hogy azon
Redemptióban investiált Summáról Testimonialist adnánk ; Cum autem

58

Justa petenti haud denegandus esset assensus, hogy fenirt . . Czakc
Gergely., az emiitett Summát Helség&nk Cassájában hiba nélkül bi-
zonyosan meg-íizette attestállyuk, ellenben ml 5 Kegyelmének praedeno
tált Fizetéséhez képest .Helségünk Territóriumából s alább -nevezendő
Praediumokból igaz proportío-szerént excindáltunk és assignáltunk : ugy
mint Félegyháza Helségünk h a tár ) ába n köz Ö n sége;
osztályunk szerint (a-mint erről Helségünk Proto
collumja és osztályoknak Könyve c i r c u m s t antiális
bizonyságot t* észen) egy egész helyből álló szántó é<
Kaszálló földet, s Kert helyét FÖls6 Retkes Páll, al sí
ifiá Cza'kó András s z o m sz édság o kb an^ ezen Fundus
a proportione követ oCsólyos nevű Kun pusztánk baq
levó jussával együtt.

Mely praemittált mód szerént kimutatott Portióknak Dominiumá
bán introducálván, azokat minden hozzátartozandó Benefíciu mokkái
mind Helségünk. Territóriumában, úgy nevezett Pusztákban azon Jussal^
mely minékünk szerint engedtetett repetáit Czakó Gergely Lakó
sunknak, Házas*Társának és Maradékainak szabadosan usuálni és oro
kössen bírni által adtuk, engedtük ezen Testimoniálisunknak erejével.

Költ Kis-kun-Fel-Egyháza Helségébcn Die 12-aMensis septembr

Anno 1762.

(P. H.) Extradatum per mc Andreám Táját m. p.

jurát. Notarium.

NB. A hatodik sorban levő ,Districtusokak** szó a nyomtatványbaa

is igy van, valószínűleg sajtóhibából ^Districtusoknak** helyett.

e. . . . , -

Mi N. N. privilegialt Jászberény városa birája és tanácsa, bagyjukj
emlékezetül, adván tudtára mindeneknek, a kiknek illik ez levelünknél
rendiben, hogy minekutánna most dücsÖsségesen uralkodó F. Királyom
Aszonyunk Mária Therezia a N. Jász és két kun Districtusoknak a pest
Ispitályháznak uralkodása alól való maguk felszabadulását, régi privilegiu-
minak újabb felállítását, és földeinek s pusztáinak és azokhoz tartozandi
minden beneficiumoknak az ötszázezer frt zálog alól való megvál
tását kegyelmesen megengedni méltóztatott volna, azon sommából ezei
városra, és ahoz tartozandó Boldogházi, két harmadrés
><égyszállási. Misei, Lajosi és f é 1 B e n e i pusztákra háröm^
lőtt 65.160 f tokból (N. N.) ezen városnak érdemes lakosa érté kehe
képest megfizetvén a város cassájába . . rftokat és . . pénzeket, id esi
« ...azon sommá utána közönséges osztás szerint jutott h kegyel
mének akaszállókertekbül... kötel. a szántóföldekből első vetőn
vagyis a felső calcaturára . . . kötel, a második vetőre vagyis alsó calca
túrára . . . kötel (s. a. t.) Dátum die 2-a April. 1755. Extrádat, per Jur.
Oppidi Ort. Notarium Geor. Nagy s. k. p. h.

Mi alább is megirott Privilegialt kiss kun Laczházi Bírák, Esküttek
és az egész község adjuk tudomásra mindeneknek a kiket illet, Hpgy em

59

litett helységünkben lakó N. Becze András Attyánkfia Redemptionális
Summáját úgymint flnos Rhenes 150 azaz százötvenet minden hiba és fo-
gyatkozás nélkül befizette. Annak okáért valamely szántó Fibld, Kaszáló
Rét és egyéb Haszonvételek az eo kgelme befizetett Summa pénze után
igaz osztály szerint adatott és ezután fog adattni : Azokat eo kgelme és
Maradéki örökössön bírják és -bírhassák, úgymint: Falu Földén, Jakab-
házán, Csókán, Katón. Minthogy pedig sem Fia sem Lánya nem lévén,
emiitett Becze András Ur az egész eökgelme Attyafiaira ezen juss ex-
íendáltassék, úgymint Becze Jánosné, * Becze Sándorra, Becze Istvánra.
Melynek nagyobb bizonyságára adtuk ezen saját helységünk el5 Pecséttje-
vel megerősített levelünket.

Laczházán díe 28-a Maji 1747 P. H.
Laczházi Bíró: Galambos István. Estüttek Bodor János, Örsi Tóth István,
Kontra György, Jaksa Máttyás, Doma János. Szabó János, Kis István, Bak
István, Kiss János, Tóth Mihály, Tóth János.

IV-ik fizim.*
^» Kivonat.

Halas város levéltárában levóXXII. sz 1808-ik évi Pro-«
tocoliumtíól (338. lap.)

314, Nobiles* et Egregii Distrt. Informatione praetitulatae Dom. V.
circa Instantiam Emerici Czífra incolae Halasiensis sub*7-a praeteriti
mensis 8-bris nro 1274 submissa : quae gremiales Districtuum Locorum
incolae pro redemtis considerandi sünt; qui terras adminus usque infimam
n producto sub Nro 1 significatam classem redemerunt, ac talium filii
íx ejusmodi terris participes facti ; quamtum Determinatio Districtuum
Inno 1796 ad. nm 562 facta et sub Nro 4 • provocata reali fundamento
innitatur, ne quíppe extranei in grémium locqrura : Districtuum advenien-
as et exiguas Terrae portiones comparantes cum injuria Redemptorum
ncolarum pro Redemtis haberi possint — nisi possesiorium infimae sal-
em classis sibi perrennaliter comparaverint, cum tamen Emericus Czifra
[cet e portioné terrarum per Testamentum Patris exclusus pro cxtraneo*
Uputari nequat; sed et qua Redempti Incolae Filius, sub dispositionem .
nemorata esub Nro 4-o Determinationis haud recidat, Praetae DVost. res-
ribendum duxi: díctum Emericum Czifra, accedente etiam eo, quod
s jure perennali' Terra s, licetinfima classem i'nores,
ibi comparaverit, pro Redemto Incola consideran-
as est, Cui in reliquo Longam Incolumitatem precando maneo Budae
3-a 9-bris 1807. Praetec. D. Vst. Benevolus Josephus Palatínus.
Determinatum est.

Ad. Nm. 314. Ezen F. válasz a megyebeli közönségekben jövendő-
eli hasonló esetekben megtartandó zsinórmértékül Currens által kÖzÖn-
Igessé tétetni rendeltetik, ol-y világositással, hogy mivel ezen F. Válasz-
in foglalt értelem szerint az ott kinevezett Czifra Imrének npm csak
ton okon, hogy ft Redemptusággal biró Atyától származott, hanem hogy

60

már valamely kevés földet szerzett is, a Redemtusság megadatni páran*
csoltatott, innen az olyanokat ezen sorban gondolni soha
ne keJ lessen, a kik bátor Redemtus szüléktől szár-
maztak is, de birtokaikból magokat egészen kivetkez-
tették.

Jbm Nádori leirat és határozat.

468 1842. Districtibus Jazygum et Cumanorum. Folyó évi februárius
5-röl 405. sz. a. felterjesztett azon tudósításukra, meíy Pap László,
Albert és Pál, Nagy Péter, Sándor és János, úgy több összesen 96 féieg}-
házt lakosoknak abbeli folyamodását illeti, hogy miután eleik az egész
félegyházi belső határt fél kisszállási, ferenczszállási, galambosi és csolyosi
pusztákat megváltották, azonban közöttük csak a félegyházi határ, fél kis-
szállási puszta, ferenczszállási pusztának egy része és a galambosinak nagy
része osztódott belsÓ telekre vagyis tanyákra, a ferenczszállási
pusztának más része pedig kÖz-kaszálónak, göbölyjárásnak és a csóIyosi
puszta .egészen marha, ló és juhiegelonek hagyatott meg, noha ök töke
'tanya birtokukat egészen eladták, mé^is nékiek a ferenczszállási és csó-
Iyosi pusztából őket illető részük külön-külön kiadatt'asson és egyszers-
mind a közös földek használatában is megtartassanak, . — ezennel értesít*
tétnek ezen kerületek, hogy jóváhagyatván ugyanezen kerületeknek a
tárgy feletti ama tudósításban előadott véleménye, ahoz képest a folya-
modók hátirat által, mely kézhez adatás végett ide mellékeltetik, alaptalan
kérelmüktől elmozdittattak. Budán, martius 23. 1842. másolat hiteléül
Szlávik ni. k.

C« Indorsata ad praeattactum Recursum.

No 1961. 841. Minekutánna vett hivatalos tudósítás szerént is a
földek váltsága egyedül a tanyai birtokokra vettetett ki Félegyházán vált*
ság alkalmával, a kÖzÖs használatra kihagyott pusztarészek pedig folyvást
ugy tekintettek, mint e felosztott tanyabirtokoknak járulékos részei és
ehhez képest történtek az idő óta eddig minden ellenkező követelés nél-
kül az erdőföld vagy nyilas osztályok, nemkülömben az Örökföldbeli el-
adások és vevések: természetesen következik azon, más kerületbeli
városojcban is fennálló alapszabály, hogy a ki tőke
birtokát eladta, eladta vele a közhaszn.á latra hagyó tt
pusztákbani járulékos jogait is. Ennek okáért tehát a folya-
modók alaptalan kérelmükkel elmozdítatnak. O cs. kir. föherczegsége az
ország nádorispánja kegyelmes parancsolatjára Budán martius 23. 1842
Másolat hitéléül Szlavik m. k.

6t

V-ik 8xám.

K i V o n a t

lalasváros levél tárában le v5 XXI. 'Protocollumból.
1804 - i k é V r 5 1 520 - d i k l a p. '

A Házi Fundusok és kcrthelyelc felosztása módjáról és rendéről a
lai napon a Mágistratualis Deputationak beadott Operatuma szoros meg-
irtás végett, e következendokkel currentáltatik :

Mivel a bels5 Fundusok, vagyis a házporta és szérűs
ertek adása sok nehézségeket szenved, sot már több helyeken
hysica impossibilitás akadályoztatja: azért az alább irtak ki küldetteté-
ekhez képest, azok adásában és osztásában következendő Regulákat gon-
dnak megtartás végett a T. Distrusok által . megerosittetni, — ugy mint
- l-ször stb.

4. Az Irredemptus embernek csak akkor lehetFun-
iustadni, ha apjáról semmi sperativa successiója nincsen, vg^y ha
Ikalmas ideig és legalább 12 esztendeig sellérségben lakván, az alatt
:mberséges magaviselet, és a köztehernek hordozása által magát érde-
nessé tette, vagy pedig annyi vonó jószágot szerzett, hogy Helység szol-
'jMattyára, rövidebb és hosszabb Forspontozásra alkalmatos.

5-ször. A mely katona 10 vagy 12 esztendeig szolgálván Obsittal
tiaza jon, ha Szüleiről semmi Sperativa successiója Ház-Fundus eránt
lem volna, megérdemel egy Ház helyecskét. stb.

lO-szer. A mi nézi az adandó FunrJusok árát, ámbár azoknak
3 öle Districtualiter a Redemptusokra nézve. 3, az Irredemp-
usokra nézve pedig 4V» krokra v olna határozva, — mi-
el mindazáltal a Fundusok igen megszűkültek; külÖmben is minden-
lek felment az ára, lehetne ezt kétannyira emelni, ugy mint a R e d e m p-
üsokra nézve hat, az Irredemptusokra nézve pedig
'krra. stb.

62

VZ-ik 82ám.
^- Kivonat

A kis-kún félegyházi közbirtokossági váltság- nyilvántartási könyvből.

iU

Ketting Jánosné

birtok megnevezése

Dobos Míhály-váltságból ....
Összesen .

Ferenczszállázán XVIIl. dülloben
Egy tehénjárási illeték

Összesen

1856. 245. sz. alatt 2-ik számú bir-
tokát eladta Nagy-Mátyás László-
nak 467-ik lapra:

Maradt . .

1858. 271. sz. alatt az 1-sö szarná
. birtokból Ketting Jánost illptö
rész az örökösökre ; Ketting Fe-
renczre- 955. lapra, Ketting Já-
nosra 955. lapra, Ketting Borbá-
lára 956 lapra, Ketting Teréziára
a 956. lapra átíratott.

Maradt . .

ISet. évi október 10-én kelt örökö-
sités szerint 4. számú birtokát .el-
adta Bakos Imrének 50. lap.

Maradt . .

Az 1854. évi bir-
tok iás*s2áinba-
vétel szerint

eredeti j föld-
váltság I terűiét

mennyiség

frl

kr I ho'd öl
'^^' |l60<>Dol

50 18

50

18

22

18

12

12

721
721

906
27

721

1851. évben Ferencz
szállása tagosíttat-
Yán* ezen pusztára
az eredeti válság

i|«-(le áttétetett s ily
móddal lett a vált-
ság állása

frt

721

U

16

kr.

63

23
64

50

11

821 9

Jegyzet

08

c
o

73

G

O

C

00

c

00

G

•.o

D

o

4-*

G

L} Z ^f.^^^.i^'^F^^^'^" kivonat a kún-féiegyházi közbirtokosság-
nál örzott s 414. lapszám alatt Bevezetett bélyegtelen eredetivel
szorol-szóra egyez - bizonjritom. Kún-Félegyházán 1879. január
7-en. Bánhidy Dezső s. k. küzbirt. jegyző. (P. H.)-

63

Halason a redemtio osz vegek egyéni nyilvántartásáról 1803 és
1804-ik évben vezetett jegyzőkönyv,

A redem.tusok nevei

RedemUo
f. dénár

4. Or. Gózon János 299 38Ví

19. Hajós Josef .

fele az öccséhez ment Gergelyhez .82 91

35. Szentpéteri István , . . , . 101 25

Kaszás Mihálytól jött . . , , . 16 —

117 25 .

200. Magóts István 85 50

Elnaent: Mészáros Andráshoz 12 ft.

Besnyei Jstvánhoz 12 ft.

Latabár Jánoshoz 12 ft.

£s .igy maradt 49 50

268. Babos György , 15 22

elment Jánosy Györgyhöz és irredemtus lett.

313. Ágoston Mihály , ... 200

Feleségié 25

361. Ör. Kovács János ' . . 88 73i/:

Pászti Istvánnétól jött zálog , . . . 82

Summa 170 73i/:

372. Jánosy György örökösei 88 22i/, -

Bacsó Istvántól zálog . . JQ

Summa 98 22

1804.ben Szabó Mihálytol jött 19

Summa lesz 117 22i/,

521. Daczi Mihály :. . 54 33i/:

3 ft elment Szilágyi Gergelyhez zálog — .... 51 33

777. Bikit János 21 66

ad num. 846. Bikit Sándornak megy 6 66

ad num. 820. Bende Istvánnak megy . . . . . . 15 —

21 66

820. Bende István . 10

a nro 777. Bikit Jánostol jött 1803-ban 15

846. Bikit Josef , 21 66

a nro 777. Bikit Jánostol jött Bikit Sándornak . . 6 66

64

Vll-ik fisam.

^,. Kivonat

Fundi Liberböl.

Felséges Koronás Királyné Mária Thcrexia kegyeim ességébol éj
engedelméb&l, Pesti Invalida ház Jurisdictioja alól Nemes Jász Nagy és
Kis Kun Districtusok in concreto öt Száz Ezer Forintokban, azok kozott
pedig Distinctive Privilegiált Kis Kun Halas városa maga Terrénumát
több Praédiummal együtt ötven ezer kilencz száz Rhénes forintokbaa
redimálván, azon Redemptioban, Halasi lakosok specifice kik ? és mennyi.
summát faiealván, investiáltak, és investiált summa pénzekre Halasi
Terrénum és ahhoz vaíó Praediumok kaszálló kertek-
nek és szántóföldeknek, miképpen? ki szomszédságában? és
hány Forintra? hány klafter rész Földje osztatott, és jutott következendő-
képpen megjegyeztetett.

1-ször. Kaszálló vagyszálláskert adatott redemtio sze-
rint egy Forintra egy ölnyi vagy Klafter széllességü föld, de a melynek
hossza 300 Q öl.

2-szor, De a Fehértói belsó osztályban, a s z á n t ó fö ! d e k, me-
lyeknek egy ölnyi, vagyis klafter szélessége, hossza 250 ölnyi vagyon, kér
forintra adattattak, a kik pedig későbben fizethettek azoknak,

3-szor. A Külső Fehértói osztályban egy Tallérra 250 ölnyi hosszú
és egy Ölnyi széles föld adatott szántóföldnek.

4-szer. Bodoglár pusztán. Szántóföld két Forintra jutott egy öl
szélességű, és 250 ölnyi hoszússagú föld.

5-ször. Nyomáson, vagyis város földjén Négy Forintra
jutott egy Ölni széles és 250 ölni hoszuságű föld, ugyan szántó földnek.
Procuraltatott Nro. 1755 Taxoni István nótárius által.

Jelen másolat, a halasi levéltárban létező 15-ik számú Liber Furnií
jegyzőkönyvből hogy szóról szóra Íratott ki, hivatalból bizonyítom.

Halas, 1883. ápril hó 1-ső napján.

Vári Szabó István
polgármester.

65

I. Kivonat

nnó 1762 a Proportione Nyomási k Öz e l ebb 1 e vS f ol d e knek
íztálya, melyben 10 frtra 1 ölnyi széles hosszdságra 200 ölnyi adatott:

Szabó Gergely

Martini András

Gozon János

Berta Sziics József-

Gséni Mihály

Hegedűs István .

Vilonya József

Székely Ádám

Gozon Mihály fekete hegy felső végiben

Tegzes Fercncz

Hos István
Bodi János
síb.

Redemt.

frt

160
111
131
139
51
9S
105
100
131
152

160

den.

5

27V
387
10

72V
60

38V
35

Öl

széle

?4'
22
17
14
6
10
11
10
30
36

32

hossza

132
100
200
200
200
200
200
200
84
84

160

Hucusque vidit Franc Molnár Capitaneus.

A fentebbi másolat Halas város irattárában létező eredeti
15-ik szám alatti föidosztálykÖnyvbol (fundi liber) hogy helyesen
iratqtt ki, hivatalból igazolom.

Halas 1883. ápril 1-én.

Vári Szabó István, polgármester.

oc

r.

Ki V na t

A fÖldosztály (egyzokortyvböl 17üS. évrol.

Neve
a birtokos kkosn^k

•2«

, :3 jí

íí 2 ^

<

Sággal ki ií raércteti

Szántó
Földek

L VT

_rT írt

C Pír

■^- I CJ

Quadrai ölek

Szabó Gergely Red. 160 frt52. Obtig.

Ad Nm* 170 Tari Istvánhoz ment
Ilik frt uíáa vajó kas^álló jusrs a
mérés szerint

Aíí Nm. S5, Pérer hivánhoz 160 frt
5 dr, után VÉiió Bodoglári Juss
53687 q öl. Mely de falcai az adott
Fehértói szántó föld jussából , ,

Kaszálló jussából pedig

LésKen e szerint kimérendő Compe-
tentia ,,,,.,-

Ki méretett Nro. 1^ Mappán :
Szántó füldbelí jussa felsó nyomáson

Sóstónál

detto Fehértóban * . - ,

2*dik haszálló jussa Tajóban . . > «
dtto ismét kaszálló jussa nyomási
szántó föídjénél napnyu^ot felöl
barázdáláson kívül kis Sóstóig .
Kimé re tt hinoka Summája . , » ,
Osztály elölt eladott bírtok , . , .
Summa mint feljebb az Obtingens h
Bonif. Nyomási szántó földje homo-

kossHgára.
KívQI napkelet felöl a székig a sza-
bad föld javításra adetott,
Notab. A Töke kaszállóját Füzesbe
Tari István bírja azon quantitásba
t, i. a mint megvette és az új osz-
tálykor Ingeneur áltaí meg mére-
tettvén 2!?885 Q öleknek találtatott,
noha a régi Classis szerint 115 frt
után 27255 n öl Competentiája lett
volna.
Collá L ex Próba t. per Depu-
tationem la xhr. 1S03 Not. 2. A
nyomási kiméretett földjének N-
Nyug. széje 28Í, N. K 5zcle JfiOül.
S-or. A Fehértói földjének felső széle
100 Öl alsó 90 öl.

23205

10403

10403

ÍO403

10403
104Í>3

22407

219Í25

lÜ19^í

219^5
22407

SOSte

3i73ü

32S41

1S94
3473-^

Stmm

iáOS25

la

67

Neve
a birtokos lakosnak

őrs « ^-^

Competentía mely tsIö-
sággal ki is méretett

Szántó
Földek

.1^

Quadrát Ölek

Vas István Red. 69 frt 377* dr. . .

A Nr. 261 Piacz Istvántól jött 190 frt
után való Fehértói szántó föld juss

A Nro. 255. Bur Kis Jánostól jön
30 frt után való Bodoelári juss
4440 n öl, melyből Fejertói osz-
tályába hajol

Kaszálló jussába pedig

A Nro 162. Buda Mihálytól jött 50 frt
után való Fehértói juss ...

Mostan kiadandó egész Competentía

'20140

no

4350
5300

4509

4509

4509

4509

9711 35032
20140

90

5300
35241

35241

35241

4350

39382 l-ö

•

•

3250

7000

•

•

3250

7000

*

•

3250

7000

16248

7332
15802

39382

27250

Kiméretett Nro 148.
Szántóföldje felső Nyomáson ...

dtto Fehérlóban

Öreg Töke kaszállója Alsó-Szálláson
2-dik kaszállója Töke kaszállója mel-
lett

dtto Felsö-Eresztöben .....
Valóságos mostani kimért birtoka .
Bonif. Fehértái Sztó földje lábjába elmenő Mélykúti útra. hagya-
tott 770 n öl azaz 3 öl széles. Eresztől kaszállója homokossága
javitatott Vs-.al azaz 4267 D öllel.
Refor. Professor. Red. 50 frt. . . .
Anno 1798 d. 4. Máj kiméretett
Nyomási és Fehértói Szántóföld
jussa mind egy Táblában, Felső
Nyomáson Tari István, és Mihály
Nyomási szántóföldjük melFett nap

Nyugotról

Kaszálló egész juss Felsőszálláson
Kukucska-Szabó Páltól vett Tanyai

Kaszállójánál

Kiméretett birtok summája ....

Bonif..Szántó föld jussa homokossága végett 1 Jug. •/. 1600 Q öllel

Kaszálló jussa is 1. Jugerummal./. 1600 □ öllel javíttatott.

A Városi levéltárban létező eredeti jegyzőkönyvből, a fentebbi
tételek alatti kivonat hogy szó szerint Íratott ki, bizonyitom

27250

Halas 1883. ápril hó 2.

Vári Szabó István, polgármester.

5*

l ő

3'k

68

o

M O

> —

88"

CODO
n o

^ ►— I os í»rt •-» ,^

a O
o

o 3

o a

Sg^Cs^^'^- o' 8- 8- 8 2

O •
3

O

a

3

CA
O

a

a <^ kJ
- a o M-

■3^3Í

— 05 o cr a>-

a , a

03 03 CA

»0 . "O N

ö3r

O N tö*

o,

00

fcsg ?r
53

Cl.

o

ot

a
*-<

<s
cr

a

r? '

a*

cr

! ^
,\ OS"*

- N

a-

03'*

2:.

D3 ua
03 03

•< a

03 C3>.

o o

bO Ui
03* O

1^

o

l«.

10

co

o

S 3

a '

F2. 5

03 I— I a

fTía

Oq 03

<
o

a

a-
o

3-
fD

03>rt
n c/)

a
•a

3 -

CO

o

3 CL
o
n 00

C 5/? -,

. o ft>

?0^

ír.

o
3

03*
(A
O

a

c/^í^í^a o
ö ;?. 3
3 M 2 .

p • • • a

p*

3

0000

O 03

§

— O 0>

03 O tC*.

k®

1^

CO

t(^ co

«D k© ot • O

J^^OO fc©

bS •<] O) «o

CO
00

o

CJt I-k

O C33

o ot

Nró

2:

CD S

O P

C/}

a cr

03 J-.

o

n>

CL <

m ja

3 a

£sék a

Redemtiójára

Quadrát 51

^%B

— rt g 03

S5:la
íű. m o*
(fi a

2iS

Ezeket az első
Glassisra húz-
ván, tészen
D ölet

3

a-
o

C/l
N

ro

1

N

c

n

»

a

N

0'

a

a;

p

s

P n

?rN

'^ í-

a*

03*

^%

0*^

ff^

ft',

P

^ M

ffi

Oís

"— N

3
rí'

<

0<CI!

•-•i

-♦N

co:

P

0.

rtb

3

ri

rt

3

p

a

rí

a

a

?r

•><

p

—

00 — w

m

p^ '^•

^.S =.

S-g. <

P -1 63

ti ^

0^0* c!

-£: l

-I fi.

trt o "^

(^ ' ->

f

A

69

VlII-ik 8zám.

Kivonat

iilas város levéltárában levő XXI. Protocolbol ISOO-ik évről 81-dik lap.
\ Jász-Kiskűn megye által e mostani Insurectiora állítandó
o V a knak, katona knak és beszedendő készpénzek nek R e p a r-

t i t i o i a.

ed

•J e

cd <d

C N

•S.2

frt

30 CO

C3 ^ O

-^ Cd

30 £3

LÓ ember

Vagyon

Redem-

ptioja

kész

pénzben

frt kr.

Laczháza . . .

Fülöpszállás .

Szabadszállás <
I K.-Szt.-Miklós ,
I Félegyháza . .
I Majsa . . . .

Dorozsma . ,

Halas . . . .

Summa

9900

17283
21600
38566
32850
10250
11800
50900

193150

25

35V,

56V8

48

15

17

747^

13

23

28V«

51

43Vt

13V«

157*

67

255

Minden frt
9 krral
számitat-
ván
Fizetendő

frt kr

9900
17283
21600
38566
32850
10250
11800
50900

193150

30
40

1485

3240
5785
4927
1537
1770
7635

30

30
30

28972

30

Signát J.-Berény d. 16, Fbris 1800 per Deputat.

Kiadta: Horváth Péter.

\

70

IZ-ik szám.

01. Kivonat

Halas város XIX. számú jegyzökönyvéből 1794 évrol septemb. hí
S - á n tartott Jászkun kerületi közgyűlésből.

Nro. 1789. Elvégeztetett, hogy a megyében lévo földetlen em-
berek, a kik mindazon által juhokat tartanak, a magok jnhaitc
Terragium alatt a közösség cassájában minden darabtól 12 kro
kat fizessenek, azonfelül pedig az efféle Irredemptuso
Pascuatio clasisába felvétetvén, a jószágaikra kivetendő quantumot fízesséii
Kiadta Dósa Antal mp. Dis. V. nóta.

Kivonat

1795. év Szt-György hó 13-án tartott Jászkun kerületi közgyűlésből.

Nro. 562. A földek váltsága alkalmatosságával a földek kiosztásában a
mely legalsó Clasis a helységekben observáltatott, ha annyi quantitásii
földeket nem bir, vagy nem szerez magának a külhelyröl bejött jöve-
vény, minden apertinentiákkal edgyütt redemtusoknak ne tartás-
s anak, söt hogy a bormérés is annak meg ne engedtessen
közértelemmel itt in Publice elvégeztetett.

Nro. 660. Azon régi Distrc. végzés, mely által elrendeltetett, hoj
minden földetlen lakos, minden 10 quadrat öl s z Ö 1 1 e i tö 1 a bene
iicialis cassában esztendőnként 1 drt fizessen, megüjittatik és meg'
tartatni el rendeltetik.

A fentebbi másolat Halas város levéltárában XIX. sz. a. jegyzőkönyv-
ből, hogy ez eredetivel egyezóleg íratott ki, hivatalból igazoltatik. Halas
1883. ápril hó 2.

Vári Szabó István
(P. H.) polgármester.

&• Kivonat

Halasváros levéltárában levő XXV. Protocolból 1813
é V r ó 1 655—656 lapról.
Nro. 1878. Kerületbéli kapitány urak a f. é. 1392-dik szám alal
költ Districtualís határozatnak következésében, jelesen pedig 1-ször, ai
írre de mptusok lakosok jószágaikra vettetni szokotj
Terragiumnak feljebb emeltetés iránt válaszolják : hogy nevezetess
a Jász megyékben átalljában a nagyobb jószágoktól u. m. egy háia
lótól vagy szarvasmarhától fizetnekaz Irredemptusok 18 ki
az apróbb lábas jószágoktól 6 krokat ; — a nagy Kun kerületekben továbt
a nagyobb jószágoktól 24 krokat, az apróbbaktól pedig 8 krokat ; — vej
a Kis Kun megyében a nagyobb jószágoktól 4fe. az apróbbaktól pe<
10 krokat és akó bortól 18 krkat.

71

2-szor. A mi a Generális Domestica Impositájának egészlen a lako-
sokra kért kivetését illeti, e részben oly véleménnyel vannak a Tudositó
urak, hogy mivel a közönségek beneficiumai többnyire adóság®kkal ter-
helve volnának, de Különben is azoknak jövedelme a pénznek szűke
miatt megcsökkent, ezen okokra tekintve vagy három esztendőkig még
t. i. a közönségek adóságaiktól megszabadulhatnak, azon egész Impositat
a lakosokra kellene kivetni,. vagy pedig egy részét azon Impositának a
kerületek közmajorkodó Cassájára, a többit pedig a lakosokra stb.

Nro. 1878. Tudositó kapitány urak által előadott véleményhez és
Projectumhoz képpest, jelen gyülekezet által oly határozat tétetik, hogy
nevezetesen a nagyobb jószágoktól az Irr^demptus 'lakosok 24, az
apróbbaktól 8 krokal, egy napi kapálló szöllöböl, 350 öleket véve,
20 krokat fizessenek. Hogy pedig az Ircedemptusok ezentúl, a juhokat bir-
kákat 3 egyébb apróbb jószágokat szerfelett ne szaporithassák, e neszben
D. kapitány urak kiküldettetnek a végett: hogy az eránt mennyi szám-
mal lehessen t. i. egy Juhásznak vagy Irredemptus lakosnak juhokat vagy
birkákat tartani, véleményes tudósításokat az e részbcín behozandó egyen-
lőség végett a jövő közönséges gyűlésre mutassák be. A mi pedig a Generá-
lis Domestica cassa Impositiojának kivetését illeti : erre nézve a tudositó
kapitány urak által kitett okoknak tekintetéből megengedtetik, hogy a
folyó esztendőre a Generális Domestica Cassának Impositiója egészben a
a közlakosokra vettessen ki.

Z-ik szám.

«^- Kivonat

Halasváros levéltárábönlevö XXIV-d ik Protocollum-
ból 1812. évből 21—22 lap.

No. 234. Azon maglis Deputatio, mely a m. e. 1376 szám alatt, az
eránt kiküldettetett, ha a magános lakosok saját boltjaikban való
portéka árulásért tertozzanak-e valamely Taxát fizetni ? avagy azt sza-
badon gyakorolhatlak? következendő véleményét terjeszti a Dstusok
eleibe:

l-ször. Hogy aBirtokos lakosok felállított boltjaiktól a Taxa
fizetésre nem köteleztethetnek, mivel a Bolttartozás nem tartozván a
regale Beneficiumok közzé, az ily jussoknak meg szorításával, a kÖz ipar
kodást elfolytani nem lehet.

2-or. A földetlen lakosok azonban, kik concivilitások mellett
is a birtokos lakosokkal egyenlő jussokat magoknak nem tulajdonithatnak:
Boltjaiktól a kÖz licitatíó alkalmatosságával meghatározott mérséklett
Taxa fizetésre köteleztethetnek.

3-szor. Hogy a bolt tartás mellett sem a Redemptus, sem az Irre-
demptus lakosok, semminemű inmunitást inagoknak nem tulajdoníthat-
juk, hanem a közterheknek viselésére kötelesek legyenek, dto. 23-a
Augl8l2.

72 • •

234-. A Tudósittó Depxitatiónak véleményéhez képpest Jelessen, az:

elsőre nézve raeghatároztatik, hogy á Redeniptus lakosok
áltáljáéban boltókat nyithatnak, minden Taxa fize-
tés nélkül, oly megjegyzéssel, hogy a Privatus fpldbirtokos lakosok,
Boltot kereskedőik változásokkal, az újonnan befogadandó kereskedőket,
jó magok viseletének legitimatiojára, tartozzanak a helybeli Tanácshoz
utasítani, egyszersmind az ujj boltot a közönségek boltjának árendabeli
cursusok ideje alatt kinyitni szabad nem lészen.

A 2-ra A mi a boltottartó Inredemptus lakosokat
illeti, azok boltjaiktól tartozzanak árendabeli cursusoktol kezdve,
Taxát fizetni oly módon, hogy classificáltatván az oly boltot biró
kereskedők contributiora lett felvétetéseknek classisa 'szerint, ahhoz kép-
pest az első Classisoktól ,' 50 fr.

2-dik 40 -

3-dikr 20-

desumáltatván az illető Beneficialis Cassákba be adattassanak.

A 3-ikra A Depulationak ezen véleménye is jóvá hagyatatik, hogy
sem földbirtokos sem birtokatlan lakosok, Boltjaiknak tartása mellett,
semmi tekintetben a közterhek viselésétől mentek ne legyenek, hanem
azokat tartozzanak a több lakosokkal egyaránt viselni, mely ebbeli inté-
zet, közönséges zsinór mértékül currentáltatik.

&• Kivonat

Halas város levéltárában levó XXVIII. Protocollumból
Anno 1832 Május 12, 230— 231 lap.

Nro 840. Distlis: Fö Nótárius Mihálkovits József, vice Fiscális Gő-
zön László és Eskütt Vágó Ignátz urak" Karczag városa Birájának és
Tanácsának azon előadására — satb.

Valamint a bemutatott Tiszti Tudósításból ugy Kardszagh
Városának előadásából is jelen közönséges Gyülekezet előtt Arseno
vics János és Nep. Labraczky János között -készült szerződésnek fel olvas-
tatott foglalatjából nyilván világos, hogy abban oly tulajdonságú követe
lések foglaltatnak, melyek a Honnyi törvények lelkének ellenére a kér
désben levő háznak vételétől a vevőn kivül, minden egyéb elsőség jus
sával élni kívánókat egyenesen el idegenithetnek, egyszersmind több te-
kintetekből az egész nézve is sérelmesek.

Mely kérdésben forgó Ház eladásról s vételről készült szerződés,
Minthogy Felséges Nándor Ispány Ö cs. kir. Fő Herczegségének 1823-clik
Esztendei Aug. 24-én a 711-dik szám alatt költ, és a kerületekben zsinór
mértékül tétettetett rendszeres intézetével is, a folyamodó városi Tanács
áltgl méltán félre tétetendő leszen, és minthogy ekként azon házak
tul,ajdonossága továbbá is Arsenovits Jánost illetne,
nekiemint Irredemptusnak 1827. esztendei 1080. Prot. szám
alatt Bolt nyitás tárgyában be adott folyamodása, következésében költ vég-
zés szerint Házánál levő Boltjának kinyitása továbbá

78

sem engedtetik meg, melynél az érdeklett Tanács a feleket ehhez
képest tudósítsa.

Ugyanazért, a mennyiben az érdeklett 1827. esztendei 1080. szám
alatt az Irredemptus lakosokra nézve a Bolt nyitás jussa
jövendőre nézve áltáljában megtagadva volna és így az
18'23. esztendei 234. szám alatt kelt rendelés csak az oly irredemptusokat
illetné, kik régibb időkben a Bolt nyitásra engedelmet nyervén Boltjaik-
tól bizonyos és meghatározott Taxa fizetésre kötelezve volnának, ekként
jelen tárgyban ezennel is megújittatott újabbi magyarázat köz tudomány
és ahoz leendő alkalmaztatás végett, mind a három kerületekben
közhírré tétetni rendeltetik.

Xl-ik szám.

17. Kivonat

a „Protocollum Primum Communitatis Dorosma ab Anno 1719. 6-a Febr.
usque annum 1776. 1-a Április* felirattal Dorosma yáros levéltárában őr-
zött hivatalos bélyegtelen eredeti jegyzőkönyvből.

23-i k lap. Perceptae die 4-a mya. 1746. Fölséges asszonyunktól
kegyelmesen kiadattatott Ariiculusokban fundáltatott ezen alább irt punc
tumokat pro exactissima observatione, hogy annyival is inkább a claman-
sek tollaltassanak, ki küldöttem kigyelmeteknek : l-o Valakik a Helység-
ben számadásra kötelesek lesznek, mindenik azok kÖzül minden holnap-
ban tartozik az Helységnek Bírája és Esküttyei elöt Perceptiójáról. ero-
gatiojárul és jÖvedelmirül számot adni, mely alkalmatossággal, ha leg-
kisebb maleversiok tapasztaltatnak, azonnal sine omne respectu degradal-
tassék és az kárnak refusiójában convincaltassék, ezeknek pedig meg-
vizsgálásukra köteleztetnek Distlis kapitány uraimék. — 2-o Az Helysé-
gek házainál, gyakorlott étel-ital s ezekben gyakran tapasztalt vesztegeté-
sek sub gravi animadversione tilalmaztatnak; ha mindazonáltal vagy
Transenna, vagyis valamely vendégek a közönséges házhoz menendenek
azoknak módgyával gazdálkodgyanak, connotalván kinek, mikor és mit
administraltak. — 3-0 Mivel pedig a Földes Uraságtól való fölszabadulásért
minden gazda, minden lakos contribual és a földet együtt veszik, a pro-
portione facultatum, azért is, a mely szántóföldek szakái földeknek
neveztetnek, s a Tanácsbelieknek rend és osztáson fellyül adattak, azok
maradgyanak a közönséges occonomláján az olyan Helységnek, a melyben
az practicaltatott, a hol pedig az olyanoknak excisioja nem volt, min-
den Helység proportio szerint a szegénységnek hasz-
nára egy jó darab pályát excindallyon és annak culti-
vatiojára minden gazda- sine respectu personarum
(exceptis publica officia gerentibus) procurallyon és annak proc->
rafióját minden Helység a szegénység hasznára és javára fordítsa s arról
debito tempore helyes számot adgyon. — 4-o. A mely Gazda Redemptio-
)át le tehetné és abban vonakodik, húzza s halasztya, s letenni nem

74

akarja, értvén egyedül azt a ki könnyen leteheti és az olyan tilalmaz-
tassék el a fÖldtül, az szegénység mindazonáltal annyira ne kin-
szeritessék, hogy vonó marhájátul a redemptio kedviért kintelenittetnék
magát megfosztani, hanem az Interessit fizesse a fölkölcsönözott pénznek.
Vagyis mivel 5-o. Hallatik az is, hogy sok helyeken az szegénység inig
. az adósság alul kifajiheti magát/.kész volna búzájából részt adni,
amely igen nagy könyebségire lenne, mind az Helységnek mind pedig a
pinzt nem szerezhető szegénységnek, mivel iSgyis minden Helyséeben
pro communi gabonát fognak vetni s azzal együtt minden comnQunítás
azt könnyen dístrahaltattya : arra való nézve parancsoltatik minden Hely-
ség elöljáróinak, hogy az szegénységtül az olyas részt el vegyék in sortéra
summaeRedemptionis." 6- o Mivel leginkább akkor szoktak rendetlenségek
és vesztegetések elkövettetni a közönséges háznál, midőn minden eszten-
dőben nyilasokat osztanak, arra való nézve, hogy abban is a cla-
mansok praecavealtassanak, parancsoltatik, • hogy minden Helység a nyo-
máson, páston vagyis pascumon kévül minden haszonveheto földeit rétek-
nek és szántóföldeknek elosza, hogy kinek kinek a proportione juthasson;
úgy observállyák, pedig az osztást, hogy ahol soványabb a föld, az hasznos-
hoz képest nagyobbita'ssék, nem mint eddig némely helyeken cseleked-
tek egyenlő mértékkel osztván a sovány földet, valamint az hasznosabbat,
vagyis kövérebbet, ne kellessék minden esztendőben a sok haszontalan
fáratság mellett héjában való költekezést és vesztegetést tenni, hanem
kiki tudgya meg a maga jussát és azzal semel pro semper contentaltas-
son. — 7-0. Committaltatik az is, hogy minden szakái földet ugy sza-
kai füvet senkinek az rendes osztáson kivül adni ne merészeilyenek,
• hanem értekéhez és fizetésihez képest kinek kinek a proportione ; szabad
legyen mind azon által a jó gazdáknak két portiót is, vagyis teleket
váltani, ahol a szegénységnek nagy karjára nem esik. — 8 o. Azls nem
kevés szivek fájdalmára esik a szegény lakosoknak, hogy sok helyeken
Transennájcnak alkalmatosságával az forspontozást és oralis-equilis portio-
kat is kiadó gazdának, portiója lerovásában semmit sem szoktak accep-
tálni ; azért is mivel az ollyan portiokért ki is adni szokott quietantiakat
mindenkor szokta a Hadi Comissariatusság in defalcationem quanti con-
tributionalis acceptalni s az ilyen bonificatiotul pedigh a szenvedő lako-
sok frustráltattak; Arra való nézve a modo in posterum valamikor Tran-
senna lészen cum oralibus et equilibus portionibus erga quietentias az
orális és equilis portiokat, mellyeket a szegény gazda kiad in natura, és
az Transenna azt quietallya, azon gazdának vagy quantumanak defalcatio-
iában, azt acceptállyák, vagyis azonnal'készpénzzül bonificallyák. — 9-o.Az
forspontozásban az a mód tartassék, hogy kiki maga ereivel szolgállyon-
A mészárszékeknek és korcsmáknak proventussa
erant, ha csak magok közöt job rendeléseket nem tesznek az eddig valók-
nál, el hitessék magokkal, hogy azok árendában fognak adattatni. -
A mellett a Palatinale Sallarium ezen esztendőre föl ne vettessék, hanem
korcsmábul malom és más egyéb beneficiumbul mindenütt a város vagy
Helység Bírája fizesse ki. Distlis kapitány ur egy holnap múlva ki fog menni
visitatiora minden Helységben, és a hol a felylyebb irt punctumokat nem

75

observálnák, tartozik énnékem referálni, magam mének az olyas Hely-
ségben, és ha tovább is renitensek lesznek, representalni fogom Mtgs
Palatínus unk e5 Exclljának, azt hozván Ynagával a jó rend tartás és kö-
zönséges igazság. Ezen Gurrensemet minden Helység Nótáriusa a község
el5tt publieallya és protocollalya. Caeterum kívánom Isten éltesse
kglmeteket szerencséssen a közönséges jónak eló mozdítására maradván
kglmeteknek.

76

Xll-ik szám.

Kivonat

A Jásíkún kerületek 1769-ik évröI vezetett Jegyzökönyvének lOlO-ik lapjáról.

Notnina Redecnptorum Territoriorum*

Redemit sunama

Terrénum et ionex

sua praedia in

flr.

kr.

J ászbereny.

Pro suo Territorio

Boldogháza

Lajos

Mise

Vi Bene

.Vs Négyszállás

In summa .

40400
6000
5000
6000
3750
^000

63150

Árokszállás.

Pro suo Terreno

Agó- •. . .

Szent-András

Va Kerekegyháza

In summa .

19400
8000
5000
5000

37400

A p á t h i.

Pro suo Territorio . • . . .

Kocsér

Hevesivány

'In summa

17000
8000
5000

30000

Pro suo Terreno
Vi Bene . .
V« Pálos . .

L a d á n y.

In summa

11300
4000
5500

17550

A 1 s s ó-S z e n t-G y ö r g y.

Pro suo Terreno

Vs, Kara

Va Kisszállás

Ex Boldogháza certa plaga

In summa

12900
4000
2750
2000

21650

K i s é r.

Pro suo Terreno
Va Pálos ....

In Summa

12600
2500

15100

Fényszaru.

Pro suo Terreno
Va Kara ....

In summa

9000

4000

13000

H 77 ^H

1

Nomina Redemptorum Territoriorum

Redemit summa

Terrénumét innexa

sua predja in

^^B

fU. . kn

J á k ó h a 1 m a.
Pro S130 T^rreno . „..*.,.*..* é <

9700
2250
1000

*

*/j S^ent Lásíló *...,..,

Ví Négy-Szállás

In summa

19954)

t

M i h á 1 y t e l e k<
Pro suo Terrítorio ..•..,#•.,..*,

7600
750

.

V^ Szent-László , . ^ * , . » , *

ín summa . .

S:í50

.

ll

Fcls6-Szent-Gy5rgy,
Pro suo Terreno ^ , .*....

'ÍOOO i

750
4750

Vö Szent-László * * * . . , , ♦

In summíi

!

Nagykunság : K a r ű z a g.

Pro siio Terreno * . . . ♦ , ,

Asszony Szállás .,,,,,, ,,,....,
Masyarka , * . , , .,,...*,*•*.

17800
5000
4000
70OO
^500

Bolcsa ,.....,>»,,, , , . ,

Köd-SzáMás

Orgonda-Szt.-Miklós

Tn summa . .

iir^ion

.■2

Kúnhe gyes.
Pro suo terreno *«*«. ,,. «..

9700
9000

,

Kolbász , . . . ■

In summa . .

1S700

é

T ur It e V e.
Pro suo Terreno ,

11300

aooo

S500
3000
2dOU

Kiss-Kaba ,..,.,.*>.»«,.. ^ ,. .

MdrLCz t t * • .«,■,«,■<

Pahamafri - . ^ . . . .

*/4 Csorba ,

Tn summa . .

SS300

ca
1

1

Kúo-Szenc-Márton»
Pro suo Terreno w t * * . .^>. *<•'.«

9703
4500
5000

■

Mesterszaüés ■■*...«,• «.*i.ii

Va Csorba .

In Summa . .

k

lyiou

78

Nomina Redemptorum Territoriorum

Redemi.t summa

Terreni>met innexa

sua f)redia in

flr.

kr.

.S

cs
u
2U

Kisújszállás.

Pro suo Terreíio .

Kiss & Tóth-Turgohy . .*

Mária Laka

Va Csorba

In summa

Madaras.

Pro suo Terreno

Fábianka

Kápolnás

In summa

Kiskánsáff : Halas.

Pro suo Terreno

Bodoglár

Tajó .... •

Zsana

Fehértó

Balota

FUzess

In summa

Félegyháza.

Pro suo Terreno

Ferenczszállása

Galambos

Csólyos

Ví Kiss-Szállás

In summa

11300
9000
4Q00
2500

26800

9700

4000

7000

^0700

0)

24200
4500
3000
3200
8000
4000
4000

50900

12100
7000
5000
6000
2750^

32850

-a

K ú n - S z t.-M i k 1 6 s.

Pro suo Terreno

Bábon '. . -

Orgovány . . ,

Szánk

Ví Bösztör

Vö Kerekegyházul -.

In summa

Dorozsma.

Pro suo Terreno

Atokháza

ÜUés •

In summa

12900
7500
8500
5000

* 3000
1666

38566

4800
3000
4Ö00

11800

n

■

■
Nomina Redemptorom Territoriorum

Redemit summa

Terrénum etinneia

sua predia in

flr

kr.

a

Szabadszállás
Pro suo Terreno

12100
3C00
2000
4500

0)

Ví Bösztor

a

V» Kiss-Balázs

ÍU

Ve Jakabszállás

In surama .

21600

u

0^

FülSpszállás.
Pro suo Terreno

9700
2000
3333
2250

V« Kiss-Balázs . . *.

Ve Kerekeevháza ....... . ^ • .

Vs Jakabszállás

In sumnía .

17283

Laczháza.
Pro suo Terreno

3600
2000
300
2000
2000

Csókás

Jakabháza

Móricz gatya

Kató . •

In summa . .

9900

.2

M a j s a.
Pro suo Terreno

4000

2500

• 1500

2250

Asasesvháza . . • . .

Kígyós

*;8 Jakabszállása

In summa .

10250

tfí
3
ü

5

Extraetns Bummaring :

Jázygum • . .\

Majoris Cumaniae ., .,..•

232750
155000
193150

•

Minoris Cumaniae

Summa totius repartitionis . .
Kiadta Kerek Jó

580900

zsef, fojegyz(

3.

80

ZÍn-ik szám.
#r« Kivonat.

Halas város levéltárában levő XXVI. Protocollumból;
11823 é V f ö 1 353 lap.

Kunsztmiklos városának Birája és Tanácsa a múlt
esztendei 797-ik szám alatt foglalt könyörgő levele által a' Tettes kerüle-
tek el5tt a végett esedezvén; Hogy a kerületek által egy biíojiyos
mégha tározott számú rediemtionalissummaállitassoo
meg, melyen alól redemptus lakosnak senki sem tartat-
hasson, sem a csupán aredemptusokat illető hasznok-
ban részesülhessen; a folyamodónak jelen kérése a feljebb pro-
vocált szám alatt az ide •/• határozat szerint az alól irott Magistratualis Depu-
tationak az e részben közbejött Rendelésekkel . leendő Combinatio, és
véleményes Tudósítás tétel végett kiadatott; melynek következésében a
Deputatio hivatalossan válaszolja: hogy bátor a' földek váltságokért,
mely az 1745 dik esztendőben kezdődött, csak azok számitattak a v i 1 á go s
redemptus lakosok közé; a kik a földek elosztása alkalmatosságával
a legalsó Clasis szerint meghatározott quantitásig földeket váltván,
azokért eleget tettek: minthogy azonban az ide •//. rekesztett fel-
jegyzések mutatása szerint a földváltságra nézve kitett legkissebb Redemp-
tionalis summák, a megyebeli közönségekben igen különbözők volnának;
ennélfogva az egyenlőségnek behozattatására 'nézve, oly véleménnyel
vagyon a Deputatio, hogy ezen tul a megyebeli közönségekben csak
azok tartassanak redemptusoknak, következés képpen csak
azok élhessenek aredemptusokat illető jussokkal, a
kikkülÖmben Irredemptusok lévén, a megyebeli kö-
zönségek botárjaiban 25 ftos Redemtiot érő Töke föld-
beli birtokot szereznek. A Törzsökös Redemptusok
su ccessori pedig, habár csekélyebb fÖldbirtokjok lé-
gyen is, mindenkor r e de m tu s oknak tartatnak. Mely Projecturoát
a tudósító Deputatio jóváhagyás végett a Tettes kerületeknek bemutatja.
költ JBerényben Január holnap 25-dik napján 1823 A Deputatio üléséből
Kovács Tóbiás V. Notar. által, mp.

Elvégeztetett. A 330-dik számra. A .tudósító Deputatíonak
projectuma jelen közgyülekezet által is helybenhagyatván, az a
megyékben zsinórmértékül közönségessé tetetni rendeltetik.

&• Kivonat.

Halas város levéltárában levő XXV. Protocolumból 1824 é v r o I.

522 1 a p.
716. szám. Kiadatott az alólirottaknak az itt sub •/• alázatos tisztelettel
vissza kapcsolt tiszti tudósítás, mely számos kisujszállái lako-
sok azon kérések tárgyában készült, hogy Tettes Ns. kerületek állal a
m. é. 300-ik Prot. szám alatt költ, és közönséges zsinór gyanánt

81

közhírre tétetett azon rendelést változtatná meg, mely szerint áltáljában
csak azok tartatnak a kerületekben valóságos Redemptuslako-
soknak, ésaprivilegialis jussokkal is csak azok és olya-
nok él hétnek, 1-szor vagy valóságos Redemptus atyáktól származnak,
habár ezek föl birtokaik a közbejött osztályok által a Redemptio legkisebb
cíasissán alól való tóennyiségben volnának is — 2-szor vagy a kik vétel
által annyi mennyiségű örökös birtokot szereztek, a mennyi volt helyen-
kint földváltás idején a kiosztott földek legkisebb clasis mennyisége.vagy
a mint a fentebbi 300-ik szám alatt költ tudósításban érdekelve vagyon,
a kik akár mely közönségben 25 frt áru Redemptionalis örökös földbirto-
kokat szereztek. — A folyamodó kisújszállási lakosok által felhordott
okokat nem oly tulajdonságúnak találja a tudósító Deputatio, melynek a
Tettes kerületek által már ezen tárgyban a Redemp. tióEpochája
ólta fenálló igazságos rendtartást megváltoztathatná, sot
azon legfőbbnek láttzó okok sem állhat meg, mintha ezen érdekelt és
későbbi időben hozatott végzés a számos esztendők óta csekély mennyi-
ségű földbirtok mellett Redemptusi just magának tulajdonító Irredemptust
nem kötelezhetné, — hanem csak az utóbbiakra szolgálhatna kötelező
er&vel. Mert azon fenálló és törvénnyé vált rendtartás,
hogy a Redemptio legalsó clasísával megegyező bírtokbeli mennyiség
tehessen valakit Redemptussá, egy idejű a Redemptióval; mivel
már akkor sem tulajdonithatott más senki magának Redemptusi just, csak
a ki a meghatározott legkisebb mennyiségű földet megváltotta;
mely akkori rendszabály valamint a későbbi időkben is
zsinór mértékül szolgált, ugy valamikor ezen tárgy a Tette
kerületekben későbben akár mikor kérdésben hozatott: a kérdés minden-
kor azon fennálló Princípiumhoz képpest decidáltatott ; követke-
zésképpen nem csak. hogy ezen végzés nem a múlt esztendei 300- ík szám
alatt közhírré tétetett Deputatíoníilís munka kiadatásától veszi kezdetét,
hanem hogy már ez előtt 29 esztendőkkel is ezt végezték és
zsinór mértékül rendelték a Tettes kerületek, sub 8-to 1-a ide csatolt
Prot. extractus bizonyítja ; későbben pedig jelesen 1807-ík esztendőben
szinte ezpn kérdés forogván fenn a Tettes ns. kerületek előtt halasi
lakos Czifra Imre dolgába, azon Princípium továbbá is megerősí-
tetett, sot Föls: Nádor Ispány Ö csász. kir: Fő herczegségének 1807-ik
esztendei nov : 13-án kelt és az 1808-ik esztendei 314 Prot. szám alatt
látható resolutioja által is kegyesen jóvá hagyatott. Az előre bocsájtottak-
nak következésében tehát tovább is oly alázatos véleménnyel vagyon a
tudósító Deputatio: hogy az ezen tárgyba fennálló és áltáljában alkot-
mányos rendtartássá vált rendszabások a magok kötelező
erejekben továbbá is meghagyatnak: jelesen a fentebb provocált Fels.
Palatinalis resulutio jóváhagyásának következésében. 1-ször Redemptus
lakosnak tartasson az, ki földbirtokos cs valóságos redemp-
tusi jussal bíró atyától származik, ha mindjárt annak bírtokbeli meny-
nyisége az osztozások által kevesebb volna is a Redemptiokor meghatá-
rozott legalsóbb classán bírtokbeli mennyiségnél, és redemptusi jogokkal
fog bírni mindaddig, valameddig földbirtoka lészen. — 2-szor Redemp-

6

82

tus lakossá lészeft, és minden privilegialis jussokban rémesül, ki
mint birtoktalan annyi örökös földeket szerez, a mennyi volt azon
helyben, a hol lakik, földváltáskor a legkisebb Clasísu földbirtok, és a
mely legkisebb földváltásbeli mennyiség minden közönségben tudva
vagyon. — 3-szor Irredemptus lakosnak tartasson általlyábao
ki vagy maga, vagy attya cselekedete által azörÖkÖs földbirtok-
ból, akármiként' végképpen kivetkőzött avagy mint birtoktalan annyi
földet örökjussal nem szerzett, a mennyi volt lakhelyében a legalsóbb
clasisu földváltás. — Végre azt jegyzi meg a tudósitó Deputatio hogy a
valóságos Redemptus és Irredemptus lakosok között valamely közép cla
sist, a jussok Össze zavarása nélkül felállítani nem lehet és nem is volna
tanácsos; az 1973-ik szám alatt előadott tiszti Relatioba és a 6-ik sta-
tútum 4-ikczikkelyében provocált Irredemptus lakosok megkü-
lömböztetése ide 'teljességgel nem alkalmaztatható, mivel az nem egyebet,
hanem a birtokbeli adások, vételek^ eseteiben az elsőség jussának
meghatározását illeti. Melyekről ekként teszik az aiólirottak alázatos tudó-
sításokat. Költ Félegyházán Febr: 26-án 1824 a Deputatio ülésében. Hor-
váth Péter m. p. N. Ispányi Alkapir. st. Idem qui Supr.

Elvégeztetett:
A 716-ik számra: Közönséges tudomány és állandó megtar-
t á s végett ezen Deputationalis munka a kerületekben közhirré tétessen
oly bővebb ^magyarázattal és változással, hogy az előterjesztett princípiu-
mokhoz képest minden közönségben az tartasson későbbi
földvételek után valóságos redemptus lakosnak,aki
vétel által 25 frt Redemptionalis áru földet szerez,
külömben aRedem.ptus jussokban nem részesülhet.

€. Kivonat.

Halas város levéltárában levő XXX-ik Protocol lum ból

25—26 lap.

Az 1838-kl évi februárius 19-én Tekintetes Nemes Jász és Kuq
kerületek által Jászberényben folytatva tartott közgyűlésből e következendő
Tárgyak közhirré tétetni rendeltettek ugy mint:

Turkevi l'akos Bornemisza István és özvegy Rátkai Pederné
panaszai következésében kérdés tétetvén az eránt, hogy azon megyebeli
lakosok, kiknek a Tekintetes kerületeknek fennálló rendelései szerint vétel
által, vagy másképpen 25 frtos földbirtokjok megkevesedne — ezen tárgy-
ban az 1835-diki 2080-diki szám alatt költ végzéshez képpest kerületi 3
kapitány urak a közönségek Tanácsait kihalgatták és Tudósításaikat javalla-
taikkal együtt bemutatták. — Melynek ugy az e részben közbejött döb-
beni végzéseknek megolvasásával a Tudósitó ki küldöttségnekaz
a véleménnyé, hogy mivel a megyebeli közönségekben Redem'ptiokor
a legkissebb földváltásbeli mennyiség külömbözö volt, az egyenlőség meg
tartása végett az e részben 1823-diki évi 300 és az 1824 diki 716-ik számok
alatt levő határozatjaik továbbá is a mag^ erejében raeghagyattassanak s

83

azokhoz képpest elrendeltessen: hogy mindenik közönségben ezentúl is
osakazon irredemptus lakosok tartassanak Redemp-
r usoknak, kik vétel által, vagy másképperf 25frtos töke Rederapt-
i ionális f'Öldeket szerzenek és bírnak ; ha pedig u^obb ezen mennyi-
s égnél kevesebb lenne földbirtokok, azon esetre azon lakosok vagy
gyermekeik nem lesznek R«demptusok és redemtusi jussokkal nem élhet-
nek, — ellenben a Törzsökös redemptus famíliáknak maradékai, ha bár
legcsekélyebb mennyiségű redemptionalis földeiket birnak is, mindenkor
Redemptusoknak tartatnak. Egyéb iránt azon lakosokra nézve, kik vétel
áltál vagy másképpen szerzett földbirtok által kivannak Redempttusok
lenni : megjegyzi jelen küldöttség, hogy azon szerzemény egyedül a
Törzsök redemptionalis földekre nézve értetődik.

Mely elveknek megállapításával fentebb nevezett két rendbeli folya-
modoknak kéréseire nézve ugy vélekedik a* kiküldöttség: mint hogy Bor-
nemissza István a beadott Tiszti vizsgálat szerint az általa szerzett 25 ftos
árú redemptionalis földeknek egy részét utóbb örÖkÖssen elidegenítette, s
eképpen 25 ftos árú földjeinek megkevesedésével a redemptusok jussából
rnagát már kívetkeztette : ezen tekintetből kérésétől elmozdítandó leszen,
— a másik folyamodó Özv. Rátkai Petemé azonban férje által szerzett
25 ftos földekből 6 forintost bírói foglalás által vesztvén el, de késóbb
ezsn bírói zálogba levő földeket a fia magához váltván, ezen özvegynek
sorsa a fentebbi rendelések sullya alá éppen nem e^het, következve a
helybeli Tanácsnak, ellene aTerragium fizetését elhatározó vég-
zése meg nem alhat. Költ Jász Berényben 20-dík Február 1838. Feltette
Wahorai András mk. kerületi aljegyző. Fazekas András mk. Nádori Al-
kapitány. Illési János mk. Nagy Kun kapitány. Míhálkovíts János mk. Jász
kapitány — Szabó József mk. Kiskun kapitány. Uy Péter mk. számvevő.
Bozoki András mk. Nádori Táblahiró. Aczél István mk. Nádori Táblabíró.
Kálmán Sándor mk. Főügyész. Horváth Pál mk. Ord, Eskütt.

Elvégeztetett.

A 152-dik számra. Tudósító kiküldöttségnek véleménye
helyben hagyattatik, s ahhoz képest elrendeltetik, hogy az e
Tárgyban 1823-dik évi 300 és az 1824-diki 716 dik számok alatt hozott
kerületi végzések |rtelmében azon irredemptus Lakosok tartassanak ezentúl
is Redemptusok ká, kik vétel vagy más utón 25 ftos árú tőke
redemptionalis földeket szereztek és birnak. mely föld-
birtokjoknak mennyisége megkevesedésével azon szerzés által redemptu-
sokká lett lakosok Redemptusok lenni megszűnnek, és Redemptusi
jussokkal nem élhetnek; elknben a Törzsökös redemptus Famíliáknak-
maradékai, habár legcsekélyebb föld mennyiséget bírnának is, mindenkor
redemtusoknak tartatnak, valamint azok is, kik mellékes örökösödési utón
25 ftos árú földnél kevesebb mennyiségűnek birtokába jutnak. — Mely
megállapított elvekből folyamodó Bornemisza Istvánnak Tanácsi végzés
ellen tett panasza helytelennek találtatván, kérésétől elmozdittatik. Özvegy
Ráttkai Petemé pedig a kérdéses földeinek el vesztével a birtokában volt
S6 ftos árú földnél kevesebb' mennyiségűnek birtokába jutván s Örökössen '

6^

84

nem vesztvén el, a T e r r a g i u m fizetésére nézve a helybeli Tanács álral
hozott végzésnek terhe *alol a folyamodó özvegy ezennel felmenteiik -
Mely határozat a megyékben létessen közönségessé.

XlV-ik Beám.

€9m Nagyméltóságú magyar királyi Helytartó- Tanács.

Folyó évi január 21-röl 100337 /ex 1865. szám ,alatt kelt kegyes
intézvénynyel utasittattam, hogy a kiskunhalasi tagositási munkálat, s az
e körüli hatosági eljárás ellen számos halasi lakosok részéről beadott több
rendbeli folyamodványokban felsorolt panaszoknak, a Nagyméltóságú
magyar királyi Helytartó-Tanács által az 1840. évi 30-ik t.-cz. és Ö Csá-
szári és Apostoli Kirá'yí Felségének 1864 évi márczius 25-en kelt legf.
elhatározásán alapuló 1864. évi márczius 3! -én 5997. szám alatt kelt kegyel-
mes udvari rendelvény értelmében leendó elintézhetése végeit azokat a
helyszínen megvizsgálván, s e panaszoknak egyesség utjáni megszüntetését
megkísértvén, ennek nem sikerültével — a további eljárás iránt a hely-
szinén szerzendó adatokkal támogatott kitnerito véleményes jelentést
tegyek.

E kegyes meghagyás folytán a helyszínére kimenvén, — szóbaa
forgó tagositási műveletre vonatkozó jegyzékek, bizottmáriyi és gazdaság-
gyűlési jegyzökönyvek, hatósági tárgyalási iratok, két különböző időben
működött kerületi küldöttségi határozatok, továbbá az osztályozási jegyző-
könyv, tagosítás előtti s utáni hitelesített telekkönyv, s térképek gondos
átvizsgálásával szerzett tapasztalataim után és alapján eredmény gyanánt
az alább következőket van szerencsém tiszteletteljesen e löterjeszteni.

Mindenek előtt vezérfonalul a szóban forgó mérési ügybeni eliga-
zodhatás czéljából bátor vagyok előlegesen :

I-ször a jászkun -birtoklást, ennek eredetét és alapját a régibi
időkből

Il-szor magának a mérési ügynek történeti fejlődését röviden elő-
adva jellemezni.

I. Jászkun-birtoklás eredete és alapja.

A Jászkun-kerületek 1702-ik évben a német vitézrendnek 500,000
forintért eladattak, majd 1731. évben a német vitézrend a pesti rokkan-
tak kórháza alapítvány-pénzeiből kielégíttetvén, ez intézetnek biztosításául
a fennebbi Összeg lefizetéséig zálogkép adattnk át, mígnem végre 17^
évben a Jászkun-kerületek ezen zálog alól önmagukat kiváltották, még
pedig a zálogösszeghez csatolt egyéb tartozásokkal együtt Összesen
573,100 forintért s a kerületek költségen kiállított 1000 lovas katonáért
(ezek később Nádor-huszárok neve alatt fordulnak elő).

A Jászkun kerületek 25 közönségének* egyeteme a fentebb kitett
573,100 forint váltságöszveget minden egyes község határainak felbecsü-
lése után — bírtok, azaz a község Összes határának becsértéke arányábaii
vetette ki ; ennek következtében, a nevezeti váltságÖsszeghöl Halas városra
esett 50900 forintnyi váltság öszveg, mely az akkor volt 304 birtokosra
egyenes adója arányában minden adóforint után 11 forint repartiáltatott,

85

zen íJötól fogva általában Jászkunságban a birtokosok redemtusoknak
sveztettek, azon váltság összegnél fogva, melyet egyes birtokos az összes
iltság f5d8zésére fizetni tartozott Irredemtuspknak neveztettek a birtok-
ilanok, zsellérek.

A redemtio (váltságösszeg) képezte ugy az egyes községeknek,
alamint egyes birtokosoknak azon idötöl kezdve birtokjoguk alapját.

Ezen megváltás után történt Kiskun Halas városban 1745-ben a föld-
jztály, azon 304 törzsbirtokos közt, kik a határt megváltották.

E földosztály tárgyát — a birtokosok csekély számánál fogva —
em nagy terület képezte, az osztályból felmarádt nagyobb földrész közös
Tfliésze^ü állapotban jószág tenyésztés czéljára fordíttatott, s az illető
irtokosok által mint legelő használtatott.

E^en osztatlan földrész a birtokosság népességének haladtával és
•anyában idoszakonkint ismét osztály alá jÖtt ; nevezeten 1753-ban. 1762-ben
?65. és 1768-ik években, — a határ különböző pusztáiban szántó és
jszáló területek osztattak ki, míglen 1792-ben 387 birtokos közt az eddig ki
»ztott földbirtokokra nézve redemtio arányában egy egészen új, némileg
índszeresebb földosztály tépetett, két fö, úgymint szántó és kaszáló osz-
ilyban.

Azonban az osztatlan állapotban maradt földrészekből idöszakon-
ént — az azzal közvetlenül határos birtokosok részéről — foglalások
irténvén, ennek szabályozásba és korlátozása czéljából is l812-ik évben.
: 1792-ik osztály épségbe tartása mellett, újabb pótosztály történt, és
ídig a már akkor létezett 1353 birtokos közt.

Ezen osztály alkalmával a foglalás, az illető birtokosoknak váltság-
szegük arányában illetményül beszámíttatott; azon birtokosok közt pedig,
k helyzetüknél fogva nem foglalhattak, — egyes puszta részek osztattak
:, szinte redemtio arányában.

Ennek bevégezte után a közel 112,000 catastralis holdat tevő halasi
itárból osztatlan állapotban maradt 75.000 holdnyi (1600 □ öles) terület*
€ly jószágtenyésztés czéljából a legújabb időkig kÖzÖs legelőül hasz-
iltatott.

Említésre méltó körülményképen megjegyzem, mikép Halason a
bbi jászkun közönségektől eltérőleg, a jászkun statútumok, de az 1830.
i^ben kelt nádori rendelvény ellenére, osztott földek redemtio nélkül, és
egforditva : redemtio, osztott föld nélkül adás-vevés tárgyai voltak ; minek
ívetkeztében, az oly birtokosok, kik minden osztott földjüket eladták,
' a redemtiót maguknak megtartották, száraz redemtusoknak neveztet-
ik, — ezen száraz redemtusok tehát csak elnézésből, de a jászkun statutu-
ok értelmében birtokosoknak nem tekinthetők.

II. A mérési ügy története.

A fentebb megjelölt 75,000 holdnyi osztatlan terület kiosztása iránti
zme 184ő-ben pendült meg, az ezen évet követő mozgalmas idők az
"/« évi .időszakban történt változások, s később a telekjövedelmi adónak
hozatala a földosztály iránti eszmecserét szítván, azon eredményt szül-
te és pedig leginkább a jószágot nem tartó osztálynál, hogy a kiosztás
inti kívánalom magánútú vitatkozás tárgyává növekedett

86 . ■ .;

A hirtokosság tekintélyesebb része figyelembe véve s tudva, az osz*^
tály tárgyát képező s okszerüleg csak legeltetésül használható földterülcT.
minőségét, az ezen eszme valósításából szUkségkép fejlendö gazdászati -
hátrányoknak, s elszegényedésnek eJöérzetében küzdött a kiosztási eszmei
' ellen, és igyekezett az összes birtokosságot figyelmeztetni arra, hogy iC'
jószágtenyészthetés végett eddig legelőül használt közösföldnek felosztá-
sával a község egyedüli jövedelemforrásának életkérdésszerü fontossága
aláásva s megsemmisítve leend.

Azonban az értelmesebb osztálynak ebbeli figyelmeztetése sikertelea
maradt, s a legelöfelosztás kérdése az 1853-ik évben gazdasággyülési
tanácskozás tárgyává tétetett, — s hoszas s szenvedélyes vitatkozások uiáa
a kérdés alatti terület 1854-ik évben tagosítással egybekötve fejenkénti
szavazás utján nagy szótöbbséggel felosztatni (parczelliroztatni) elhatá-
roztatott.

A szavazás eredménye:

33,702 forint redemtio igen
11.698 „ „ nem

5,500 ^ ^ semleges

öszv. 50,900 frt.
A nemmel szavazók közt található a birtokosság tekintélyesebb
osztálya, — mint ez a városi levéltárban létező szavazási könyvből kitűnik
stb. Kelt Budán július 5-én 1866. Somossy Lajos keh. titoknok mint
k. biztos.

A fentebb olvasható másolat, Somossy Lajos ur, mint a magyar
kir. Helytartó Tanács által a halasi tagositási panaszok megvizsgálására
kiküldött királyi biztos által 1866-ik évben *A 53188/8398. L Helyt, szám
alatt beadott eredeti hivatalos jelentésből — mely a halasi irattárba
101/869. szám alatt óriztetik — hogy szóról, szóra Íratott ki, hivatalból
igazolom.

Kelt Halas, 1883-ik év márczius hó 31-én.

Vári Szabó István
polgármester.

87

1 if3i^zX8

^r

1^

Ld

1^ 1^

gj

— * ctt

i^

> O «*- , _

w sa oí c ° ^^
tlC ^0 í N >

-í-

53 .SP

öl

41

c

:3 JD

E

«2^

>

'iS

'o

1 B í..

ED írt
»»1

Cm

cT

1 s

IS, ■*«

is

íImH E5

ti. í: S ■

ad

Q N*^

-S-l

CÍ3

9«

Ős

>

L

eí 00

o
<2

I

S >=o

lO

, '^ s? s ^ >

c

— . *

" « • ' ^ íQ

,

05 * Ol *

ÍS

—

J3S

u> ^ro

-<f (O

ííí

- B-^

00

tíi *- tó OT

fo l.-^

.X

^

ŰS iD 00 ^

íO o

OS

I_

co , ^ . * ^

^

**^ .

íO

.?«

-^ ^ >to

<—

^

-i|

N

ú

M

n

>

-J

^ f^ co ;^ ^
^ írt > -=; ?;

^

• " 1"" '

!3

' ' ' cá5

Zí

^_

o

í5^

2

13^

o

-^^s^--^

í*^

' * * Irt

00 „

C ^ *íí

* írt « íb ts *o

líí

6í ■ a -E

T—

'3^1 --^ -N

Cí űO "^ írj J'j

<*

•^ iC c^

■^

•^ G-l 'Xi

iíZ' — — = '^ — .

(31

?T 3 t- «^}<

íű o J; -^

3

fi *^

^^ tfl

^

^ t^a rt

g

^í!í ZO

■^

*-4

-0«^

iC

^OI Trt

>

'

d

,i: <ü

^fij

. » » m

,

^01 5í

•rt

> Í2

fO

>í ..,,,♦

<U tü

E2 :;:;

^^ N

^o

s £

4^

J^

41

>

1 : ; : :-.^s

^ b ' c

N

tfí

ÍJ

Birtokos

^ / ^^

> ra C "^ w

o

p ^ ^ tfl C3 TO

p -r t- O =^ *íö "í^

*4>
C

>

-Síi

3:5;

PQ

ÜO

tfl*

0,- 2:

flC

a .^ N '^

^ á

:í

■|g

^^"

töN T* i^

-^ |-* ^ . ir^ '■ j ^ sC

L-^ . . _ ÍC

^ fflfí *í*

CS 03 JíT C* T-* í?.| 31

00 ro o CO

mozs zp

H

'W-i T-I

■^ « 'íí '51 X ÜO 30

00

3D 'aG go JO

-II

■^

#o ^ s^

ryi <«** lO 'X. í^ ^ 'w

«H

01 O cc t-

1^

1 uiezs oXjc

^dí

^ Cifí

ío '^ :33 ro CQ OQ -^

>^

-^ JÍ3 cű -^

G<1

^ T-I

-f-i " --^ Gí t> c^ t>.

t-

t-' c^ t^ t*

■cc

1

— *

^^_^

88

ZV-ik szám.

Kivonat

A Halasi váltság összeg könyvből, mely a Redemtionalis summákba bármi
utón, és bár mely időben becsúszott hibák és sérelmek helyrehozására,
az 1858. évi Május hava 9-én tartott gazdasági ülés 37 számú hatá-
rozatában kinevezett bizottmánynak nyilvántartási munkálatával rendbe
hozatott, s a tagosítás alkalmával alapul vétetett.

Birtokos neve

Van váltsága

forint dénár

135

148

Egyed Izsák János

670-dik számított vétel .

Lesz
1430-dik számított vétel.

Lesz
23-dik számított vétel. .

Lesz
1722-dik számított vétel.

Lesz

Szekér Sándor úr

alábbi számhoz osztás

Marad
Tomasl Miklósnó Szekér Júlia asszony .

Fentebb számított osztás

Szekér József úr

165-dik számtól vétel
369-dik számtól,
663-dik számtól

Lesz

Lesz

Lesz

1308 számított vétel

Lesz
1266-dik számított vétel.

Lesz

477-dik számított vétel .

Lesz
1649-dik számított vétel.

Lesz
1771-dik számított vétel.

Lesz

142

144
6

56

150
10

56

160

2

56

162
98
15

56

83
15

80

15

23

2

30

2

32
1

33
5

20V

"iuv

3^

40

6

60
60

81V

61

81

89

233

Birtokos neve

1505-dIk számított vétel .

Lesz

165-dik számított vétel ,

Lesz

397. számított vétel .

Lesz
513-dik számított vétel .

Lesz
52dík számított vétel .

Lesz
1422-dik számított vétel.
1760.dik » » .

Lesz

Frídrich Alajos úr

VIIL és és IX-dik nyilvántartási könyvek-
ben a 233—226. számok alatt Öszvefíiggesben
levő hibás többség levonatik . . . . . . .

Marni
866-dik számított vétel .

Van váltsága

forint dénár

81

1

9

4

8

1^1
6

83
431

30

3

i^i

50

yíf

bS

5ö

5^*

nO

8
80

91

10

81

öl

Lesz

A Mártsa örökösÖktül bírt 20 frt redempíio
mely már régebben mint zálogos birtok az itt
szereplő összeghez oda íratott : az a vagyon át-
írási könyv XVIL 288. lapján örök tulajdoni
joggal Fndrich Alajos úrra íratott.
Halas nov. 4. 1862.

T Ö r ö k E I e k,
nyilvántartó.

A fentebbi három birtokos tuiajdonát képező reJemiíót eiö-
tiintetö kivonat az eredeti redemtionalis nyilvántartási jegyzőkönyv-
ből hogy szóról szóra íratott ki, hivatalból igazolom, ezea eredeti
redemtio - nyilvántartási jegyzőkönyv Halas városa levéltárában
őriztetik.

Kelt Halason 1883. ápril hó 1-én.

Vári S::abó István,
polgármester

90

XVI-ik ssám.

Alolirottak utasíttatván a 'tekintetes kerületek által, a közelebb rault
közgyűlésben megállapított 93,699 forint háziadó kivetése illető-
leg az annak alapjául felvett váltságsumtnában észre nem vett hiányok
felvilágosítására és helyrehozására, hivatalosan jelentetik : raikép a kerü-
letek Berényi közös levéltárában levő, illetve jegyzőkönyv szerint, össze
van állitva az 1745-ik évr51, és a kerületek községenkénti redemtiója,
melynek összege 567,900 forintokat tészen, — de ezen összeállításon
hiányzanak még némely puszták váltságai, és e^en Összeg hibásan véte-
tett fel azon adó kivetése alapjául. Megvan azonban a levéltárban, a ki-
egészített red em tion ál is összeállítása az 1769-ik évről, mely •/• alatt
idezáratik (fentebb a XII. számhal), melyben is már a fentebbiből hiányzó
puszták váltsága is* kjSzségenkint benne foglaltatik, melynek öss z ege
580,900 forintot tészen, melyre vettetett ki éven kint*
az elóbb fennálló felkelési p é nz t á r il l e t é k is, —de
ugyané szerint osztatott szélyel utóbbi időkben Páka
puszta is, e szerint kell tehát, a fentebbi adót is kivetni,
és ezen rederationálís kimutatást jónak látják alólirtak minden megyebeli
községeknek is megküldeni. -- Kelt Jász-Berényben, ápril 17-én 1861.
Kalmár József m. k. kiskun ker. kapitány. Mocsy Ferencz m. k Jász. ker.
kapitány. Varga Imre m. k. nagy kqn kapitány, TÖi*ök Elek m. k, k. k. k.
számvevő.

1861-ik évi ápril 16-án a Jászkun-kerületek részéről Jász-Berényben
folytatva tartott közgyűlésben végeztetett. 93. sz. Az 1745 és
1769-ik években történt redemtiónális összeg felosztása között, minteg}'
13,000 frt különbség mutatkozván, minthogy az utóbbi évbeli redemtiónális
összeg szolgál, mind Páka és Mérges puszták, mind pedig a felkelői
pénztár illetményének felosztásában kulcsul, és az 1769. évbeli felosztás-
ban látható többség okául, az tonik fel, hogy ebbe már némely később
megváltott puszták illetősége is befoglaltatik a kerületekre nézve hiteles
osztókulcsul, az 1769-ik évbeli redemtiónális összeg állapittatik meg, mi-
vel pedig, a folyó évi házi köftség felosztása is az 1745-ki mennyiség sze-
rint történt, melyből némely községeknek tetemes sérelme származott,
ezen hiba, a folyó évi költségvetés épségben hagyása mellett, akként lé-
szen kiigazítandó, hogy a jÖvő, már az 1769-iki kulcs szerint felosztandó
költség /eíésbe a folyó évi költségvetésben mutatkozó mindenik község
részéről hiány vagy többség isbeszámittassék. — Miről ugy a járási kapi-
tány urak, mint a községek, az emiitett utóbbi felosztási kulcs közlése
mellett értesitendök lesznek. — Kiadta: Kerek József sk. főjegyző.

91

XVII ik s^ám. *)

4035. Sí:.

Ö Felsége a király nevében! a pestvidéki kir.

[vszék által Szödj Mátyás, Gál Imre, Kiss József, Orbán

Sn, Bak Sándor, Parauk János, Beseaczi József, Bak Gergely. Pap

Tóth János, S^ecsei Gábor, M. Kovács Imre, B^k Gábor czipészt

sei Imre, Orbán Imre, Töhi András, Varga Pá Inc, Nagy Imre, Agos-

í'ál, Baski Sándor, Krizsa Imre, Biró Lajos, Földváry Iixirc, Bakonyi

jln, Bakonyi Mihály, Molnár Gábor, Ktrály Sándor, Jaksa János, Be-

zi Sándorné, Korsós Mihály, Barada Antal, Puky Sándor, Gobös Ist-

Húsz ár Péter stb,, mindnyájan laczházi iakosoki

Dr. Schiller Gyula által képviselt felpereseknek Besenc^í

lOs tnint Laczháza v á ro s b i rá j a s a ko z bí rt o k o s o k

|pyisel5je s mint Boióky Antal ügyvéd által védelmezett a 1 p e-

ellen Laczháza város kÖzÖs birtoka iés közös ha-

ínvételei iránti jogaiknak birói megállapítása és

tok arányosításának és tagosításának megrendelése

ffint 1873. évi márczíus 7-én 1008. sz. a. indított rendes k e r e-

. tökben, a tárgyalási eljárás befejezése mán' 1874 május 26-án tartott

. viJvános ülésben

ítéltetett :

Felperesek ezen keresetökkel elutasít tatnak és
Irt perköltségnek alperes részére 15 nap alütt leendő megfizetésében
4rehajtás terhe alatt elmarasztaltatnak. Egyszersmind a peres felek ügy-
lei részére munkadíj fejében külön-külön 75 frt saját ügyfeleik irányá-

a megállapíttatik.

Indokok :

, Felperesek ezen keresetökkel azt kérelmezvén, hogy Laczháza vá-

^közbirtokosságát illető Pákaménesi birtok vételárából^ — a kis-csdkai

ros harárabeli legeiöböl jakabházi rétekből és erdöból a város tégla-

itojének haszonbéréből, ugy a még osítatian városi erdöségböU kátói

tlcgelöhöl^ raóricjígáú közlegel6böl és a kir. kisebb haszonvételekből

üt küzös javadalmakból okec mint szinte laczházi birtokosokat arány

Int iJletö részhezi közös joguk bíróilag megáílapittassék, s egyszer-

íind, hogy ezen közös javakra nézve a törvény és igazság szerinti

*) Az értekezés folyamán többször hangsúlyoztaiván az 1S40:XXE-
j^^ __ s ennek mai hatálya ; jónak látjuk ennek legvitatottabb s ma is
^yon acfuális részére — (^2. §,) vonatkozólag, mely szerint t. i, a redem-
pdális (arányositásí) perek megindithatása tekintetében a felperességi
^loratusi) jog az azon határbelí Összes redemtió legalább e^y ötÖdrészé-
ek bírásához van kötve s a mindenkori felperesek saját egyéni tutajdo-
.itkul legalább az összes redemtió Vi-ödét tartozunk kimutatni — ide
Csatolnia judicatura köréből az alsóbb és felsőbb (már királyi) bíróságok
J öntvényeit s ezekre— mint a melyek raa e fontos kérdés birói
oiegoldá&át szabályozzák: a közfigyelmet felhívni.

92

arányosítás végrehajtása megrendeltessék, — felperesnek ezen keresetűk-
kel mindkét irányban elutasitandók voltak ; — és pedig az arányosítás fo-
ganatositása iránt azért, mert a gienn/iben a már felosztott közös javak
újabb arányositását követelik, e részben semmivel nem mutatták ki azx,
hogy ily arányosítás s felosztás már tényleg és mikor és kik közt foganato-
sitt^itott és hogy abba fik mikép folytak be s mely határozattal zárattak
ki, valamint nem mutatták ki, hogy az emiitett arányosítás s felosztás
után o*k egy év alatt indították volna meg jelen keresetöket.

A mi pedig a még eddig fel nem osztott közös bir-
tok s haszonvételek arányosításának s feosztásának
foganatosítása iránti kérelmöket illeti: ez iránt ike-
resetöknek azért nincs helye, mert e részben nem
feleltek meg az- 1840. é v i öO. t. ez. 1. é s 4. §§ rendeletének,
és nem mutatták ki ehhez képest, hogy az o birtokuk
mennyisége összesen az egész határnak legalább */e
részét teszi, sót. minthogy ugyanazon törvény 3. §
szerint az arányosság kulcsául a birtok váltság{
Összegének mennyisége szolgál, alperes tagadása ellenében
nem mutatták ki, hogy jelenlegi tényleges birtokuk után váltsági össeeg
csakugyan fizettetett s mily mennyiségben, — ezen lényeges körülmény
pedig általuk a végiratban csak némelyikre vonatkozó származási tábla
s telekkönyvi kivonatok által egyátalában nincs akként kimutatva,
hogy ezen okiratok nyomán az arányosítás foganatba vétele itéletileg
megrendelhető lett volna.

Felperesek kérelmének másik érdemleges része, — hogy tudniillik
felpereseknek a közös birtokban s kÖzÖs haszonvételekbeni részesülési joga
bíróilag megállapittassék — azért volt elutasítandó, mert habár alperes
nem tagadta, hogy felperesek Laczházán házat, beltelket, szolokét s ken-
derföldeket birnak — de felpereseknek állításuk, melyre leginkább fekte-
tik kereseti jogukat — hogy Laczházán a jobbágyi közszolgálatok terhe
alóli megváltás 1754. évben az A. alatti váltsági okirat szerint egyáltalá-
ban minden területre, tehát az általuk bírt házak, beltelkek s szőlőkre
is kiterjedt és így hogy ennek alapján a közÖs birtokokban és haszon-
vételekben ezen általuk bírt javak arányához képest nekik is részesülniök
kell — alperes tagadása ellenében nemcsak hogy nincs igazolva, sőt ezen
állítás ellenkezője kitűnik maguk felperesek által C alatt becsatolt vált-
sági okiratból, melyben határozottan az foglaltatik, hogy a megváltásnak
(redemtionak) tárgyait szántóföldek, kaszáló rétek s haszonvételek képe-
zik; — továbbá felperesek állításának ellenkezője kitűnik alperes által
Y. •/., V, Vm V-, 7., V., V.. 'V. alatti közhatósági okiratokból, melyek
szerint a megváltás ideje óta fennálló, tehát már szá-
zados szokás által meg van á 1 1 a p i t v a, h ogy a k5 zös
birtokok használatában s haszonvételekbőlí részesü-
lésben közbirtokosokul mindig azok tekintettek,
kiknek a megváltott szán tó földekből, rétekből tény-
leg birtokuk volt, ~ de továbbá felperesek állításának ellenkezője
kitűnik az Önmaguk által becsatolt okiratokból is, melyek szerint mind-

93

annyiszor midőn ök a közös birtokok s haszo'n vételi
részesülés i r án t a f e 1 so b b hatóságnál lépéseket tet-
tek, — kérelmök'mindannyiszor a megváltási idóóta
törvényesen fennálló s mindenkor alkalmazásba vett
szokásjog alapján lett elu'tasitva.

Mindezek mellett tekintetbe véve azt, hogy felperesek maguk is
beismerik, hogy az emiitett birtokok és különösen a közös legelőnek
marháik részérei használatáért a közbirtokosság pénztárába legelöbért
fizettek, — továbbá tekintetbe véve, hogy semmikép ki nem mutatták
birtokuknak minőségét és mennyiségét, és igy azt, hogy ök megváltott
földterületek birtokában volnának ; és v.égre tekintetbe véve, hogy a D.
alatti telektáblából (LibeF fundi)kinem türiik,hogy abban megnevezettvált-
ságosok (redfemtusok) közt olyanok is volnának, kik a váltság tárgyát képező
szántóföldeken, réteken, legelőkön s közös haszonvételeken kivül csupán
beltelek, szőlő s kenderföldek megváltása mellett a váltságosok közé
felvétettek volna és hogy felperesek jelenlegi birtoka ugyanazon váltság
tárgyátképeznék avagy hogy felperesek ily váltságosok valamelyikétől szár-
máztak volna, — a végirat melletti származási tábla pedig e körülménye-
ket felperesek mindegyike irányában nem bizonyitja : mindezek folytán
és az ügy ezen állásában felperesek váltságos közbirtokosoknak nem te-
kintethetvén és általuk e tekintetben felhozott eskü alkalmazásának sem
lévén helye, felperesek keresetükkel elutasitandók s mint pervesztők a
perköltségek megfizetésében elmarasztalandók voltak.

Mely Ítélet indokaival együtt Dr. Schiller Gyula felp. és Bozóky
Antal alp. ügyvédnek kézbesittetni rendeltetik.

Budapesten, a pesívid. kir. tszék polg. oszt. 1874. máj. 26-án tart. ülé-
séből Csapó s. k., elnök. Csernek Károly s. k., jegyző- (P. H.)

58091./P. 1874. szám.

Ö FelségO'a király nevébenl A budapesti kir. itélŐ
tábla Dr. Schiller Gyula által képviselt Sződi Mátyás, Gál Imre, Kiss
József, Orbán István, Bak Sándor, Pamuk János, Besenczi József, Bak
Gergely, Pap Imre, Tóth János, Szecsei G4bor, M. Kovács Imre, Bak
Gábor czipész, Szecsei Inrre, Orbán Imre, Ágoston Pál, Batki .Sándor,
Krizsa Imre, Biró Lajos, Földváry Imre, Bakonyi István, Bakonyi Mihály,
Molnár Gábor, Király Sándor, Jaksa János, Besenczi Sándorné, Kocsis
Mihály, Barada Antal. Puki Sándor, GÖbös István, Huszár Péter felpere-
seknek Bozóky Antal ügyvéd által képviselt Besenczy János mint Lacz-
háza város bírája, mint az ottani közbirtokosok képviselője s alperes ellen,
a határbeli felosztott s még osztatlan közösbirtok és ezek haszonvétele
iránti jogait elismerése, valamint újabb arányosítás foganatosítása iránt a
pestvidéki kii\ törvényszék előtt folyamatba tett s 1874. évi május 26-án
4035. sz. alatt kelt ítélettel befejezett perét felpereseknek 1874. évi 5265.

94

szám alatt beadott felebbezése folytán 1S75. évi február 15-ik napján rar-
tott nyilvános ülésen vizsgálat alá vévén következő

Ítéletet ho zott:
A királyi törvényszék felebbezett ítélete indo-
kainál fogva helybenh agyatik, annyival inkább, mer:
az alperesül megjelent Besenczí János mint köz birto-
kossági elnök képviseli a közbirtokosságot osztatlan
vagyonjogi viszonyaiban, de az egyes birtokosokat
megosztott vagyonukra nézve egyénenkint meghatal-
mazás nélkül nem képviseli, sigy felperes a már meg-
osztotfbirtokokat illelöleg helytelenül intézte ke-
resetét az egyes birtokosok részéről fel nem hatalma-
zott Besenczí ellen, ahelyett hogy az egyeS birtoko-
sokat idézte volna perbe. — Kelt Budapesten, 1875. évi február
15-én Szabó Miklós s. k. elnök. — Czorda Bódog s. k. előadó-
2551 /p. 875. sz.

Végzés.

Mely királyi táblai ítélet tartalmáról a felek Dr. Schiller Gyula fel-
peres ügyvéd és Bozóky Antal alperes ügyvéd által értesíttetnek

Budapesten, a pestvidéki kir. törvényszék polgári osztályának 1875
márczius 15- üléséből. — Csapó s. k. elnök. Toldy József s. k. t. jegyző.

(P. H.)

6005./P, 875. szám.

O Felsége a király nevében! A magyar ki T. Curia
mint legfőbb ítélőszék Dr. Schiller Gyula által képviselt Sződy
Mátyás. Gál Imre, Kiss József, Orbán István, Bak Sándor, Pamuk János,
Besenczí József, Bak Gergely, Pap Imre, Tóth János, Szecsei Gábor, M.
Kovács Imre, Bak Gábor czipész. Szecsei Imre. Orbán Imre, Töke Andris,
Varga Pálné, Nagy Imre, Ágoston Pál; Bátki Sándor, Krizsa Imre. B ró
Lajos, Földváry Imre, Bakonyi István. Bakonyi Mihály, Molnár Gábor,
Király Sándor, Jaksa János, Besenczí Sándorné, Kocsis Mihály, Barada
Antal, Puky Sándor, Göbös István, Huszár Péter felpereseknek Bozóky
Antal ügyvéd által képviselt Besenczí János Laczháza város birája mint
a város és a csókakátói közbirtokosok képviselője és alperes ellen, a
határbeli felosztott és még osztatlan közös birtok, s ezek haszonvétele
iránti jogaik elismerése, valamint újabb arányosítás foganatosítása iránt a
pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett, s ugyanazon törvényszék
által 1874. évi május hó 26- án napján 4035. sz. hozott ítélettel elsőbirósági-
lag befejezett, — felpereseknek felebbezése következtében pedig a buda-
pesti kir. ítélőtábla által 1875. évi február 15. napján 6809./''i74. sz. alatt
hozott ítélettel másodbiróságilag elintézett rendes perét nevezett felpere-
sek részéről 1875. évi ápríl 9-én 3571. sz. alatt benyújtott további feleb-

)ezés folytán 1875. évi július hó 28. napján tartott nyilvános ülésében
nzsgálat alá vévén, következő

i t él e te t.hozo tt:

A budapesti kir. Ítélőtáblának ítélete helyben-
hagyatik, — a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. *

Indokok :

Felperesek azon kereseti kérelmükkel, miszerint
aUczházi határban létező ingatlan birtokaik utánam
1840. XXX. t-cz. 3. §. értelmében meghatározott birtok-
kulcs alkalmazása mellett, a befolyásukon kivül állítólag önké-
nyileg már felosztott és még a laczházi és hozzá tartozó határokban
osztatlan állapotban létező közösföldekböl és jöve-
delmekből való részesülés! joguk elvileg kiroon-
dassék, — elutasitandók voltak, mert azon felül, hogy
jelenlegi birtokaikat, melyek után arányos részese-
dési jogukat megállapittatni kívánják, részletesen és
egyénileg ki nem mutatták, és azt, hogy ezen birtokaik,
amennyiben ilyenekkel bírnának — a jogokbanvaló
részesedés alapját képezik, nem bizonyították, — azon
lényeges körülményeket, hogy ők az úgynevezett K
aJattliber fundualisban elősoVoltredemtusoknakjog-
ésbirtok-ui;óda*i és hogy az abban felvett redem-
tionálís birtokoknak jelenlegi birtokában és haszná-
latában lennének, kellőképen nem igazolták, ezen hiá-
nyok pedig a becsatolt okmányokból való jogi következtetésekre alapifott
érvelések és csak csekély részben felmutatott, de a birtoklás tekintetében
különben is próbául nem szolgálható, egyszerű családi leszármazási táblá-
zatok által nem pótolhatók.

A perköltségek az ügy természeténél és per körülményeinél fogva
voltak kölcsönösen megszüntetendők. — Kelt Budapesten, 1875. évi július
hó 20-án. Mihajlovics Miklós s. k. Végh Ignácz s. k. •
7951 ./p. 875. szám.

Végzés.

Mely kir. Curia mint legfőbb* ítélőszéki határozatnak tartalmáról a
felek Schiller Gyula felperesi ügyvéd által helyben és Bozóky Antal al-
peresi ügyvéd által Kun-Szent-Mártonban a kisújszállási kir. járásbíróság
utján értesitendők.

Kelt Budapesten, a pestvidéki kir. törvényszék polgári osztályának
|1875. augusztus 23-án tartott üléséből. — Ilyes István s. k. h. elnök. Cser-
nel Károly s. k. jegyző. (P. H.)

^•

1131./P. 1880. szám.

II

O Felségfe a király nevében: a kecskeméti kir. tör-
|V é n y s z ék Dr. Winter Péter ügyvéd által képviselt Becze Imre és
társai felpereseknek, Dr. Szívák Imre ügyvéd által védett Színak

96

Sándor és társai, ugy Magyar László ügyvéd, mint a 707./I878. és 5962./ÍÍ;
számok alatti végzések szerint az ismeretlen tartózkodású, kiskorú ésm
nem jelent érdekeltek bíróilag kinevezett ügygondnoka 'alperesek éli
1877. évi május 1-én 4968. sz. a. benyújtott keresettel megkezdett és ti
vényszerüen befejezett — Móricz gát közös puszta felosztás
iránti rendes perében — alólirott napon és helyen tartott nyih
nos ülésében következőleg :

ítélt:

Felperesek keresetükkel elutasittatnak s kötelesi
Dr. Szivák Imre ügyvéd által képviselt alperesek részére 150 frt perköi
séget, Magyar László ügygondnok részére 71 frt ügygondnoki díjt jel
ítélet vételétől számítandó 15 nap alatt különbeni végrehajtás rerh
mellett lefizetni. — Dr. Winter Péter és Dr. Szivák Imre ügyvédek díj,
saját feleik irányában külön külön 150—150 frtban állapittatnak meg.

Indokok :

Tekintettel arra, hogy a per tárgyát képező, a puszta mórica
gáti 19-ik sz. tjkvben 19. 122. hr. számok alatt jegyzett ingatlanoki
nézve a keresethez A. alatt mellékelt tkkvi kivonat igazolása szeri
peres felek tkkvi tulajdonosokul kitüntetve nincsenek, hanem azo
ingatlanok a laczházi váltságos közbirtokosság egyeteme, mint jof
személy részére vannak tulajdoni joggal telekkönyvezve, s igy a fOi
forgó peres kérdés nem a tulajdonos-társak közötti közönséges
gyonközösség megszüntetésének elvei, hanem a legelő elkülönítési
birtok-rendezési, különösen pedig, mivel a kérdéses puszta jászku
kerületi területet képez, a Jászkun kerületekre nézve a tagosítás
arányosítás tárgyában fennálló törvények szerint volt birói eldöntés al
veendő ; tekintettel továbbá arra, hogy ezen törvények közül az 1S7I: 5
t-cz. 4.2-ik §-a, illetve az 1840: 30. t-czikk 2-ik §-a értelmében
közös legelő elkülönítését vagy a tagosítást kérei
mezni az illető érdekeltek csak akkor' vannak jogo
sítva, ha az ő — a felosztásnál aránykulcsul szolgáló bírtokaika
egésznek i/^-r észét, illetve i/»-ö drészét kiteszik: s eze
r é s z b í r t oklá sána k kimutatása nélkül azílletőkfel
perességi joggal sem bírnak: ennélfogva, miutána
alperesi tagad ás ellenébenazt, hogy az egész kiilcsna
a fentebb hívatolt törvényekben meghatározott mej
felelő része az ő birtokukban lenne, felperesek épe
semmi vél sem igazolják, a keresethez B- alatt mell
kelt magánjegyzék e részben semmi bizonyítékot se
képezvén, afelperességi jogigazolásánakelmulasztás
miatt, de azért is, mert a telekkönyvi tulajdonosul
lentkező közbirtokosság mintjogí személy helye
ennektörvényesképvíselőjelettvolnaperbeidézend
s a képviselet mellőzését az egyes birlokosok perb
idézése, kikről különben is semmivel sincs igazolv
hogy a birtokosság egyetemét maguk képeznék — net
pótolhatja s igy az alperesség körül is oly hiányo

97

^orognak fenn, melyek a kérdés alatti kÖzÖs puszta
ff elosztása iránti érdemleges intézkedést minden kö-
rülmények között gátolnák — felperesek jelen kere-
setükkel, a felosztandó terület talaja, minősége és a helyi viszonyok
' meghatározása czéljából a peres felek által kölcsönösen kért, de a pernek
fentebb .kijelölt alaki hiányai mellett teljesen felesleges bírói szemle
mell&zésével, elutasi tandók s egyúttal mint pervesztesek az okozott
perköltségek megfizetésében a törv. rdtás 251 -ik §-a értelmében elmarasz-
rtalandók voltak.
' Az ügyvédek dijainak saját feleik irányábani megállapítása a tÖrv.

rdtás 25á-ifc §-a alapján történt.
l. Mely Ítélet a felek képviseletében Dr. Winter Péter, Dr. Szivák

^Itnre ügyvédeknek és Magyar László ügygondnoknak kézbesittetni ren-
deltetik.

Kelt Kecskeméten, a kir. törvszknek 1880. évi május llrén tartott
polgári üléséből.

Gáli Perencz s. k.
kir. törvszki elnök.

Bloch Henrik s. k.
tan. jegyző.

98

387./urb. 1880. sz.

Ö Felsége a király nevében. A budapesti k i r. i t é 1 6
tábla Dr Winter Péter ügyvéd által képviselt Becze Imre és társai fel-
pereseknek — Dr. Szivák Imre ügyvéd által védett Szivák Sándor és
társai, ugy Magyar László ügyvéd, mint az ismeretlen tartózkodásű kis-
korú és meg nem jelent érdekeltek részére bíróilag kinevezett ügygond-
nok és alperesek ellen a móriczgáti puszta l9-ik számú telejc-
jegyzökönyvben foglalt k5zös birtok felosztása iránti perét

— melyben a kecskeméti kir. törvszék 18S0. évi május hó ll-én 1131.
sz. a. Ítéletet hozott, felpereseknek 18S0. évi június hó 7-én 4627. sz. a.
beadott felebbezése folytán 1880. évi július hó 19-ik napján tartott nyilvá-
nos ülésében vizsgálat alá vévén, következő

ítéletet hozott:

A kir. törvényszék Ítélete azon indoknál fogva hagyatik helyben, mivel
felperesek azt, hogy a felosztásnál aránykulcsul szol-
gáló birtokaik az egésznek V»-r észét teszik, törvényes
hitelességű okmány nyal be riem bizonyították és mi-
vel azon felperesi állítást, hogy ókef az összes 9012 frt
24 krnyi váltságösszegból 2337 frt 05 kr után es6 jutalék
illeti. — alperes részről a viszonválasz mellé 7 alatt
csatolt községi bizonyítvány által megczáfolvavan.

— Budapest 1880. évi július 19-ik napján. Vajkay Károly mk. alelnök.
Balázsovich Zsigmond mk. előadó. (P. h.)

60S4./P. 880. sz.

Ezen kir. táblai itélet eredetben a vonatkozó elöiratokhoz csatolva
megtartatni, másolatban pedig Dr. Winter Péter felperesi, Dr. Szivák
Imre és Magyar László alperesi ügyvédekkel közöltetni rendeltetik. —
Kelt a kecskeméti k tszéknek 1880. július 31-én tartott polg. üléséből. —
Kovács mk. tanácsjegyző.

v_

1 í